Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Brassó - Kronstadt - BraşovRomániaErdély és PartiumBrassó vármegye - Brassovia vár, Cenk-hegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Brassó (Kronstadt, Braşov) városának DK-i oldalán emelkedik a 957 m magas Cenk-hegy, melyen már az Árpád-korban vár állt. A hegytetőre legegyszerűbben felvonóval juthatunk, melynek végétől kb. 10 perc gyaloglással érhető el a vár területe. Már a rómaiak idején is ismert volt Mons Cinum néven, melyből a Zinne, ill. a Cenk név is származik. Korábban úgy tartották, hogy az erősséget a II. András által a Barcaságban letelepített német lovagok építették. Erre azonban nincsenek korai adatok, és azt a vélekedést sem sikerült még meggyőzően alátámasztani, hogy a vár valamilyen formában a brassói ispánsághoz kapcsolódhatott. A belsejében szórványként előkerült Árpád-kori cserepek nyomán keletkezése a 12-13. századra tehető. Eszerint a dél-erdélyi magyar határvédelmi rendszer része lehetett. A tatárjáráskor valószínűleg elpusztult, később újjáépítették. 1421-ben II. Murád serege foglalta el a várossal együtt. 1454–1455-ben a brassói városfalak nagyarányú fejlesztésekor a városra nézve veszélyessé váló régi cenki-vár falainak legnagyobb részét lebontották.

Maradványait először Orbán Balázs írta le részletesen. A hasonnevű hegy tetején épült É – D-i irányú, szabálytalan háromszög alaprajzú erődítmény É-i végében kör alakú torony állt. Feltehetően e torony volt a vár első építménye. A várfal K-i oldala kb. 330 m hosszú volt, középső részének megtört falához egy út vezetett. Innen É felé, a már említett É-i toronyhoz egy enyhén meghajló védőfal emelkedett, melynek déli vége éles szögben megtörve nyugati irányban haladt tovább. E saroktól kb. 35 m-re állt a vár egyetlen kapuja, két bástya védelmében. A kapuhoz a D-i fal előtt, a sziklába vésett árok fölött, cölöpökön nyugvó fahídon keresztül lehetett eljutni, melynek utolsó szakasza felvonható volt.

A bejárat belső oldalától Ny-ra a védőfalhoz hét kisebb helyiség épült. Ezek lakószobák és az őrség lakásai lehettek. A kapu fölött, a belső terület DNy-i részén állt a 12. században épült Szt. Leonárd kápolna, melyet a várral együtt a brassóiak romboltak le, amint az Dénes esztergomi érsek 1455-ben írt levelében olvasható. A vár kapujától 55 m-re Ny-ra, egy kifelé hajló sziklatömb szakította meg a falat, melytől Ny-ra további öt kisebb szoba volt. Ezek Ny-i utolsó szobája egy magas szikla aljához ért, ez 15-20 m-re emelkedett a várfalak szintje fölé. A szikla tetején egy nagyjából négyzet alaprajzú torony emelkedett, aminek alapfalai még megvannak. A toronytól Ny-ra húzódó védőfal az É-i donjon alatt emelkedő hatalmas sziklatömbig vezetett. E Ny-i falat a DNy-i sarkon emelkedő torony közelében egy belül nyitott, négyszög alapú torony szakította meg. Itt a várfalon belül egy ismeretlen rendeltetésű, négyszögletes épület nyomai látszanak. A K-i és a Ny-i várfalak a meredek, szinte megmászhatatlan szikla szélére épültek, így a várat csak a D-i oldalon álló kapu felől lehetett megközelíteni.

A 3 ha területű erősségnek ma még jelentékeny falmaradványai rejtőznek a bozótban. A falsíkok egyes helyeken több méter hosszúságúak és 1-2 m magasak. A vár közelében az egykori millenniumi emlékmű romjait szemlélhetjük meg.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 131.


GPS: É 45° 38.001 (45.633350)
K 25° 35.519 (25.591990)

Brassó (Kronstadt, Braşov) városának DK-i oldalán emelkedik a 957 m magas Cenk-hegy, melyen már az Árpád-korban vár állt. A hegytetőre legegyszerűbben felvonóval juthatunk, melynek végétől kb. 10 perc gyaloglással érhető el a vár területe.