Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kalodva - CladovaRomániaErdély és PartiumArad vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

A Solymosi-hegység DNy-i részében, a Kalodvai-patak mellett, az egykori Arad vármegyében fekszik Kalodva (Cladova) község, melynek határában az Árpád-korban jelentős erődítmény állt.

Felkeresésekor a Lippától Arad felé haladó E68-as főúton haladjunk a Lippától 4 km-re É-i irányba leágazó, Kalodva községbe vezető alsóbbrendű útig. Ezen az úton azonban nem kell Kalodváig elmenni, hanem néhány 100 méteres út megtétele után K-i irányban egy erdei földútra kell letérni, ahonnan 15 perces gyaloglással D-i irányban kapaszkodhatunk fel a várdombra. Ennek D-i nyúlványán találjuk a vár maradványait.

Kalodva több hektár kiterjedésű sáncvára egy őskori, valamint egy dák telep és egy római erődítmény helyén az Árpád-korban épült. Az 1440-ben említett kalodvai várnagyról szóló oklevelet napjainkban nem tartják hitelesnek, és az is kétséges, hogy az 1474-ben említett, a Bánffy család tulajdonában lévő „Peták” nevű vár azonos lenne a kalodvai várral. Pusztulásáról bizonyosat nem tudni.

Belsejében több alkalommal is feltárások folytak. A vár területe É–D-i irányban kb. 170 m hosszú, K–Ny-i irányban kb. 80 m széles. A dombnyúlvány DK-i részét kőbánya pusztította el. K-i oldalán egy 12 m mély és 22 m széles árok, északon sánc és árok, délen pedig sánc található. A földsáncnak valószínűleg két periódusa volt, az egyikben égett gerendanyomokat találtak. Ezek egy részét még 1813-ban feltárták. Az ovális alakú vár déli harmadában az ásatások egy 13. századi templom maradványait hozták felszínre, melynek falait egy korábbi, keresztény szertartású temető fölé emelték. A 15 m hosszú, 6 m széles kőtemplom egyenes szentélyzáródású, falainak konzerválása még várat magára. A templom közelében több, nyitott kutatóárok és más feltárási terület látható. A feltárások során számos érdekes lelet került napvilágra: cseréptöredékek, sarkantyúk, pénzérmék, egy olló, valamint egy ezüstből készített pecsétnyomó gyűrű, mely felirata („POVSA”) szerint egy Pósa nevű előkelő tulajdona lehetett. Egy 8 m átmérőjű, kör alakú torony nyomait és más lakóépítmények maradványait is kiásták. A 12-14. századi lakóépítmények mellett igen késői, 17. századi kerámialeleteket találtak. A templomromtól É-i irányba halad egy jelenleg is nyitott kutatóárok, amely átszeli az É-i sáncot. Ezen kívül a sánc ÉK-i részén további három sáncátvágás nyomai figyelhetők meg.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 240-241.

Puskel Péter: Befejeződött a Kladova-völgyi régészeti feltárás. Jelen. 2001. okt. 17.

Vasile Boroneant – M. Zdroba – P. Hurezan: Săpăturile arheologice de la Cladova. Materiale şi Cercetări Arheologice. (XV.) 1983. 19-22. 

A. A. Rusu: Arad és Temes megye középkori erődítményei. In: Kollár Tibor szerk.: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged. 2000.

Dénes József szíves közlése. 


GPS: É 46° 6.389 (46.106491)
K 21° 39.110 (21.651827)

A Solymosi-hegység DNy-i részében, a Kalodvai-patak mellett, az egykori Arad vármegyében fekszik Kalodva (Kladova) község, melynek határában az Árpád-korban jelentős erődítmény állt.