Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lászlóvára - PescariRomániaBánságKrassó-Szörény vármegye - László-vár, Szentlászlóvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Az Almás- (Kráku-Almás-) hegység DNy-i lábánál, az itt DK-re tartó (majd rövidesen K-re forduló) Duna bal partján fekszik Lászlóvára (Pescari) község.

A település közelében, attól K-re, a Duna bal partján álló magaslat tetejét koronázó Szentlászló vára történelme szorosan összefügg a túloldali, jobb parti Galambóc várának sorsával. 1427-ben Zsigmond magyar király a Brankovics György szerb fejedelemmel kötött szerződés értelmében - más várak mellett - jogot formált az említett Galambóc várára, amit azonban annak szerb kapitánya megtagadott, sőt az erősséget eladta a töröknek. Erre az innenső, magyar parton gyorsan felépült az ellenvár, ahonnan a magyarok 1428 tavaszán elindították a Galambóc bevételére irányuló támadásukat, a Dunán pedig vízi csata alakult ki a török és a magyar fél hajói között. Magyar részről már csaknem siker koronázta az ostromot, mikor Murád szultán hatalmas felmentő serege megjelent, ezzel el is dőlt a csata. A magyarok visszavonultak az innenső partra, Galambóc vára pedig továbbra is török kézen maradt.

Zsigmond király adományaképpen 1429-1435 között a német lovagrend birtoka volt. 1457-ben a Hunyadiak kezén levő királyi várak között említik. A mohácsi ütközet után, hamarosan László vára is török birtok lett, későbbi pusztulásáról nem áll rendelkezésre feljegyzés.

Szentlászlóvár várnagyai Engel Pál szerint:

keresztúri Bocskai Miklós 1428-08-24, alvárnagya Acsai (Acha-i) Pál fia János.

Eberhard Sax [Redwitz Miklós szörényi báné] 1433-07-01.

Tallóci Frank [szörényi bán] honorbirtokos 1437 s. d.

Horvát István [Tallóci Frank szörényi báné] 1437.

[Horvát] István és László [Tallóci Franké] 1437 körül.

A vár romjai még látszanak itt-ott a magas bozótosban. Kapuja egykor az É-i oldalon nyílott. A palota falának10-12 m magas falcsonkja ma is áll, a toronytól kiinduló várfalak, a kerek öregtorony és a palotaszárny maradványai is megfigyelhetők.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 283-284.



GPS: É 44° 40.356 (44.672592)
K 21° 40.819 (21.680317)