Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Facsád - FăgetRomániaErdély és PartiumKrassó-Szörény vármegye - Facset

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Bánság ÉK-i részében, a Ruszka-havasokhoz tartozó Lippai-hegycsoportot (Erdőhátat) a Lugosi-hegycsoporttól elválasztó, itt Ny-ra tartó Béga két partján fekszik Facsád (Făget) városa. A település északi szélén találjuk Facsád várának romjait.

A település várkastélyát először 1548-ban említi oklevél (castellum Fagyath). A törökök 1552-ben, Temesvár eleste után szállták meg, és még 1589-ben is ők voltak itt az urak. 1595-ben, Báthori Zsigmond fejedelemsége idején a nagy erőkkel felvonuló Borbély György karánsebesi bánnak azonban feladták a várat (szabad elvonulás feltétele mellett), ám az átadás előtt felrobbantották a lőportornyot, amitől az erősség jórészt romba dőlt. Rövidesen újra felépült, 1597-ben Mikul Jankut említik várnagyaként. 1602-ben a török visszafoglalta a várat, majd 1603-ban Basta tábornok katonái űzték ki őket a falak közül, és adták vissza a Békés család birtokába. 1616 körül Bethlen Gábor fejedelem foglalta el a facsádi erősséget, de - egy szerződés értelmében - hamarosan átadta a töröknek. Evlia Cselebi török utazó 1660-ban négyszögletes, erős, mintegy háromszáz katona által védett épületnek írja le. A hódoltság idején a falu magyar lakossága teljesen kipusztult, helyükre németeket telepítettek. A XIX. század közepére - gondozás hiányában - teljesen tönkrement a vár, köveit a környék lakossága hordta szét építkezéseihez.

Kér erődítése – a belső és a szélesebb külsővár – jól látható Marsigli 1697. évi térképén. Az eddigi régészeti ásatások a vár területének három részét tárták fel. Elkülöníthető volt egy castellum nyoma, 29 x 26 m-es külső méretekkel. A délkeleti sarok kis kerek toronnyal volt ellátva, 3,20 m belső átmérővel, 1 m vastag fallal, bejárattal. Mellette még egy helyiséget találtak, 5,40 m belső szélességgel. Az építmény görgeteg- és terméskőből épült, középkori és római téglákat kevésbé használtak fel. A nyugati oldalon az árok szélessége 28 m. A déli oldalon ugyanaz az árok 20 m széles. Mélységüket nem lehetett meghatározni a nagyon magas talajvízszint miatt. A külső árkot két szomszédos patakból vagy a Béga vizéből töltötték fel egy csatorna segítségével. Mindegyik oldalon létezett egy 1,70-3 m széles út, ezt gerendák burkolták az árok irányába. Az északi oldalon az utat kétszer hozták rendbe, ennek következtében 4 m széles lett. A déli bejárat mellett a régészek nagy farkasverem nyomára bukkantak. A vár belterületén található építmények több szakaszban épültek. Az északi oldalon egy 4 m széles helyiség létezett, a déli oldalon pedig egy hat méter szélességű szobasor kettő vagy több helyiséggel. A déli sarokban téglalap alaprajzú épületszárny emelkedett (belső mérete 5,15 x 5,40 m) 1,20 m vastag falakkal kívülről és 0,85 m vastag falakkal belülről. A vár életének utolsó szakaszában deszkaépítmények is álltak itt. Keletről egy másik téglalap alaprajzú erődítmény volt szomszédos a várossal. Az ásatások során előkerült leletanyag nagyon gazdag volt. A fegyverek közül legjelentősebb egy muskéta, egyéb vaslövedékek mellett. A kályhacsempék közül egyesek biztosan a 15. századból valók (oroszlánlevelekkel díszített keretben) ami egykorú építmények létezését feltételezi.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 178-179.


GPS: É 45° 51.969 (45.866150)
K 22° 10.454 (22.174232)

A vár romjai a város északi részén levő temető mellett, attól északnyugatra kb 300 m-re találhatóak.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
15DecTesány - Tesány
12DecMagyaregregy - Márévár
10DecPécs-Jakabhegy - megerősített pálos kolostor
07DecAba - Bolondvár
06DecAba - Ebvár
Ajánlott látnivalók
Almás vára, Álmos vár
LemhényAlmás vára, Álmos vár
Keresési előzmények
Facsád - Facset