Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Borberek - Vurpăr, Románia, Erdély és Partium, Alsó-Fehér vármegye -  templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A ma Alvinchez tartozó Borberek (Vurp�r, ném.: Burgberg) a Maros jobb partján fekszik, nem is olyan régen, a XIX. században még önálló településként szerepelt. 1248-ban Burgberg, 1320-ban Burgperg, 1342-ben Borpergh, 1421-ben Borberek, 1508-ban Burchperg, 1636-ban Vurpad néven jelentkezik az okiratokban. Borberek település Zsigmond király idejében (1430) Alvinccel együtt szabad királyi város rangra emelkedett és megkapta a szász városoknak járó kedvezményeket is.

1317-ben temploma van, ekkor a borbereki egyház jövedelmét évi 12 márkára becsülik, 1320-ban az üresedésben lévő plébánia jövedelmét 30 márkára.

1361-ben Miklós, 1430-ban Nicolaus Petri a plébános. Első temploma a XII–XIII. század fordulóján már elkészülhetett, mert ebben az időben jönnek a környék szász telepesei (hospites.), akik II. Endrétől kapnak kiváltságokat. 1202-ben és 1248-ban ezeket kiterjesztik Borberekre is. Egy 1492. évi oklevélből azt is tudjuk, hogy Szent Leonárd volt a templom védőszentje. Ezen oklevél szerint a borbereki Szent Leonárd-templom papja felszentelését kéri. Neve: Vincze Albert. 1451-ben több Fehérvár környéki plébános mellett a kolozsmonostori apát oklevele Borberek Antal nevű plébánosát is említi.

A XVI. századig szász település. A borbereki szászság ezután lassan elköltözött innen, s a XIV. század első feléből való, általuk épített egyházat a magyarok vették birtokukba. Ma már túlnyomórészt románok lakják a falut.

A templom támpilléres szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, boltívezetének zárókövei díszes faragásúak.

Későbbi építésű tornyában egy régi, 1473-ból való feliratos harang volt. Az egyházat erős várfallal kerítették, melyet masszív kapubástya erősített. E várfal 1658-ban megszenvedte a tatárok ostromát, majd 1785-ben érték súlyos károk az erődítményt. A közeli Maros áradásainak kitett erődített templom ma erősen pusztulófélben van. Hajója beomlott és szentélye is az összedőlés határán van. A helybéli román lakosság, mely a szász ill. magyar múlt emlékműveként tekint a középkori templomra, közönyösen figyeli annak pusztulását.

Alvinc felől, a Maros hídján áthaladva az első útkereszteződésnél jobbra kell fordulni. A templom romja innen kb 200 m-re van.

Nógrád megye várai