Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mehádia - MehadiaRomániaBánságKrassó-Szörény vármegye - Miháld

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Szörényi- (Bánsági-) havasokhoz tartozó Szárkő–Godján-hegység DNy-i nyúlványát, a Cserna-hegységet az Orsovai- (Szretinye) hegységtől elválasztó, itt DDK-re tartó Béla (Béla Réka) patak két partján fekszik Mehádia község. A falu felett omladoznak Miháld vár romjai.

Miháld vár valószínűleg az 1241. évi tatárjárás után épült a környék védelmére (a római korban Ad Mediam néven egy őrhely feküdt itt). Okleveles formában először 1323-ban említik, ekkor Balázs főlovászmester a miháldi várnagy. Fennállása folyamán végig királyi várként szerepelt. 1428 novemberében Zsigmond király és a környék nemesei tartottak gyűlést benne. 1440-ben még eredménytelenül ostromolta, de 1523-ban már elfoglalta a török, s a vár ettől fogva több mint két évszázadon keresztül felváltva hol magyar, hol török kézen volt. A vár történelmi szerepe 1738-ban véget ért, ez év tavaszán előbb Mehmed vidini pasa serege vette be, tőle nyáron Caraffa császári tábornok hódította vissza, majd néhány héttel később újból török kézre jutott, és nagy valószínűséggel ekkor pusztították el végleg.

Az egykori erősségből mára mindössze a falu melletti völgyben emelkedő, ötszög formájú, kb. 15 méter magas és 2 méter falvastagságú masszív lakótorony (öregtorony) maradt meg. Napjainkban földszintje és két emelete figyelhető meg. A plató D-i végében egy kerek torony nyomai látszanak. A két tornyot egykor a plató szélén húzódó várfal foglalta magába, melyet a D-K-Ny-i oldalon négyszögletes tornyok erősítettek. Az erődítmény e köveit a környék lakossága már régen széthordta. A vár árka még mindig jó megfigyelhető.