Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Felsőcsernáton - Cernatu de SusRomániaErdély és PartiumHáromszék vármegye - Ika vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Felsőcsernátontól (Cernatu de Sus) északnyugatra, a Nagypatak és Ika-patak találkozásától kezdődik a Csernátoni-patak. Az előbb említett két folyóvíz között meglehetősen hosszan elnyúló, mindenütt nagyon keskeny, Várbérc élének nevezett hegynyúlvány emelkedik. Bár viszonylagos magassága eléggé csekély, 30-40 m, úgyszólván mindenfelől meredeken emelkedik ki. Ezen található Ika várának toronymaradványa, vagy ahogy a környékbeliek nevezik, a csernátoni Csonka torony.

A várról okleveles adatot nem ismerünk. Egyes vélemények és az itt talált leletek alapján az erősség 13-14. századi lehet.

A vár legrégibb leírása Ferentzi Jánostól jelent meg az Erdélyi Hírlap melléklapjában, a „Mulattató”-ban, 1838-ban. Az ő idejében az erősséghez csigavonalasan fölkapaszkodó út még mászható volt. Ezen haladva, a hegyélen két sáncot talált; ezek a hegy két oldalán a völgyig követhetők voltak. Mérései szerint a töltésen belül (északra) 17 m-re emelkedett a déli torony. Magassága az idő tájt a déli oldalon 16,2 m, a rongáltabb oldalon 12,7 m volt, bejárata 3 m magasságban nyílt. A feljáratot tartó gerendák fülkécskéi akkor még jól látszottak. Az ajtó alatti, háromméternyi falrész az 1802. évi földrengéskor beomlott. A felső emeleten, belül még helyükön álltak kőlépcsők. Ezeken a torony tetejéig föl lehetett kapaszkodni. Ám az északi toronynak ő is már csupán az alapját látta. A várfalat, valamint az északi oldalába vágott védőárkokat csak éppen megemlíti.

Jóval közismertebb a várról Orbán Balázs leírása, és az általa készített alaprajz. Az ő korában a várfalak 1,9 m vastagok voltak, helyenként még 5,5-7,5 m magasságban állottak. Mindkét oldalon a fennsík peremére rakták kb. 15 m hosszan; egymástól alig 28 láb (9 m) távol, egyközűen, mígnem két végükön hegyes szögben záródtak. Csodálattal írt a déli oldalon emelkedő, jelentékeny magasságú, kerek alaprajzú, henger alakú toronyról. Az alapfalak nyomán a vár északi végében is gyanított egy, az előbbivel alakban és terjedelemben egyező, másik kör alaprajzú tornyot. Ide helyezte a bejáratot és a várkaput is.

Napjainkban a keskeny gerincen épült, meglehetősen hosszú várnak csak a déli tornya áll, kb. 8-9 m magasan. Belső átmérője 1,5 m, falvastagsága 1 m. A jelenleg háromemeletes toronyba az első emeleten, kb. 2,5 m magasan van a bejárat. A keskeny tető közepén a toronyból gyalogút vezet a vár túlsó vége felé. Kétoldalt a falaknak már csak földdel fedett domborulata ismerhető fel. Az É-i toronynak nyoma sincs már. Az erősség belsejében épület helye nem vehető ki. A környékbeliek nem tudnak innen előkerült régiségekről, még a nagymérvű kincskeresések ellenére sem.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 184-185.


GPS: É 45° 59.537 (45.992283)
K 25° 59.565 (25.992750)

Felsőcsernátontól (Cernatu de Sus) északnyugatra, a Nagypatak és Ika-patak találkozásától kezdődik a Csernátoni-patak. Az előbb említett két folyóvíz között meglehetősen hosszan elnyúló, mindenütt nagyon keskeny, Várbérc élének nevezett hegynyúlvány emelkedik. Bár viszonylagos magassága eléggé csekély, 30-40 m, úgyszólván mindenfelől meredeken emelkedik ki. Ezen található Ika várának toronymaradványa, vagy ahogy a környékbeliek nevezik, a csernátoni Csonka torony.

Nógrád Megye Várai
NVA