Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Feketehalom - Zeiden - CodleaRomániaErdély és PartiumBrassó vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Brassótól északnyugatra, a Persányi-hegység déli szélén fekszik Feketehalom (Codlea, Zeiden) település. A főtéren álló evangélikus templom a 13. századból származik, melyet a 15. és 16. században vastag erődfalakkal és vizesárokkal vettek körül.

A török rablóhordák barcasági betörései elől sokszor húzódott a falak védelmébe az itteni lakosság. 1612 márciusában Báthori Gábor erdélyi fejedelem a Brassó elleni hadjárat során foglalta el. A fogságba esett védőket Vidombákra hurcoltatta, ahol huszat karóba húzatott, tizenegyet lefejeztetett, harminckettőt pedig hírmondóul Brassóba küldött, akiket ott Weisz királybíró öletett meg. Báthori a templomerődben Szigethi István parancsnoksága alatt őrséget hagyott, akiktől azonban még ez év augusztus 28-án a brassóiak serege csellel bevette a hanyagul őrzött erődítményt. Nem sokkal ezután a fejedelem kapitánya, Török István a brassóiak csapatát Földvárnál szétverte és a feketehalmi templomvárat visszafoglalta. 1616-ban Bethlen Gábor Feketehalomban tartózkodott és február 21-én itt fogadta a török portáról visszatérő Toldalagi Mihályt. 1655-ben a tatárok váratlanul betörtek a Barcaságba, és több helységgel együtt Feketehalmot is feldúlták.

Orbán Balázs 1873-ban így írja le a templomerődöt: „Feketehalomnak a történelemben némileg szerepelt s ostromokat látott templomvára teres piaczának északnyugati oldalán egy magaslaton fekszik; annyira körülfogva újabb épületekkel, hogy itt-ott lebontott, de még sok helyen épen fennálló kettős várfala csaknem egészen fedve van, s csak hátulról látszik; különben ezen kastély kettős fallal bírt, hatszögű volt, négy erős védtoronnyal, melyek most le vannak törpítve, csak egy maradt meg épen, amely mellékelt képünk közép terén látszik. A jelenlegi torony a régi kaputorony megmagasítása által keletkezett s lőrések- és zúzmüvekkel van ellátva. …A templomkastélyt belülről oszlopos folyosók futják körül, védtornyai éléstárul szolgálnak. Az ezen kastély által körülölelt templom a késő góth kor műve, amire határozottan utal szentélyének szövedék boltozata (netzwerk). A hajó boltozatát 1702-ben készült czifra festetű deszka födlap helyettesíti. Oldalkapuja csúcsíves, mit ismét a késő góth kor vesszőműve keretel be. Fő portaléja romanizáló, a mennyiben köríves nyilatú; az egész fal vastagságát elfoglaló béllet mindenik oldalon három féloszlop által van tagozva, ezek durva alakítású fejezeteiken kívül növénydíszt, belül angyalfőket mutatnak.”

Napjainkban a Feketehalom erődtemplomára kíváncsi utazó még mindig jelentős védőfalakat és bástyatornyokat figyelhet meg, valamint csodálattal szemlélheti a középkori eredetű templomot.

A templom nyugati főkapuja román stílusú. A templomhajó gótikus boltozatát festett famennyezet helyettesít, a szentélyben és az északi oldalon lévő sekrestyében viszont megmaradt a gótikus hálóboltozat. A szentélytől délkeletre magas, vaskos torony áll, amelynek alsó része középkori. A templomtól északra a kerítőfal mentén emeletes kamrasor húzódik, melyben vész esetén a lakosok meghúzódtak, a nyugalmas időkben pedig itt tartották terményeiket. Az erődfal külső része erősen beépített, és ez így volt már a 19. század közepén is. Mint azt Orbán B. írja, a komor falak közé ekkor már beépült az emeletes tanácsháza, a tanoda épülete és a lelkészi lak, mely utóbbi épületben Bem József is megszállt a feketehalmi győzelem után.

GPS: É 45° 41.990 (45.699829)
K 25° 26.772 (25.446203)

Brassótól északnyugatra, a Persányi-hegység déli szélén fekszik Feketehalom (Codlea, Zeiden) település. A főtéren álló evangélikus templom a 13. századból származik, melyet a 15. és 16. században vastag erődfalakkal és vizesárokkal vettek körül.