Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Podu Dâmboviţei - RucărRomániaErdély és PartiumFelső-Fehér vármegye - Királykő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Királykő 

Az egykor Felső-Fehér vármegyéhez tartozó Királykő (Kőnigstein) vára Brassótól DNy-ra, a Törcsvári-szoros túloldalán állt, azonos a Podu Dâmboviţei falu északi határában lévő, napjainkban „Cetatea Neamţului”-nak nevezett rommal. 

A Brassóból Cîmpulungba tartó, 73-as főúton a Törcsvári-szoroson és a történelmi határon átkelve, kb. 1,5 km után az úttól jobbra, lent már feltűnik a vár romja. Érdemes az itt kialakított autóbeállóban hagyni járművünket, majd a domboldalon leereszkedve felkapaszkodhatunk a várhoz.

Királykő valószínűleg egyike azon öt várnak, melyet a II. Endre által 1211-ben a Barcaságba behívott német keresztes lovagok építettek. Az itt zajló rövid ásatás tanúsága szerint az erődítményt 14. században is lakták, megbízható okleveles adatok azonban csak a 15. század elejétől szólnak róla. 1404-ben említik (domus sue maiestatis), amikor a felkelőkhöz állt várnagya, szentkirályi (Tuzsoni) „Bolgár” Miklós feladta az erdélyi vajdáknak. Később királyi végvár, a székely ispáni honor tartozéka. 1443-ban Újlaki Miklós és Hunyadi János székely ispánok várnagya ül benne, 1457-ben a Hunyadiak kezén levő királyi várak között sorolják fel. Valamikor a 16. században pusztulhatott el.

Érdemes megemlíteni, hogy Királykő várát egészen a legutóbbi időkig gyakran összekeverték a Bodzavámtól D-re, a Kárpátok fő gerincén, szintén a német lovagok által épített Keresztvárral (Kreuzburg). Ez részben Orbán Balázs tévedésének „köszönhető”, aki a Törcsvári-szorosnál fekvő Királykő havasán nem találta az általa hosszasan kutatott Királykő várának maradványait, ezért úgy gondolta, hogy ezek a Bodzatábla-hegy közelében lévő, Tatárhágón fekvő romokkal azonosak. Ennek nyomán kortársa, Kőváry L. valamint későbbi írók (napjainkban pl. Kiss G., Vofkori L.) Keresztvárat „Bodza vára” vagy „Királykő vára” néven említik, és vele kapcsolatban Királykő várával kapcsolatos történelmi eseményeket sorolnak fel. Engel P. kutatásai nyomán azonban egyértelműen tisztázódott, hogy Királykő vára itt, a Podu Dâmboviţei falu feletti kőszirten magasodott egykor. 

A nagyjából rombusz alakú vár egy mészkősziklán épült, kb. 30 x 20 m-es területen helyezkedik el. Kerítőfalának romja 4-5 m magasságban ma is látható, kivéve a Ny-i oldalt, mely szinte a sziklafelszínig lepusztult. A vár közepén É – D-i irányban végighúzódó és Ny felé emelkedő szikladomborulatba bevágva két helység – esetleg lépcső ill. ciszterna – helye látszik. 

A kerítőfalban, az ÉNy-i oldalon egykor köríves torony állt, mely napjainkra nagyrészt ledőlt. Megmaradt felében kőomladékkal félig feltöltődött falnyílás látható. Talán itt lehetett a vár kapuja, bár olyan elképzelés is ismeretes, hogy a várfal D-i szakaszán volt a bejárat. 

A várat sziklába vájt árok veszi körbe, kivéve a Ny-i oldalt, ahol meredek szakadék határolja. Az árok szélessége 8-10 m, mélysége 1,5-3 m között váltakozik. A kerítőárok, amint K-ről D felé fordul, kettéválik. Az így kialakult belső árok a vár D-i oldalán egészen a domb széléig húzódik, ill. a másik árokkal egy kiemelkedő mészkősziklát zár közre, melyen egykor valószínűleg megfigyelőhely (fatorony?) állhatott. 

A szoroson egykor átvezető régi út a jelenlegi műút nyomvonalától eltérően a vár mellett K-re, kb. 50 m-re haladt el Rucăr irányába. E középkori eredetű út helye ma is jól megfigyelhető. 

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 378-379.


GPS: É 45° 24.780 (45.412994)
K 25° 13.259 (25.220991)

A Brassóból Cîmpulungba tartó, 73-as főúton a Törcsvári-szoroson és a történelmi határon átkelve, kb. 1,5 km után az úttól jobbra, lent már feltűnik a vár romja. Érdemes az itt kialakított autóbeállóban hagyni járművünket, majd a domboldalon leereszkedve felkapaszkodhatunk a várhoz.

Nógrád Megye Várai
NVA