Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentivánzelina - Zelina , Sveti Ivan ZelinaHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb történelmi vármegye - Zelnavár (Zelingrad)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Zelnavár a Medvevári hegység keleti lejtőin, Szentivánzelina városától kb. 5 kilométerrel északkeletebbre található. A vár egy erdővel sűrűn benőtt, a környezetétől (északon a Hrastovica csúcs 467 m ; nyugaton a Pricsela csúcs 488 m ) némileg alacsonyabb ( 326 m ) hegyen található. A várhegy déli, keleti, nyugati oldala meglehetősen meredek, míg magát a várat, északról egy árok választja el a hegytető többi részétől. A vár alatt halad el az a múlt században épített út, mely a 2 kilométerrel odébb található, Kladescsicának (Kladeščica) nevezett turistaházhoz vezet, de a vár északon lévő kapujához, is erről az útról letérve juthatunk.

Zelna vára, a lakótorony nélküli vártípusok csoportjába tartozik. Maga a vár-együttes, áll egy félkör-alakú kaputoronyból, melynek keletről egy szintén félköríves torony támaszkodik. A kaputoronytól nyugatra található a sokszögletű belsővár, mely egy udvarból és egy két részre osztott lakóépületből áll. A vármagtól délkeletre egy ma még ismeretlen funkciójú épület nyomai láthatók. Valószínűleg a vár gazdasági épületei állhattak itt. Zelnavár a Zágrábi hegységben emelt várrendszer része volt. A rendszer várainak nagy része rom, vagy ami még rosszabb, csak a helye ismert. A rendszer elemei közül, a Száva síkját ellenőrzése alatt tartó Medvevár és a fontos kereskedelmi útvonalat felügyelet alatt tartó, Szomszédvár a legismertebb. 

Az előbbiekhez képest, Zelnavára sokkal kevésbé ismert, sőt a szakirodalom is alig említi (Gj. Szabo-nál sem szerepel), noha romjai jelentősnek mondhatók. 

Tekintve Zelnavár rejtett elhelyezkedését, nem mondhatjuk el róla, hogy ellenőrző szerepe lett volna, sőt stratégiailag sem mondható jelentősnek, inkább egy refugium, vagy birtokközpont lehetett, ahova a földesura bemenekülhetett egy esetleges támadás elől. 

Zelnavárát 1295-ben említik meg először, amikor az egykori Moravec megye főispánjának, Dénes nádornak fia János, hű szolgálataik fejében, Pálnak és fivérének Fábiánnak adományozta Neszpes (Nespeš) földjét. A neszpesi birtokot többek között, a Drenova-i, az Alsó és Felső Pszarjevi népek, valamint Csurkán ispán, comite castellani de Zelina földjei határolták. 

Aztán, 1326-ban, Károly Róbert király, szolgálataiért, Ludbregi Miklós mesternek adományozza, mindazokat a földeket, jobbágyokat s várakat, melyek Glavnica és Moravec megyében találhatók. Többek között, az adományozott birtokok között található Zelna castruma is. Zelna tulajdonosa 1397-ben, a Zsigmond hű, Bicskele Fábián. Fábián mester, Zelnavár birtokosa 1398-ban azt vallja a zágrábi káptalan elott, hogy ő hívására jöttek azok a szabadrendű emberek, akik a birtokán elpusztul falvakba telepedtek le. Az elpusztult települések a Zelna patak mentén, és Csütörtökhely (Cetvrtkovac) felső részein voltak megtalálhatók. Minden letelepülőnek 20 évnyi szabadságot ígért, továbbá az évre adót sem követelt, a harmincadon, a királyi adón és a tizeden kívül. 

Az 1415-ös esztendőben (vagy 1416. elején). a várat egy nagy tűzvész rongálja meg, de a Bicskele család a tűzvész után, felújíttatja. 

Zelnavár tulajdonosai, Bicskele László, Iván és Pál, rátörnek a Benedek fiak Glavnica-i birtokára, a bort elszállítják, a házakat elpusztítják. 

Zelnavári Bicskele István és a zágrábi püspök emberei között, 1472-ben fegyveres csetepaté alakul ki Zágrábban, mely alkalommal, István súlyos sérüléseket szenved. Istvánt ezek után, az írásos források már nem említik. 

1490-ben, Habsburg Miksa katonái, egy éjjel megrohanják Zelnavárat, s a harcokban meghal Bicskele László is. A várvédők java része elmenekült, míg a várat kifosztják és részben felperzselik. 

Bicskele László halála után Zelnavárat II. Ulászló király a Zápolya családnak adományozza. A vár 1494-ben Zápolya István birtoka, majd 1499-es halála után, fia, János örökli. Zápolya, már mint király, 1531-ben, Zelnavárat odaadományozza Erdődy Simon zágrábi püspök unokaöccsének, Pálffy Péternek. 

Kastelánfi Iván, 1534-ben tiltakozik a zágrábi káptalan előtt, hogy Erdődy Simont Zelnavár birtokába beiktassák, mivel Katelánfi úgy véli, hogy neki van joga Zelnavárra, mivel azt Ferdinánd király neki ígérte. 

A zágrábi káptalan előtt, 1535-ben Erdődy Simon zágrábi püspök, és zelnavári Pálffy Péter, valamint erdődi Tompa Iván, 3.500 arany forintért eladja Zelnavárt, kányaföldi Kerecsényi Péter egykori vicebánnak és fiainak, Mihálynak, Lászlónak, Andrásnak, Lajosnak, Ivánnak és Mátyásnak. 

Az 1535-ös esztendőben befejeződnek az építkezések Zelnavárban, mely alkalommal egy feliratos kőtáblát helyeznek el, Georgius Kerhen castellánus nevében. 

A csázmai káptalan levéltárát, 1545-ben, Zelnavárában őrzik. 

1635-ben először említik Zelnavárt romként, majd 1640-ben Kerecsényi örökül hagyja Zelnavárat, illetve romjait, Mikulics Tamásnak és Csernkovics Gábornak. 


---/---


Engel Pál adatai szerint:


„… A magyar történetírásban Zelna név alatt szereplő Zágráb vármegyei vár, 1297-1358-ig a Péc nembeli Ludbergi családé, majd a zelnai Bicskele családé (1395-1489.), aztán a Szapolyaiaké (1490-1517). 1490-ben németek foglalták el, akiktől Egervári László bán ostrommal foglalta vissza. 

A vár alatti település, 1358-ban, még a Péc nembeli Ludbregieké, mint Csütörtökhely, majd a Himfi családé. 

Mezővárosként, 1489-ben a zelnai uradalom része. A település ismert Zelna; Zelina; Szentiván és Trgovistye (kb. 

Vásárhely) név alatt is. 

A vár ismert várnagya: Péter (Zápolyai Istváné) 1492. XII. 17. 


---/---


A vár mai állapota:


A várat 2008. 03. 15-én látogattam meg Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A várat megközelíteni Sv. Ivan Zelina települése melletti Biškupec Zelinski községből lehet a legkönnyebben, egy jó minőségű, makadámos úton, mely a vár fölötti turistaházba visz. 

A vár egy korai (13. szd. végi), vármagból, egy azt övező falszorosból és egy 15. szd. végi, 16. szd. eleji, bástyás külsővárból áll. A külsővárat a 16. szd. közepén egy kis területű rondellával is ellátták, úgy, hogy a korábbi falszoros íves sarkát elbontották, majd azon építették fel. A vár előtt egy kettős sánc is található. A várba bemenni, egy 90 fokban elfordított kapun keresztül lehet. A kapu egy kulcslyuk alakú lőrésekkel épített, félkör alakú toronyban nyílik. A kaput egy másik torony oldalazó tüze védte. Ennek a toronynak szintén kulcslyuk alakú lőrései voltak. A vármagot övező korai falszoros falának csak az alsó része maradt fenn, a többi része rézsűszerű alakot vett fel. A vármag egy tömbszerű építmény, udvarral és lakóhelyiségekkel ellátva. Formára szinte azonosnak tekinthető, a magyarországi Márévárával. A vármag sokszögletű vége, élével itt is a legkönnyebben támadható oldal felé fordul. A vármag északkeleti sarkában, egy eddig ismeretlen alaprajzú épület falai, nyomai figyelhetők meg. 

Összességében a várrom felkeresése ajánlott, tekintettel arra, hogy a felújítások miatt, nagyon rendezett képet mutat, s egy jó minőségűút is vezet hozzá, így autóval is könnyedén megközelíthető.


---/---


Egyéb:


Zelna vár – Zelingrad (Zágráb vármegye, Szentivánzelinai járás) Ðuro Szabo hatalmas, várakkal foglalkozó, "Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában" című művében, Zelna középkori várának romjait nem dolgozta fel. Ennek oka nem ismert, az a hivatkozás pedig helytelen, hogy ezt azért nem tette meg, mivel ennek a hegyi várnak a föld fölött semmi maradványa sincs. Jelentékeny összefüggő falai állnak ma is, melyek helyenként 10 méter magaságot is mutatnak, ebből rekonstruálható az alaprajza és egy általános képet is kaphatunk a valamikori kinézetéről. 

A Drenov hegység egyik legmagasabb csúcsára építették fel, melytől északkeleti irányban a Medvevári hegység hegyei találhatóak. A vár, azt a hegyeken átvágó utat zárta, mely a Zágrábi, Varasdi főút felől, a Horvát előhegységen át, Zagorje irányába, Zelina előtt elhaladva, Mária Beszterce (Maria Bištrica) felé tartva, a két hegyláncot összekapcsolta. 

A déli, dél-nyugati falaktól meredeken zuhan a hegy. A nyugati sánc pedig, egy nagyobb plató felé mutat (ahol szintén kellett állnia egy toronynak). A hegy aljában található a Zelina patak forrása. 

Már 1295-ben a castellánusát (várnagyát), mint comes (ispánt) említették meg, ami nagy valószínűség szerint azt jelent, hogy ekkoriban királyi vár volt. Az egyéb adatokból pedig az ítélhető meg, hogy ekkoriban, a még létező Moravec vármegye székhelye volt. 1320-ban az ura, Ludbregi Péter fia Miklós volt. 1434-ben a Byckele családé, akik ekkortól kezdték viselik a "de Zelina" előnevet. 1527-1536-ig Ferdinánd és Zápolya hívei versengtek érte. 1531-ben Zápolya odaadományozta Pálffy Péternek, ám 1536-ban, a Kastelánfiak is a saját birtokuknak tartják. Ezután az 1549-ben az okiratok, mint a Kerecsényi család birtoka említik, akik egy évszázadon át rendelkeztek vele. 1545 és 1549 közötti időben adta át Zelina várát a csázmai káptalan kegyurának, Kerecsényi Mihály vicebánnak, ami ettől kezdve hites helynek (locus credibilis) számított. A csázmai levéltár, megőrzés végett, utánuk is Zelna várában maradt. 

1640-től, de 1642. és 1644-ben is, egy tűzvész következtében a várat már, mint rom: ťin diruto castro ZelinaŤ, ťsuper castro totali diruto ZelinaŤ említik meg. A várban 1956 és 1961 között kutatások folytak, melynek következtében teljesebb képet kaphattunk a vár leégése előtti kinézetéről. Az ismeretlen okból kitört tűzvész valamikor 1601 és 1640 között lehetett. 

A vár, Sv. Ivan Zelina városka főterének végében lévő plébániatemplomtól indulva közelíthető meg. Az út innen fölfelé, a Bočako utcán, elhalad az Egészségház (Doma zdravlja) mellett, a 38. házszámig. Innen balra, jelzett út vezet a Mackovice utcán át, Biškupec falu felé (gyalog 20 perc). Ezután, kb. 600 méterrel egy híd előtt, az út egy kőzúzalékos úton folytatódik a Velika patak völgyében, elhalad egy felhagyott kőbánya végében lévő, „Trudbenikának” is nevezett raktárépület, valamint több foglalt forrás mellett, majd 3 km megtétele után érhetünk a vár falai alá, mely közvetlenül az út felett balra található. 

Ennek a középkori várnak a típusa, a külső véd torony nélküli várak csoportjába sorolható. A vár központját, egyben a legrégebbi részét egy sokszögletű torony (minden valószínűség szerint lakó vagy öregtorony volt), és a hosszúkás belső udvart körítő védőfal alkotta, amit a kapunál egy hengeres torony is erősített. Az erős észak-nyugati falat a sokszögletű torony és kaputorony, védte mely egyben a vár észak-nyugaton nyíló egyetlen bejárata volt. A kaputoronynál kezdődik az a várterasz, ami délről és keletről az egész várat körbe öleli. A XVI. század harmincas éveiben, a várat új védelmi elemekkel erősítették - még egy körítő falat kapott három hengeres toronnyal, az északi, a keleti és a déli sarkokon. A várat mészkőből emelték. Az építéshez használt, durván faragott köveket mészhabarccsal kötötték össze. A falakat a középkori módszereknek megfelelően, mind két oldalukon palásttal készítették. Téglát csak helyenként találhatunk és hébe-hóba, zúzott téglatörmeléket a habarcsban. A sokszögletű torony sarkait nagy faragott kövekkel armírozták. Az építkezéshez használt kövek anyaga mészkő és homokkő, valamint bizonyos mennyiségű üledékes (?) kőzet. 

A vegetáció és a törmelék kitisztításakor több gótikus kőtöredék hiányos darabjai kerültek elő, a déli fél toronynál kiástak egy feliratos követ, mely az új erődítések elkészültének időpontjáról beszél, melyek valószínűleg inkább a török betörés veszélyének köszönhetők, mint a Ferdinánd pártiak és a Zápolyaiak közti marakodásának: HOC OPUS FECIT FIERI EGREGIUS GEORGIUS KERHEN KASTELANUS ZELIN IN ANNO 1535. (Ezt a Georgius Kerhen de Belossowecz -t 1543-ban szintén említik, de mint Medvevár várnagyát). 

Sajnálatunkat kell kifejezni, hogy az optimális időben, jó ütemben megkezdett konzerválási és ásatási munkálatok ezen a várromon, mely egyedüliként maradt fenn a Drenov hegységben - akárcsak Szomszédvárnál (Medvevári tengely legkeletibb része) megszakadtak a szükséges anyagi erőforrások hiánya miatt, és ezért ma is a 10 évvel ezelőtti félkész állapotban vannak. 

Forrás:

http://www.muzej-zelina.hr/zelingrad/hr/povijest.htm 

Čaplar, Alan : Panonska Hrvatska, Planinarsko-izletnički vodić, Zagreb, 2001. 46-47. oldal 

Habunek, Stefica: Grad Zelinagrad, „Vijesti muezalaca i konzervatora Hrvatske”, Zagreb, 1971. 33. oldal 

Branko Nadilo: Síkvidéki és másféle erősségek az Ivánscsice hegységtől délkeletre 


GPS: É 45° 58.890 (45.981506)
K 16° 11.808 (16.196806)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció