Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsidóvár - JdioaraRomániaBánságKrassó-Szörény vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Bánság K-i szélén, a Ruszka-havasokhoz tartozó Lugosi-hegycsoport Ny-i lábánál, az É-ról érkező, és itt Ny-ra forduló Nadrág-patak két partján fekszik Zsidóvár (Jdioara) falu.

A falu mellett emelkedő hegy tetejét az okleveles formában először 1320-ban említett Zsidóvár csekély romjai koronázzák. Az erősség építtetője valószínűleg a Csáky család soraiból került ki. Később királyi vár, a lugosi kerület központja. Valószínileg a szörényi báni, később a temesi ispáni tiszt tartozéka. 1387-ben Losonci István és László hűtlenektől foglalták vissza Zsigmond király részére. Albert király [1439-ben] berekszói Hagymás Lászlónak adta.

Tőle, mint Erzsébet királyné hívétől 1440 végén I. Ulászló hívei foglalták el, és Hunyadi János szerezte meg. Hunyadi 1444-ben Hagymásnak és a gúti Országoknak adta Solymosért cserében, de 1446-tól ismét Hunyadié (cserében Bozsor és Zsupán kerületekért). Hunyadi 1454-ben ismét elcserélte, ezúttal szentmiklósi Pongráccal annak felvidéki váraiért, de Hunyadi özvegye 1457-ben, ezeket visszaadván, valószínileg visszakapta a Pongrácoktól. 1464-ben Mátyás király unokatestvérének, dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának adományozta, majd ennek fia, Pongrác Mátyás örökölte. Halálával kihalt a Pongrác család, nagykiterjedésű birtokaiknak csak egy kisebb részét tarthatta meg özvegye. Ezután Mátyás király fia, Korvin János, ennek halálával az özvegy Beatrix, majd az ő újbóli férjhez menetelével Brandenburgi György birtokába került. A XVI. század folyamán Izabella királyné, I. Ferdinánd magyar király, János Zsigmond, az Apafiak és a Báthoriak adományozták kedvelt híveiknek Zsidóvárat. 1600-ban Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem ostromolta sikertelenül az erősséget. 1613-ban a török fészkelte magát a falak közé, de hamarosan kiverték őket innen. A vár ismételten török kézre kerülésének évében, 1661-ben itt is megfordult a katona-utazó Evlija Cselebi, aki írásában négyszög alaprajzú palánkvárként emlékezett meg Zsidóvárról. Zsidóvár végül 1691-ben szabadult fel a török megszállás alól, ekkor Antonio császári ezredes katonái foglalták vissza. Az 1699-es karlócai béke ugyan előírta ennek az erősségnek a lerombolását is, ám ez nyilván csak részben történt meg, mert 1739-ben a császári erők mint az idehúzódott rablók tanyáját felperzselték, falai között félszáz embert agyonlőttek, és a vár alatti falut is felgyújtották. Új tulajdonosai nyilván már nem törődtek a rommá lett vár helyrehozatalával, melynek köveit aztán a környék lakossága széthordta.

A vár a Temes folyó egyik kisebb, keleti mellékága mellett épült. Az erősség egy 40 x 20 m-es területet foglalt el a mintegy 150-200 x 20-30 m-es platóból. Ny felől árok övezi. Eredetileg volt egy kb. 12 x 11 m-es, 3-3,50 m falvastagságú Ny-i tornya is. Második tornya, a négyzet alaprajzú kaputorony, a délkeleti oldalon feküdt (méretei: 3,60 x 3,10 m, fala 1,30 x 1,50 vastag). A várfalak többé-kevésbé derékszög alaprajzúak, lekerekített sarkokkal. A rövid D-i szárny meghatározza az egész épületegyüttes ötszög alaprajzát. A K-i oldal ezzel szemben nem egyenes vonalú.

Hosszanti tengelye 40 m, merőleges tengelye pedig 22 m hosszú. Falai a K-i oldalon 6-7 m magasságig maradtak fenn, vastagságuk 1,80 m. Külső falsíkjaikat válogatott kövekből emelték. A vár DNy-i sarkában, a lakótorony és a várfal között, melléképület állt, amelynek két építési fázisa ismeretes. É-on, a toronnyal ellentétes oldalon egy másik helyiséget képeztek ki. Ezen helyiségek előtt íves falat találtak. (méretei: 3,30 m széles, 0,70 m vastag), melyeket egy víztároló maradványaival is azonosítani lehet. A második fázisban, a lakótorony udvar felőli részétől K-re három kő alapozású, 1 x 1 m-es oszlop és több, téglából épített fal készült. Két kályháról van tudomásunk, az egyik az ÉNy-i sarokban, a másik a D-i oldalon, a K-i épületcsoport mellett állt. A D-i oldal hosszában fából, vályogból és téglából készült ideiglenes építményekről is tudunk. Az ásatások azt mutatták, hogy valószínűleg az 1600. májusi ostrom miatt a vár jelentős károkat szenvedett, ezeket utólag kijavították.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 508-509.

GPS: É 45° 37.701 (45.628345)
K 22° 7.090 (22.118168)

A várat a falutól kissé északkeletre, kb 1 - 1,5 km távolságban levő várdombon találjuk. Jelzett út nem vezet a romhoz, amely egyébként is egy kissé jellegtelen dombon fekszik és nincsenek messziről látható részei. Azt tanácsoljuk a várat felkeresni kívánóknak, fogadjanak a faluban vezetőt.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12DecMagyaregregy - Márévár
10DecPécs-Jakabhegy - megerősített pálos kolostor
07DecAba - Bolondvár
06DecAba - Ebvár
Ajánlott látnivalók
Sah-Taborriegel
ŐribükkösdSah-Taborriegel
Keresési előzmények
Zsidóvár - Vár