Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Váralmás - AlmaşuRomániaErdély és PartiumKolozs vármegye - Almásvár, Rezsővár, Dezsővár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

A Váralmás (Almaşu) településtől keletre eső közeli Várhegy tetejét koronázzák Almás vagy Dezső várának romjai.

Az erdővel benőtt magaslatról messzire látszik az egykori erősség fák fölé magasodó nyugati tornya, amely mintegy 20 méter magas, 5 x 5 méter alapterületű és 2 méter falvastagságú négyemeletes négyszög torony. Teteje nincs már meg, s tulajdonképpen csak a nyugatra néző toronyfal és egy hozzátámaszkodó sarokrész áll konokul, a többi része leomlott, földdel borított kövei halomban és szanaszét ott hevernek a bokrok meg a fák alján. A toronyfal belső oldalán az emeleteket tartó egykori gerendák fészkei, valamint a második emeleten a kandallókürtő látszanak. Az erődítmény külső vagy alsó, és belső vagy felső várból állt (ez utóbbi kb. 40 méter hosszú és 30 méter széles teret foglalt el), kívülről az egészet vizesárok övezte, ezen fahíd ívelt keresztül, ahonnan a felvonóhíddal ellátott bejárati kapuhoz lehetett jutni. A várfalaknak és az azokat erősítő tornyoknak ma már csak földdel fedett terepalakulataira lehet rábukkanni. A vár szinte egész területét jelenleg sűrű, magas bozót lepi be.A XIII. század elején a Szent Benedek-rendieknek volt itt monostora, ahonnan a település az akkori Almásmonostora nevét kapta, s még a XV. században is Monostor-Almás néven fordul elő. Ugyanakkor a faluval kapcsolatban felbukkan a possessio Desewfalwa birtoknév is, amiből nagy valószínűséggel a Dezsővár elnevezés származik. Oklevélben először 1370-ben említik a várat (castrum Almas), mikor azt Bebek György kapta adományként I. Lajos királytól. A történelem folyamán több ostromot elszenvedett erődítményt 1540-ben János király az ellene szövetkező, s többek között az almási várat is birtokló Balassi Imre vajdától vette el erővel. 1602-ben Basta támadta sikeresen, és az erődítményt feladó várvédőket felkoncoltatta. II. Rákóczi György fejedelem idején, 1658-ban a Kolozsvárról a Szilágyságba tartó török-tatár seregeknek esett útjába, a döntő fölényben levő támadók végül bevették a várat, védőit pedig rabságba hurcolták, magát a várat felgyújtották. Azóta pusztulnak a maradék építmények is, ráadásul a XIX. század elején a Csákyak a környékbeli építkezéseikhez a várfal köveinek jó részét már lehordták, mire végre a vármegye közbelépésére abbamaradtak a további rombolások.

Az erdővel benőtt magaslatról messzire látszik az egykori erősség fák fölé magasodó nyugati tornya, amely mintegy 20 méter magas, 5 x 5 méter alapterületű és 2 méter falvastagságú négyemeletes négyszög torony. Teteje nincs már meg, s tulajdonképpen csak a nyugatra néző toronyfal és egy hozzátámaszkodó sarokrész áll konokul, a többi része leomlott, földdel borított kövei halomban és szanaszét ott hevernek a bokrok meg a fák alján. A toronyfal belső oldalán az emeleteket tartó egykori gerendák fészkei, valamint a második emeleten a kandallókürtő látszanak. Az erődítmény külső vagy alsó, és belső vagy felső várból állt (ez utóbbi kb. 40 méter hosszú és 30 méter széles teret foglalt el), kívülről az egészet vizesárok övezte, ezen fahíd ívelt keresztül, ahonnan a felvonóhíddal ellátott bejárati kapuhoz lehetett jutni. A várfalaknak és az azokat erősítő tornyoknak ma már csak földdel fedett terepalakulataira lehet rábukkanni. A vár szinte egész területét jelenleg sűrű, magas bozót lepi be.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 488-489.

GPS: É 46° 56.166 (46.936100)
K 23° 8.830 (23.147160)

A Váralmás (Almaşu) településtől keletre eső közeli Várhegy tetejét koronázzák Almás vagy Dezső várának romjai.

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12SzeptSomoskőújfalu - Somoskő
11SzeptSzombathely - Vár
10SzeptVáraszó - templom
07SzeptBabót - Feketevár
06SzeptKapuvár - Földvárdomb
Ajánlott látnivalók
Almási barlangvár
HomoródalmásAlmási barlangvár
Valpó vára
ValpóValpó vára