Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kerelőszentpál - SînpaulRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Marosmelléki dombvidék területén, az itt délnyugatra tartó Maros bal partján, a délkeletről érkező Besenyő-patak torkolatánál fekszik Kerelőszentpál (korábban: Szentpál) község. A Maros közelében terül el a Haller család kastélya, melynek helyén hajdanán a meggyesfalvi Alárdi Ferenc által építtetett várkastély emelkedett.

A fennmaradt források nyomán bizonyosan tudjuk, hogy 1575-re már elkészült a várkastély. Ebben az évben ugyanis a közeli mezőn ütközött meg Báthori István erdélyi fejedelem és a fejedelemségre pályázó Békési Gáspár hada (utóbbi seregének soraiban küzdött Alárdi is). A június 8-án lezajlott csatában Báthori kerekedett felül. Békési hadának egy része a szentpáli várkastélyba szorult, de Báthori a várkastélyt elfoglalta és a védők közül sokakat kivégeztetett. A fejedelem Alárdit száműzte és birtokait elvette. Ezt követően Szentpált Kendi Ferenc, majd utódai kapták meg, később pedig házasság révén a nürnbergi eredetű hallerkői Haller család kezébe került. Haller István az 1575-ös ostromban súlyosan megrongálódott várkastély helyén, annak köveiből 1610-ben egy új várkastély építésébe fogott, melyet fia, János fejezett be a 17. század közepe táján. Egy 1674-ből származó metszeten sokszögű saroktornyokkal megerősített, felvonóhíddal ellátott erősségként ábrázolták, amelyet olaszbástyás védőfal és vizesárok övezett. A Rákóczi-szabadságharc idején a Kaszás Pál vezette kurucok 1704-ben ostrommal foglalták el. A várkastély feltehetően ekkor került olyan rossz állapotba, hogy Haller Gábor és felesége, Károli Klára lebontatta.

Ennek helyén emeltette Haller Gábor a ma látható egyemeletes, U alakú barokk kastélyt, melyben egészen a második világháború kitöréséig pompás bútorok, festmények, szőnyegek és porcelánkályhák tükrözték a grófi család pompaszeretetét. Az államosítás után a kastély berendezését széthordták, és téglát, követ, tetőcserepet is szép számmal vittek innen. A romosodó kastély napjainkban meglehetősen szomorú látványt nyújt.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 248.


Keresztes Gy. 1995. 31-33.

Kiss G. 1987. 310-311.

Csorba-Marosi-Firon 1983. 429-430.

GPS: É 46° 27.773 (46.462891)
K 24° 20.741 (24.345684)
Nógrád Megye Várai
NVA