Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bázna, Felsőbajom - Baassen - BaznaRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Bázna (Felsőbajom, Brossen, Bazna) falu a Küküllőközi-dombvidék területén, Medgyes városának közelében, attól ÉNy-ra, a Bajomi-patak mellett fekszik. 1271-ben már van adat a helységről, 1302-ben “villa Bozna” néven említik. 

1328-ban plébánosa Henrik fia János, aki a hét szász szék megbízottja. Ekkor tehát már temploma is volt, melynek keletkezése az Árpádok korába nyúlik vissza, ugyanis 1302-től Bozouch a székeskáptalannak juttatta, és arra hivatkozott, hogy őseinek V. István és IV. László király adományozta. 1359-ben Miklós a plébános, János villicus a gondnok, 1454-ben pedig András a plébános. 1365-ben választott papját a fehérvári püspök erősíti meg. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a régebbi templom a XII–XIII. század fordulóján épült Szt. Miklós tiszteletére, román stílusban és nem messze állott a maitól.

A ma is fennálló templomot a XIV. században kezdték el építeni és a teljes befejezést a szentségfülkén szereplő 1504-es évszám jelzi. Ez a dátum valószínűleg a templom erődítésének a befejezését is jelentheti. 

Kezdettől egyhajósnak épült. Szentélye a szokástól eltérően egyenes záródású. A hajót késő gótikus hálóboltozat fedi, a szentélyt pedig keresztboltozat. A hajó boltozata négy pár belső falpilléren nyugszik. A szentély déli oldalának ablakai csúcsívesek, a keletin két köríves ablak nyílik. A diadalív is csúcsíves. A fali szentségfülke ablakszerű keretben áll, felette töviskoronás Krisztus domborművel, 1504-ből. Az északi falban kettős, félköríves papi szék látható.

Az 1880. évi földrengés okozta repedések miatt a hajó mennyezetét újraboltozták, 1924-ben téglabordákkal beszőve. A szentély fölé háromemeletes erődítést emeltek, amely toronyszerűen emelkedik az egész templom fölé.

A templom külsejét erős támfalakkal erősítették meg. Homlokzati tornya nem volt.

A templom körül emelt védőfalat a XVI. században északon, északkeleten (ez már elpusztult) és délen összesen három torony erősítette, az utóbbi kaputorony, s felső részén fagaléria (védőfolyosó) futja körbe. A kaputorony ma a harangtorony szerepét tölti be. A várfalakat 1873-ban félmagasságig lebontották.

A helység középkorban tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lettek, a templommal együtt. 1613-ban Báthori Gábor erősítette meg a lutheránus prédikátort. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 575.


GPS: É 46° 12.080 (46.201336)
K 24° 16.952 (24.282537)