Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bihar - BihariaRomániaErdély és PartiumBihar vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Nagyváradtól É-ra, 5 km-re, a Sebes-Körös alföldi bejárata közelében fekszik Bihar (Biharia) község. A falu É-i határában, kis földúton közelíthetjük meg a bihari várat, melyet nyugat felől alacsony fennsík, kelet felől vizenyős, lapos terület határol.

Bihar erődítménye a magyar honfoglalás után, a 10. században épült, Árpád fia Zolta trónörökös vára volt. A 11. században a Szt. István király által szervezett Bihar megye központja, valamint a hercegség (dukátus) egyik székhelye lett. A hercegség központjában létesítették a bihari püspökséget, mely I. Endre halálakor (1060) már fennállott. Bihar várát és környékét 1068-ban és 1091-ben úzok és kunok pusztították el, a sáncokat ezután megújították ill. megmagasították, tetejükön a 12-13. században kőfalat emeltek. 1075-ben I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adta Bihar vára közelében Ártándot s Bihar mellett egy földet, melyen 20 ház jobbágy lakott. 1093-ban I. László király áthelyezte a bihari püspökséget Váradra. Ezután a bihari erődítmény úgy hanyatlott, ahogy a váradi emelkedett jelentőségében. Régeny 1177-i határjárásában említik a bihari vár kapuőrzőinek földjét. A vár a tatárjárás (1241/42) után végleg elvesztette fontosságát, lakatlanná vált.

A ma is közel 15 m szélességű, 9-12 m magas, szélestalpú, gerendavázas sánccal körülvett, 8 katasztrális holdat elfoglaló (200 x 182 m-es alapterületű) Biharvár régészeti sáncátvágásainak eredményei szerint több korszakon át épült. Jelenleg látható formáját-méretét a 11. században vette fel – utolsó korszakában kőfal emelkedett a földsáncon, akárcsak Dobokaváron vagy Tordaváron. Eredetileg csak egy kapuja volt, a délnyugati. A sánc észak-, és délkeleti sarkait a kurucok 1704. évi táborozásakor II. Rákóczi Ferenc nyittatta ki. A várat az északi, nyugati és keleti irányból igen mély árkok övezik. A keleti sánc napjainkban eléggé rongált, több helyen is megbontották. A vár K-i oldalán lévő, „Leányvár” nevű alacsony földsánc egy bronzkori vár maradványa, amelyre később ráépült a középkori sánc. A megközelítően négyszögletes alakú vár belsejében, az egykori millenniumi emlékműtől északra fedezték fel a század elején a vártemplom alapjait, körülötte szétdúlt temetkezésekkel. 11-12. századi hercegi-ispáni építkezések maradványai (tégla-, és kő alapfalak), valamint vályogfalak is előkerültek.

A várban 1900-ban Karácsonyi János négy sáncátvágást végzett. Már ekkor világosan kiderült, hogy a sánc gerendaszerkezetű volt. A töltés alul égésnyomokat mutatott, tetején pedig több mint 3 m széles habarcsos kőfal húzódott.

Biharvár első nagy korszakából, a 10. század első feléből került elő a vártól 2 km-re délkeletre lévő Somlyóhegyen a helyőrség temetője. Itt egyetlen sorban egymás mellett 8 nyugat-keleti tájolású lovassír sorakozott. A várnép 10. század végi temetőjét a vártól 400 m-rel délre, a téglagyár mellett találták meg. Összesen 606 sírt tártak fel, melyek a 10-12. századra keltezhetők. A sírokban I. Andrástól (1046-1060) II. András (1205-1235) koráig terjedő érme-mellékleteket találtak.

GPS: É 47° 10.066 (47.167759)
K 21° 55.467 (21.924458)

Nagyváradtól É-ra, 5 km-re, a Sebes-Körös alföldi bejárata közelében fekszik Bihar (Biharia) község. A falu É-i határában, kis földúton közelíthetjük meg a bihari várat, melyet nyugat felől alacsony fennsík, kelet felől vizenyős, lapos terület határol.

Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
18JanPavlovac - Vár
17JanÖskü - Vár
Ajánlott látnivalók
Rákospalota templom
BudapestRákospalota templom
Keresési előzmények
Bihar - Vár