Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BalassagyarmatMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A honfoglalás során Árpád vezér a bányavidékek meghódítására Zoárd és Kadosa vezéreket küldte, akik a nógrádi vár elfoglalását követoen Gyarmat vidékét is birtokukba vették. Gyarmat, mint királyi birtok és puszta 1244-ben Hont vár tartozéka, melyet 1246-ban IV. Béla király a Kacsis nemzetségbol származó Detre fia Miklósnak, a Balassa család osének adományozott. Miklós 1257 körül meghalt, a birtokot osztály útján fia, a Furrónak is nevezett I. Péter kapta meg. Péter hutlenségbe esett, javait IV. László király elvette, s testvérének, Demeter pozsonyi és zólyomi foispánnak adományozta. Ennek ellenére I. Péter egyik veje, Kázmér fia Lampert, Gyarmat birtokában maradt. Az emiatt kitört testvérháborúban Demeter és Bitter összefogva, fegyvereseikkel megostromolták, majd elfoglalták Gyarmat vár tornyát. A gyozelem után 1290. június 30-án a testvérek az esztergomi káptalan elott egyezséget kötöttek, amely szerint Kékko várának egyharmad része, Gyarmat vára és városa Demeter mesteré lett. Ebben az oklevélben említik eloször a vár tornyát, mely a lakótorony lehetett. A Balassa család 1374-ben új adománylevelet kapott Nagy Lajos királytól, és a város a Balassák birtoka, a vár mégis a király orizetében maradt, aki azonban annak kapitányait rendszerint e család tagjai közül nevezte ki. A mohácsi csatavesztés után Gyarmat várának jelentosége nagymértékben megnott. Ebben az idoben a vár orsége rendszerint 500 lovas és gyalogos katonából állt, kiknek kapitánya 1544-tol az a Horváth Bertalan, aki a török által megszállt Szanda várát 1551. augusztus 1-én váratlan rajtaütéssel elfoglalta és lerombolta, de aki 1552-ben a közeledo török hírére a védosereggel együtt gyarmat várából elmenekült. Az üresen maradt várat Ali budai pasa így kardcsapás nélkül hatalmába kerítette, felgyújtotta és lerombolta. A török által 41 évig birtokolt Gyarmatot 1593-ban Tiefenbach kristóf kassai fokapitány, Pálffy Miklós és Homonnay István vezetésével szabadították fel. A vár kapitányává kinevezett Morgentaller Fülöp ezredes a sérült falak kijavítását és helyreállítását azonnal megkezdte. Bocsakai István erdélyi fejedelem vezérének, Rhedey Ferencnek 1605-ben hódolt meg a vár orsége, melyet azonban 1606-ban a bécsi a bécsi béke Rudolf királynak adott vissza. Az 1608., 1613. és az 1618.évi országgyulések rendeletére megerosített várat 1619-ben Bethlen Gábor serege foglalta el, de az 1622.évi nikolsburgi béke II. Ferdinánd királynak ítélte. A török 1648-ban 4000 fonyi sereggel vette ostrom alá, de a védok segítségére érkezo gróf Forgách Ádám érsekújvári fokapitány lovassága a támadókat a vár falai alól eluzte. 1652-ben gróf Esterházy Ferenc volt a vár kapitánya, aki a vezekényi csatában elesett. Ismét Balassa Imre is részt követelt magának a vár birtokából. A testvérek közötti viszálykodást kihasználva 1663-ban a Köprüli vezette török sereg - melyhez Apaffy Mihály hada is csatlakozott - a várat elfoglalta, felégette és lerombolta. A hadi jelentoségét vesztett vár többé már nem épült fel, és megmaradt köveit építkezésekhez hordták szét. Az egykori várfal kevés maradványa a Bástya u. 8. szám alatti lakóház hátsó falában még látható.

GPS: É 48° 4.905 (48.081749)
K 19° 17.672 (19.294533)

INFORMÁCIÓK: a várfal maradványa a Bástya u. 8 számú lakóház hátsó udvarában van.

Nógrád Megye Várai
NVA