Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Belec, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Varasd vármegye -  Belec

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

„… Belec várának területe egész jól fennmaradt. Megközelíteni csak a nyugati oldalról lehetett, míg a fennmaradó oldalakról szinte lehetetlenség. A vár alakja, annak a hegynek az ormán lévő fennsík formájához idomul, melyre magát a vára felépítették. Az A bástyát később építették föl, amikor a tüzérség már fejlett volt, a főbejárat a 7 –nél volt. A lakóterek, a vár legbiztonságosabb részein voltak, a C helyiségben, ahol máig fönnmaradtak a gótikus ablakok és ajtókeretezések, továbbá a D, E, F, G helyiségekben, ahol az ülőfülkés ablakokat lőrésekké alakították át. A H-H és a K-K falak egy szűk folyosót alkotnak, mely a vár nyugatnak eső oldalát védte. Belec várát először 1334-ben (mint Bieltz) említették meg, amikor is Saneck gróf javait Németújvári Péter magiszter tulajdonába adták át. Később a várnak ugyan az a sors jutott, mint más zagorjai váraknak, míg a XVI. században a Gyulai család úrrá nem lett fölötte. Ő utánuk a Túróczy családé, akiket II. Mátyás király 1615-ben már Benedikt Turoczy de Ludberg liber baro in Belecz –nek nevez. 1635-ben Mikulich Tamás kapta meg Belecet Ludberggel együtt. Később az Erdődyek vették meg 12000 forintért a kincstártól, miután Mikulich Sándor elvesztette a várat. Ezután még jó néhányszor változtak a tulajdonosai, míg mára Rukavini Ámon báró birtoka lett [4].

[4] Laszowski: Grad Belec. Hrv. Prosvjeta, 1914. str. 33. ( Belec vára, a Horvát felvilágosodás folyóirat 1914-es számának, 33. oldalán ) …”

„.Szelnica (Selnica) mai kastélya közelében, az Ivánscsica hegység lejtőin állt valaha a középkori Belec vára, melyet 1334-ben említettek meg először. A vár tulajdonjogában az évszázadokon át sok tulajdonos váltotta egymást. Volt a Németújváriaké, a Cillei hercegeké, Vitovec Jánosé, Corvin Jánosé, a Gyulay családé (már a 16. században), a Túróczyaké, majd Mikulich Tamásé, a Matacsichoké, a Najsicheké, a Jurenicheké és végezetül a Rukavinaiaké.

Miután a Najsich család fiú örökös nélkül maradt, egyik leányuk házassága révén a beleci jószág a 18. század végén a Rukavina család tulajdonává vált....”

„… Belecgrad – Belec vár A vár romjai, kb. 3,5 kilométerrel északabbra találhatók a mai Belec településétől, egy három oldalról igen meredek, 540 m tszf. magasságú hegy fennsíkján. A megközelítőleg trapéz alakú vár hossza 60, szélessége 21 métert tesz ki. A vár északi oldalán található a kétszintes palotaépület. A palota és a déli falszakasz között gazdasági épületek romjai találhatók. Az épületek falai mind a nyugati, mind a déli, mind az északi oldalon a védőfalakra támaszkodnak. A várba eredetileg a déli védőfal közepén nyíló kapun keresztül lehetett bemenni. A tűzfegyverek fejlődése és hatékonyságuk miatt a 15., és 16. század körül a vár déli oldalát egy hatalmas, félkör alakú rondellával erősítették meg, mely elé egy szintén félkör alakú falszorost emeltek, hogy a várba vezető utat fedezze . Ez az építmény erősítette a nyugati falszakasz védelmét is.

Belec várát először 1334-ben említették, amikor Cillei Frigyes eme birtokát Németújvári Péternek adja át. A Németújváriak a birtokot egészen 1339-ig bírták, majd királyi kézre került. A király után a Cillei családé (1399-től), aztán Brankovics Kataliné (1456-tól), a Vitovec családé (1457-től), Székely Jakabé (kb. 1489-től), Corvin Jánosé (1494-től), Frangepán Beatrixé (1504-től), a Hohenzollern házbeli Brandenburgi Györgyé (1509-től), a Gyulay családé (1514. utántól), a Túróczy családé (1567-tol) Keglevich Zsigmondé (1634-től), majd borkunoveci Mikulich Tamásé és Sándoré (1635-től), aztán az osztrák kincstáré (1657-tol), ifjabb Erdődy II. Györgyé (1657-től), Keglevich, szül. Erdődy Erzsébeté (1674-től), Auersperg Anna Borbáláé (1706-tól), Rátkay Ádám Benedeké (1706-tól), s végül Matacsich Ferenccé (1720-tól).

Vagy a Rátkayak, vagy a Matacsichok alatt Belec várát felhagyják és a közeli Szelnica új kastélyába költöznek le, mely az itteni uradalom székhelye volt.…”

Engel Pál adatai szerint:

„… A magyar történetírásban is Belec név alatt szereplő Varasd vármegyei vár, 1339-ben a Héder nembéli Kőszegieké, majd a királyé (1339-1399.), aztán a Cillei grófoké (1399-1453 közepéig), aztán a ludbergi-beleci Túróciaké (1456-1554.)

A vár ismert várnagyai:

kapelai Lausingar János (Turóci Benedeké és Györgyé) 1464. VI. 10.

Bwdyndol-i Máté deák [Turóci Györgyé] 1478. III. 18.

A vár mai állapota:

A várat 2008. 03. 16-án látogattam meg Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A messziről igen meredeknek tűnő vár megközelítése kellemes csalódást okozott. Egy viszonylag jól járható, kőzúzalékos úton egészen a vár lábainál található Beleci turistaházig lehet autóval eljutni, s innen már 10 perces könnyű séta után el is érhető a vár előtere.

A maradványok alapján a várat többször bővítették és ellátták a kornak megfelelő erődítéselemekkel. Így a jelenlegi maradványok alapján a várat egy sziklába vágott árkon (1. kapu) átívelő hídon keresztül lehetett megközelíteni, mely feltehetően egy felvonóhídban végződött (2. kapu). Innen egy szűk, félköríves úton keresztül lehetett a csak gyalog járható kaputoronyhoz érni (3. kapu). A kaputornyon átvezető út után, derékszögben lehetett a vár főkapujához jutni (4. kapu). Mindezek maradványa ma is megfigyelhető. A főkapun át egy kb. téglalapalakú szűk udvar következett, melynek jobb oldalán a gazdasági épületek maradványai találhatók. A főkapuval szemben található a vár magja, mely egykor egy legalább kétszintes palotábóll állhatott. A várnak öreg, vagy lakótornya nem volt. A főkaputól balra, egy belső, viszonylag gyönge fal található, amit utólag, az eredetileg is erősre épített nyugati fal biztosítására emeltek.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

Mladen Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagreb, 1993.) 

mr. sc. Krešimir Regan: Srednjovjekovne utvrde i kašteli na obroncima Ivanšćice (Leksikografski zavod 

- Branko Nadilo:

Egy vár és más épített örökségek az Ivánscsica hegység középső részéről

GPS: É 46° 9.712 (46.161873)
K 16° 6.865 (16.114422)

Belec várának, illetve Belec településének megközelítése Zlatar kisvárosának irányából a legkönnyebb. A városka főterén található templom mellől kell északnak, egy kisebb útra letérnünk. Tekintve, hogy az útvonal jól kitáblázott, így nagyobb kalandokban nem is keveredhetünk, egészen Belec településéig. Itt ugyanis el kell mennünk a falu négy saroktoronnyal "védett" plébániatemplomáig, ahol egy éles, 90 fokos kanyart kell vennünk, először balra, majd a templom cintermének fala mellett elhaladva, rögtön jöbbra. Ezen az úton megyünk egészen a Belecvár aljánál levő turistaházig, ahol leparkolhatunk. A vár innen már kb. 10 perces könnyű sétával elérhető Jó utat Mindenkinek! Megéri, már csak azért is, mert a beleci plébániatemplom is érdemes egy bekukkantásra, ráadásul a plébániatemplomtól kb800 méterre egy, a tornya alapján erődítettenek tekinthető, románkori templom (Juranšćina) is található

Nógrád megye várai