Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Béla - Bela , Podbela, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Varasd vármegye -  Béla, Pusta Bela

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

„…Ott, ahol a Podrutéből induló gyönyörű hegyi út ereszkedni kezd Béla Podbela) települése felé, található Puszta Béla (Pusta Bela) vára, mely ezt az erdei átkelőt őrizte. Az övező falaiból elég sok maradt fenn és látható még a kapu helye is, de belseje már csak egy rakás kőtörmelék. Lehetséges, hogy ez volt a bélai uradalom székhelye, ami a johannitákhoz tartozott, ő előttük, 1063-ban pedig a templomosokhoz. A johanniták perjele viselte a de Bela megnevezést, pld Palizsnai Iván is, prior ordinis s. Johannis Jerosolimitani de Bela . 1434-ben Tallóczy Matkó perjel foglalta el Bélát. Később Béla is Vitovec János és fiai kezére került, de ezután Corvin János tulajdona lett, aki a gersei Pethő famíliának adományozta. 1553-ban kifejezetten dirutum castrum Bela nak említik…” 

„.Az Ivánscsica (Ivanšcica) hegység, Bednje folyóvölgyi határán, észak-nyugatra Varasdtól, van Béla települése, ahol két kastély is található, fölöttük az Ivánscsica hegység egyik csúcsán pedig Béla középkori, Puszta Bélának (Pusta Bela) is nevezett vár romjai vannak Az Ivánscsica hegyvidék öröktől fogva több volt, mint más zagorjei hegységek, mivel a középkorban várak sokaságával volt megerősítve. Puszta Béla ellenőrizte az Ivánscsica hegységen át, a varasdi völgyön keresztül, a Magyar királyságba vezető utat, melyet valóban itt, a horvátországi Zagorjében, lehetett szemmel láthatólag is a legkönnyebben megvédeni. 

A középkori bélai uradalom egyike volt a legnagyobbikaknak a varasdi vármegyében. Az Ivánscsica hegység mind két oldalán elterülve, mélyen benyúlt Zagorje, Stájerföld felé eső, területére. Az uradalom központja Béla volt, melyről az első híradásokat 1275-ből halljuk, amikor is mint a szerveződő ispotályosok székhelyeként említik. Az ispotályosok (johanniták, János lovagok) egy középkori, Szt. Jánosról elnevezett lovagi rend tagjai voltak, amit Jeruzsálemben alapítottak 1070-ben vagy 1099-ben, melyet a pápa 1113-ban jóvá is hagyott. A János lovagok rendje tevékenységét, mint katonai és karitatív rend fejtette ki, melynek tagjai ápolást és szállást adtak a zarándokoknak, betegeknek és sebesülteknek a Szentföldön. Horvátországban a johanniták a 12. század második felében tűntek föl. Birtokaik között Bélát 1463-ban említik utoljára. A johanniták jelenlétének emlékét őrzi Ivánc (Ivanec) település neve, és az ő nevükről nevezték el az Ivánscsica hegységet is. 

Béla rossz időszaka III. András, 14. század eleji halála után kezdődött el, amikor is Németújvári István és Henrik elfoglalta, akik I. Károly Róbert ellenségei és László magyar király hívei voltak. A horvát nemesség és Ludbergi Miklós segítségével a johannitákat visszahelyezték bélai birtokaikba. 1437-tol, miután Tallóczy Matkó horvát bán lett Béla tulajdonosa, Béla gyakran cserélgette urait. Már 1446-ban Bélát, Vitovec János, a Cillei hercegek hírhedt kapitánya igazgatja, aztán fiai György és Vilmos, majd Corvin Mátyás királyé, aki Bélát és egész Zagorjét fiának, Corvin János horvát bánnak adományozta, utána a gersei Pethő Tamásé és Lászlóé. A Pethő család sok tagja nagy tekintélyt szerzett a Horvát királyságnak tett szolgálataival, ezért bárói és grófi címet is kaptak és Béla egészen 1730-ig az irányításuk alatt állt. 1481-ben, amikor Bélában Vitovec volt az úr, a vár a Gottal család levéltárával együtt leégett. E család Gotolac (Gottal) várának urai voltak, de a régi okirataikat Bélába hozták, egy lehetséges török betörés megelőzése végett...” 

„… Bela/Pusta Bela - Béla/Puszta B éla középkori vára Béla középkori várának romjai, az Ivánscsica hegység északi lejtőin, egy 320 méter abszolút magasságú hegycsúcson, közvetlenül a Bélai völgy fölött, az Iváncot és a hegység déli oldalában lévő Podrute települését összekötő hegyi út mentén található. Béla vára ezt a stratégiai szempontból fontos utat oltalmazta, mely Varasd vármegyét kötötte össze, az Ivánscsica hegység déli oldalán elterülő Szlavón királyság földjeivel, sőt tovább is.

Magát a várat egy három oldalról igen meredek hegy tetejére építették fel. Megközelíteni egyedül, csak az északi oldalról lehetett. A vár északi oldalának a közepén található az a hely, ahonnan a vár belsejébe lehetett jutni. A vár északi oldala megközelítőleg 32 métert, a keleti oldala 37 métert, a déli oldala 39 métert, míg a nyugati oldala 36 métert tesz ki. Szinte a vár közepén egy kör alaprajzú építmény maradványai láthatók, melyet Lejla Dobronić egy, 1606-os várleltárban említett kör alakú öregtoronyként azonosított. A váron belül, jelenleg nem láthatók egyéb, a felszínen is azonosítható épületek maradványai. A külső falak egyes helyeken, az eredeti falmagasságukban állnak, kivétel a déli oldal, melynek középső része már a mélybe omlott. 

Noha Béla várát először csak 1275-ben említették meg, amikor is a várat egy Margarita nevű johannita barát/parancsnok igazgatta ( frater Margarita preceptor de Bela ), a vár története ennél régebbinek tekinthető. A várat a Jeruzsálemi Szt. János (johannita) lovagrend építtette, valószínűleg a 12. szd. végén, vagy a 13. szd. elején, hogy birtokközpontként szolgáljon a johanniták itteni, az Ivánscsica hegység északi oldalára és a Bednje folyó völgyére kiterjedő hatalmas földbirtokának, melyből kialakult a későbbi, bélai-ivánci uradalomnak nevezett birtoktest. A 13. századtól, egészen 1434-ig, Béla a johanniták birtokában maradt, egy kis idotől eltekintve a 14. szd. elején, amikor is Németújvári (Kőszegi) (II.) III. Henrik, szlavón bán (1301-1309.) kezére került. Eztán Tallóczy Matkó vránai prioré (1434-1445.), majd a Cillei grófoké (1445-1456.), hogy a többi Cillei birtokhoz hasonlóan, Vitovec János báné legyen (1457-1468.). A Vitovec fiaktól pártütés okán, Corvin Mátyás magyar-horvát király veszi el, hogy átadja törvénytelen fiának, Corvin János hercegnek (1490-tol, kb. 1500.). János herceg adományaként kerül Béla vára és uradalma a gersei Pethő család kezére (kb. 1500-1730.). A Pethők birtoklása alatt, Béla vára végleg elpusztult. Igaz, hogy Béla vára egy 1481-es tűzvészben majdnem teljesen elpusztult, ám ekkor még kijavítoták és lakott is maradt egészen 1653-ig, amikor is már, mint: dirutum castrum -ként említődik meg. A várat a pusztulása után a helybéliek, Puszta Bélának nevezték el…” 

Miroslav Krleža Engel Pál adatai szerint: „…A magyar történetírásban Béla név alatt szereplő Varasd vármegyei vár, 1304-1440-ig, a vránai perjel tulajdonában volt, majd a Holleneggereké (1440/45-1450.), a Vitoveceké (1450-1488.), Corvin Jánosé (1488-1504.), Corvin özvegyének magvaszakadtával (!) Ulászló Podmanicki Jánosnak adta, de valójában gersei Pethő Tamásé és (a fele) Rátkai Benedeké (1517). 1514-ben Gyulai Jánosé és feleségéé. 


A vár ismert várnagyai:


Babai Miklós (a vránai perjelé!?) 1463. 12. 19. 

Perneszi Imre (Corvin Jánosé) 1496. 01 20. 


A vár mai állapota:


A vár bejárása 2008. 03. 14-én került végrehajtásra, mégpedig, Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A várat megközelíteni, Béla I-es várkastélyának délkeleti sarkából induló, kb. 30 perces, egyre emelkedő, piros karikával jelzett turistaúton lehet. Az ösvény a vár déli oldalához vezet, míg magába a várba, a déli fal kiomlott törmelékein keresztül juthatunk. A kiomlás jobb oldalán, a várfal majd egész magasságáig áll, míg balra csak egy falcsonk látható, mely egyben a vár délnyugati sarkát képezi. A várfalon átjutva egy meredek dombra kell felkapaszkodnunk, mely alatt egy téglalap alakú, egykor legalább egyemeletes épület romjai rejtőzhetnek. E földhalom nyugati oldalán is egy falcsonk figyelhető meg. A domb tetejéről, szinte az egész vár területe belátható. A domb baloldalának aljában, falaknak már nyoma sincs, ellenben egy teraszszerűség látható, ahol akár a vár bejárata, vagy valami külsővár, vagy falszoros lehetett. A jobb oldalon a délkeleti falszakasz egy hatalmas kiomlás után, ugyancsak eredeti magasságában folytatódik, majd egy újabb kiomlás, aztán a vár északkeleti sarka látható, egy jelenkori feszülettel. A domb északi oldalának aljában egy kerek, ciszternajellegű maradvány látható, amit egyes kutatók egy hengeres öregtoronynak tartanak. A dombbal szemben, egy valamikor három osztatú épületmaradvány húzódott, melynek középső részén helyezkedhetett el a várkapu, bár ez a terepadottságok miatt vitatható. A vár romjai tekintélyesnek mondhatók, ám alaprajzi kialakítását, csak egy rendszeres ásatással lehetne tisztázni. A vár nyugati és déli oldala igen meredek (kb. 60 fok lejtésű), míg a keleti oldalát egy szikla képezi. Eredeti bejárata mindenképpen északról nyílhatott, de hogy közvetlenül az északi szárny közepén volt e várkapu, vagy egy csigavonalszerűen a nyugati fal mellett kellett e bemenni, az ma már igazából nem megállapítható. A növényzettel sűrűn benőtt terület miatt felkeresése csakis lombmentes időszakban ajánlott.

Összességében a várrom felkeresése ajánlott, tekintettel arra, hogy még további (3) látnivalók is találhatók a vár5 kilométeres körzetében (Béla I. és II. kastély és Margecsán 13. szd-i vára). 

/Szatanek József/

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

Mladen Obad Ščitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagreb, 1993.) 

mr. sc. Krešimir Regan: Srednjovjekovne utvrde i kašteli na obroncima Ivanščice (Leksikografski zavod 

Branko Nadilo: Várak és kastélyok az Ivánscsica hegység északi részén (Građevinar folyóirat 2004/56. évfolyama 4. száma)

GPS: É 46° 12.082 (46.201370)
K 16° 15.390 (16.256495)
Nógrád megye várai
Új feltöltések, frissítések
23ÁprDvor - Levernica  ▪  Dunaújváros , Pentele , Rácdomb - török palánkvár  ▪  Dunaföldvár - solti kuruc kori sáncvár  ▪  Dunaföldvár - Felsősziget, kuruc kori sánc  ▪  Dunaföldvár - Bottyánsánc, kuruc kori sánc  ▪  Dunaalmás - Vár  ▪  Ducó - Vár  ▪  Károlyváros - Dubovac  ▪  Saskőváralja - Saskő vára és elővár  ▪  Dubravica - castellum  ▪  Drivenik - Vár  ▪  Drežnik Grad - Drezsnik  ▪  Drenov klanac - Simsanovka torony  ▪  Drenkova - Drankó vára  ▪  Drenkova - Cozla  ▪  Drégelypalánk - török palánkvár  ▪  Drávapalkonya - Bádeni Lajos erődje  ▪  Dragović - Csáktornya-vár  ▪  Draga Svetovjanska - Turen vára
22ÁprDonji Zagon - Ledenice  ▪  Donji Srb - Kula  ▪  Donji Skrad - Gradina  ▪  Donji Furjan - Furjan, Sokolacgrad, Cager  ▪  Donja Suvaja - Unafő, Gradina  ▪  Domoszló - Oroszlánkő  ▪  Dolmány - templom  ▪  Doljanovci - Pogana gradina  ▪  Dolac - Turski grad, Éleskő vára  ▪  Doborka - templom  ▪  Döbrököz - Vár  ▪  Dipse - templom  ▪  Doboka - Vár
20ÁprDiósjenő - Csehvár  ▪  Diód - Vár  ▪  Diklenica - Vár  ▪  Diakovár - Diakó  ▪  Dézna - Vár  ▪  Dévény - Vár
19ÁprZsolnalitva - Zsolnalitva vára
Ajánlott látnivalók
Kastély
DérföldKastély
Keresési előzmények
Béla - Béla, Pusta Bela