Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PedaljHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb vármegye - Pedalj

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

„Pedalj vára nagyobb volt Gvozdanszkónál és talán annál régebben is építették. Egy alacsonyabb hegyen emelkedik ez a szabálytalan alakúra épített vár, övező falakkal és egy külön álló "C" gerenda védőművel (50. ábra). Míg az öregtornya "A" valamennyire fennmaradt, addig a szemben lévő "B" torony teljesen romba dőlt. A pedalji birtokot már igen korán megemlítették. Legelőször 1287-ben, Roland bán fia, Rátold mester tulajdonaként, aki a birtokot a Babonicsoknak adta el, ők 1346-ig bírták a várat, majd Olivér mesternek, zólyomi ispánnak, és rokonainak adták el, ám még ez évben, ezért a birtokért a király, egy másikat adott cserébe nékik. Lajos király, 1347-ben, a zrínyi Subicsoknak adta Pedaljt, s ekkortól került a Zrínyiek kezébe. A már ekkor álló vár, a Zrínyiek kezében is maradt. A török, 1547-ben megrongálta Pedalj várát, ám a várat újra kijavították, mivel Lenkovich, 1561-ben azt jelentette, hogy durch h. obristen zerschlaifft” , míg Géczi Farkas azt jelentette, hogy ezt a zágrábi kanonok tette meg. Időközben, Pedalj is a törökök kezébe esett, akik a várat kijavítatták és azután 1637-ig, meg is tartották”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történelemben is Pedalj név alatt ismert vár, 1408-tól a Zrínyi család birtoka volt. Zrínyi Pál 1488-ban a birtok felét elzálogosítja Bertalan vránai perjelnek. Zrínyi Miklós 1545-ben a várban keltez egy levelet. A vár még 1563-ban is a Zrínyiek kezén volt.

Várnagya (Zrínyi Pálé) 1484. 02. 10-én, Wk Harmych fia György

Adattár:

109. oldal:

„A 16. szd. közepi nagy veszteségek okán, újra kellett gondolni a horvát határvédelem rendszerét. Az Una menti, a már török kézen lévő Dubica és Kosztajnica közti déli határszakasz védelme sokkal nehezebbnek bizonyult. Nagy szerencse volt, hogy a már részben áttört unai védelmi vonal mögött, számos nagyon erős és tágas erőd volt, a térség legerősebb földesurainak, a Zrínyi és a Blagaji család kezében, mint: Zríny, Pedalj, Goricska, Gvozdanszkó, Preversác, Bruvnó, Bojna, valamint a zágrábi káptalan és a püspök további várai …”

111. oldal:

„Még Katzianer János kosztajnicai elveszejtése előtt, a Zrínyi fiak, III. Miklós, I. János és IV. Miklós felmondták a törökkel addig ápolt és adó fizetésével megvásárolt „jószomszédi” politikát és az Una háti birtokaik aktív védelmére tértek át. Az Una hát Zrínyi várait, Zrínyt, Pedaljt, Gvozdanszkót, Goricskát és Preversácot, a törökök Katzianer 1539. 10. 27-ei megölése után, 1540 és 1541. során kezdték támadni…”

126. oldal:

„A török offenzíva 1540-ben érte el az Una hátat, s noha egyetlen Zrínyi várat sem tudtak elfoglalni, de felprédálták a Kosztajnica, Goricska, Pedalj, Zríny és Gvozdanszkó várak közti földeket, amivel hatalmas károkat okoztak, mind a Zrínyieknek, mind a horvátságnak, mint Horvátország védelmének….”

160. oldal:

„(1540-ben A Zrínyiek sikerrel hárítják el a boszniai törököknek - az Una hátságot és a Zrínyi hegyvidéket ért - első komolyabb támadását és sikerült megtartaniuk Kosztajnicát, Krupát, Lisnicát, Novit, Preversácot, Zrínyt, Pedaljt, Goricskát és Gvozdanszkót, a Blagajiaknak pedig Osztrozsácot, Bruvnót és Bojnát, nemes Kobaszicsnak meg Brekovicát…”

189.. oldal:

„Lenkovics Iván 1563-as jelentése alapján, Pedalj vára a Zrínyi grófok birtokában volt és 1561 szeptemberéig 50 fős helyőrség őrizte, ám ekkor Őfelsége utasítása alapján, a végvidék parancsnokának parancsára lerombolták.”

(A várat valóban elronthatták, mert a Ferdinánd király által 1563 év végén, a végvidéki várak állapotának felmérésére kiküldött újabb bizottság, a jelentésében már meg sem említette – sJz).

Zagreb, 1995.

A vár mai állapota:

A várat 2007 áprilisa után, 2012. 04. 19-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel újból. Rendkívüli szerencsénkre, a 2007-ben bejárhatatlan növényzettel takart várat, e tavaszra teljesen megtisztították, így a látható maradványokat rögzítő, helyszíni vázlatot is sikerült készíteni. A vár alaprajzi kialakítása, nagyjából megfelel Sabljar őrnagy 19. szd. végi felmérésével. Az eltérések a romok időközbeni pusztulásából adódhatnak, így a tényleges felmérési rajz, csak egy régészeti feltárás keretében tisztázható. A vár területének kitisztításával, nagyon jól láthatóvá váltak a külső sáncok nyomvonala, a sokszögletű bástya, és a nyaktag viszonya a vármaggal. A vármag egy téglalap alakú terület az északkeleti sarkában egy erőteljes, megközelítőleg kerek alaprajzú toronnyal. A vármagot, a kerek torony déli oldalától kezdve, északról és nyugatról egy falszoros övezte. A falszoros aljában végig, egy széles várárok található, mely az északi oldalon egy előudvarrá bővül, amit egy ötszögletű, ó-olasz bástyaszerű védőművel védtek. A külsővár bejárata az ötszögletű védőmű nyugati szárnya mellett nyílott. A várárok külső peremén egy, az árokból kitermelt földből készített sánc húzódik, amit utólag egy fallal is megerősítettek. E fal nyomai a külső kaputól nyugatra még látszódnak. Ehhez a külső védőövhöz csatlakozik szervesen a bő 50 méteres nyaktaggal a vár déli oldalán található sokszögletű bástya. A nyaktag északnyugati végét egy derékszögű falszakasszal zárták le. Itt, a terepalakulatok alapján egy második kapu is lehetett. A nyaktag keleti oldalából egy ékszerű alakzat ugrik ki, ami a belső vár és a nyaktag keleti oldalának oldalazását tette lehetővé.

A belsővár keleti oldalán a falak külső magassága eléri a 8 métert is, míg belülről, alig 2 m. Itt egy palotaszárny húzódott, melynek nagyméretű ablakai ma is megfigyelhetők. A belsővár nyugati oldalán is egy épületsor húzódott, melynek térkiosztása az alig 50 cm-es falmaradványok alapján is jól megfigyelhető. A belsővár déli oldalát egy egyenes fal zárta le, míg az északi oldala erősen lepusztult. Ezen a lepusztult szakaszon lehetett a belsővár kapuja, ám konkrét helye ásatások nélkül nem tisztázható. Nem világos a belsővárat övező falszoros és a belsővár viszonya sem, és nem lehetett megállapítani a falszorost védő tornyok helyét sem, holott a régebbi rajzok azokat ábrázolják.

Szatanek József

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest. 

GPS: É 45° 8.585 (45.143085)
K 16° 17.701 (16.295013)

Pedalj települését és várát a Glina - Dvor közti, 6-os úton közelíthetjük meg a legkönnyebben. A főútról északnak, Donja Stupnica-nak fordulunk, majd a faluban lévő jobbra tartó leágazáson megyünk Donji Pedalj falu felé. A falucska házait elérve lassítsunk, mert a várhegy balra helyezkedik el. A várhoz a bejárás során úgy jutottunk fel, hogy a várhegy keleti oldalának északi részénél, egy felhagyott kőfejtőnál található erdei útra kanyarodtunk le. Innen már gyalog kell mennünk úgy, hogy a várhegyet balról kerüljük. A várhegy északnyugati oldalában egy frissen készített, igen meredek kőzúzazlékos "út" található, ami egyenesen a várkapuhoz vezet.

Nógrád Megye Várai
NVA