Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Károlyváros - KarlovacHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb vármegye - Turanj

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

„Turanj várát, 1580-ban kezdték építeni. A vár egy paliszáddal övezett, négyszögletes, kétszintes épület lett, melybe egy a várárkon, átvezető felvonóhídon keresztül lehetett bemenni. Máig fennmaradt báró Scherding Antal rajza a Jugoszláv akadémia levéltárában, ami az erősség XVI. századi alaprajzát, és egyben a kiépítésének tervezetét ábrázolja. A tervezetet soha sem valósítottak meg.”

„Turanj, a horvát Honvédő háború fegyvermúzeuma A Korana folyó menti Turanj erősségének történeti kora, Károlyváros erődjének korával azonos. A várat a károlyvárosi erőd elő-váraként, a katonai határőrvidék parancsnoksága építette fel, mégpedig azzal a céllal, hogy őrizze a Korana és Mrezsnica (Mrežnica) folyók átkelőhelyeit, továbbá hogy előőrsként szolgáljon a folyók déli partján, ahonnan a török hódítók támadása a leginkább várható volt. A vár és területe a létrejötte óta egészen napjainkig a katonai hatóságok irányítása alatt állt és áll ma is.

A történeti források a várat a kezdetekben, mint „a Korana menti Turanj” és mint „Krizsanics (Križanić)-Turanj” említették meg, amiből az a következtetés vonható le, hogy a vár parancsnokai akkoriban a Krizsanics fivérek, a turanji végvidék kapitányai voltak. Károlyváros déli elővárosát képező Turanj, jelenleg a határőrvidéki történeti emlékeinek és Károlyváros hadtörténeti múzeumának ad helyet. Már az 1580-as esztendő folyamán, amikor Dubovác ősi vára alatt, a Kupa és a Korana folyók összefolyásánál kialakult szögletben, nagy lendülettel egy új erőd és egy új katonaváros felépítésébe kezdtek, a határőrvidéki hatóságok egy olyan helyet kerestek a Korana folyó mentén, ahol felépíthetnének egy előőrs szerepét betöltő várat. A döntés Turanjra esett, ahol az építkezést már 1581 nyarán kezdték meg, s amit 1582. elején be is fejeztek. A vár felépítését a károlyvárosi építőbizottság irányította, melynek élén a károlyvárosi erőd főépítésze, Martin Gambon állt. A legelőször elkészített turanji „vár”, valójában egy nagyobb, fából készült őrgóré lett, amit a mocsaras földbe levert tölgyfacölöpökre alapozva építettek fel. Ez a vár a Korana folyó déli hídfőjénél állt, szinte ugyanazon a helyen, ahol most Turanj legértékesebb és legrégebbi építményét képező, kétszintes épület áll. A turanji őrgóré köré egy védőárkot ástak, míg az övező földsáncokba egy paliszádot alkotó cölöpsort vertek le. Az építkezésekkel egy jól megerődített és jól védhető őrhely jött létre, melyben egy határőrvidéki-határőrökből álló helyőrség őrizte a Károlyváros felé vezető déli átkelőt.

Turanj „második” várát, ugyancsak mélyen a mocsaras talajba levert tölgyfacölöpökre építették, és újból fából. Az így létrejött őrhely, egy 10x10-es, egyszintes építmény lett. Az épület mellé, a katonai határőrvidék hatósága, több, szintén fából készített kisegítőhelységet építetett. Ez a „második” turanji vár, a turanji határőr-kapitányság székhelye lett egészen 1746-ig, amikor is a kapitányságot a határőrvidék szervezetének reformja következtében, a szluini ezredhez csatolták.

A Korana menti Turanj harmadik történeti korszaka, az 1699-es karlócai békekötés után újonnan kialakított határok, törökellenes végvidéki várrendszerének megalapításával kezdődött. Ekkor a határ az Una folyó felé, tehát Karolyvárostól messzebbre tolódott. A végvidéki várrendszer elődleges vára ekkortól Szluin vára lett, míg Károlyváros és Turanj a védelemben, csak másodlagos stratégiai szerepet kapott. Turanj továbbra is a katonai hatóságok birtokában maradt és a Katonai Határőrvidék újonnan kialakított szervezetén belül, a károlyvárosi generalitás logisztikai bázisát képezte. Ezzel összefüggésben, a vár területén 1791-ben egy határőrvidéki irányítású, katonai rendeltetésű posztómanufaktúrát alapítottak. A vártól kicsivel lejjebb, a Korana folyó mentén, 1793-ban egy katonai szükségleteket kielégítő, bőrfeldolgozó üzemet is létrehoztak. A Turanjba elképzelt és kialakított, így legrégebbi „katonai ipari üzem” nem élte meg a század végét, mivel nem bírta a versenyt a reguláris határőrség igényeit kielégítő magánipar olcsóbb termékeivel. Ezzel Turanj egykori katonai őrhelyét felváltó, majd logisztikai szükségleteket kielégítő, ipari termelő együttesének virágzó szakasza lezárult, ám időközben a fából készített épületeket szilárd anyagúakra cserélték. A Korana menti Turanjban ma is álló, jóllehet súlyosan megrongálódott épületegyüttes, 1795-ből ered, mely a katonai manufaktúra és termelés leállítása után jött létre. Az egykori vár területe ezután is katonai használatban maradt.

Eleinte a szluini ezred parancsnokának lakóhelyéül szolgált, majd a szluini és az ogulini ezred tisztnövendékeinek matematikai tagozata működött benne. A katonai határőrvidék felszámolása után, Turanj továbbra is katonai tulajdonban maradt, mégpedig a katonai akadémia egyik intézeteként.

Turanj ma is álló, jóllehet súlyosan megrongálódott katonai objektumai, a katonai határőrvidék építészetének legérdekesebb s valószínűleg az egyetlen műemlékei, melyeket történeti és műemléki okokból is mindenképpen meg kell őrizni. A történeti források szerint, ezeket a horvát honvédő háborúban megrongált épületeket, 1879-ben újították fel utoljára. Ebből adódóan, Turanj egy kivételesen értékes része Károlyvárosnak, illetve az egykori károlyvárosi generalitás hadtörténetének.”

Az őrház mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 20-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A korábbi kutatások eredménye alapján, a bejárás célja már eredetileg is csak az egykori, erődített őrhely területének a megszemlélésére korlátozódott. Az egykori, várszerű, palánkkal és megerősített bejárattal rendelkező őrhelyből mára semmi sem maradt. A helyén, 18. szd. végi és 20. szd. közepi épületek álltak, melyek az 1991-95-ös horvát honvédő háborúban súlyosan megrongálódtak. A még jelenleg is katonai kezelésben álló területen, egy fegyverkiállítás található!

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo: Sredovječni gardovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb

GPS: É 45° 27.789 (45.463146)
K 15° 34.004 (15.566734)

Karlovác városát a Plitvicai tavak irányába vezető, egyes főúton hagyjuk el, majd a városból kijövet elérjük a Mrežnica és a Korana folyók fölött átívelő hidat. A várhely közvetlenül a keleti hídfőben található ezért a híd után, rögtön az első jobbos kanyarban le kell kanyarodnunk és már is a jelenleg szabadtéri múzeumként működő várhelyen találjuk magunkat.

Új feltöltések, frissítések
18NovGímes - Gímes, Gimes, Ghymes
13NovVárna, Óváralja - Óvár  ▪  Murányalja - Murány
12NovMelegföldvár - Vár
Ajánlott látnivalók
Árpádvár
SzihalomÁrpádvár
Keresési előzmények
Károlyváros - Turanj