Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Segesvár - Schässburg - SighişoaraRomániaErdély és PartiumNagy-Küküllő vármegye - városerődítés

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Az eddig végzett régészeti kutatások szerint az ösidok óta lakott területen már a rómaiak is létesítettek egy örhelyet, mely elpusztult a népvándorlás viharában. Egy feltárt temetö leletei alapján a magyar honfoglalók is létesítettek kisebb települést ezen a vidéken, de az igazi benépesülését az Árpád-házi II. Géza király {1141 – 1162} idején érkezett németajkú szász telepeseknek {„hospesek”} köszönheti. Bár az országot romlásba döntö tatárjárás itt is pusztulást hozott, de az újabb bevándorlók által a XIII. század végére már jelentosebb méretü helységgé vált. 1280-ban említik „Castrum Sex” – Szászvár – néven, ami valószínüleg a szász polgárok által már kezdetleges védömüvekkel övezett Felsövárost jelenthette {úgy, mint Budavár esetében, mikor is az egész települést nevezték „várnak”}. Az Anjou királyok uralkodása alatt kereskedelemmel, kézmüiparral és földmüveléssel foglalkozó, ebböl jelentösebb vagyont felhalmozó szász lakosságot 1438-ban érte az elsö csapás, amikor az Erdélyben fosztogató török sereg feldúlta.

Hunyadi Mátyás király adóreformja idején, Segesvár is csatlakozott Szentgyörgyi János erdélyi vajda felkeléséhez, a mozgalom bukása után azonban az uralkodó kegyesen megbocsátott nekik. 1513-ban Jagelló II. Ulászló király, hogy gyarapítsa a lakosságát, hét esztendonyi adómentességgel jutalmazta a városba költözoket. A törökkel vívott vesztes mohácsi csata után az országot irányító nemesség két táborra bomlott, ezzel megindult az anarchikus állapotokat jelentö belháború. Az erdélyi vajdából a magyar trónra kerülo Szapolyai János király serege 1529-ben jelent meg a városfalak elött, hogy kikényszerítse a Habsburg-párti segesvári szászok hódolatát. 1562-ben a városi piacon fejezték le a levert székely felkelés vezetöjét, és az itt ülésezö országgyülés kimondta a székely közemberek jobbágyi sorba való süllyesztését. 1601 augusztusában Basta császári generális zsoldos hada megsarcolta a lakosságot, de még ez év decemberében Báthory Zsigmond fegyveresei csellel elfoglalták. 1603-ban Székely Mózes török-tatár segédhadai elött kénytelenek meghódolni, majd két év múlva a Habsburg zsarnokság ellen fellázadt Bocskai István hajdúi vonulnak be a falai közé. A jelentös gazdasági és katonai helynek számító Segesváron több erdélyi fejedelmet is megválasztott az országgyülés, így 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt, 1657-ben Rhédey Ferencet és 1658-ban Barcsay Ákost. Néhány év múlva, 1662-ben a Habsburg támogatást élvezo Kemény János fejedelem támadta meg a Segesvár biztos falai mögé húzódó, és a török által megválasztatott új nagyurat, Apafi Mihályt. Ez utóbbi szerencséjére azonban Kücsük pasa segélyhadai Nagyszolosnél csatában legyozték Kemény Jánost, aki maga is az életét vesztette.

Jelentös csapást mért még az 1676-os tüzvész is, amiben a korabeli források szerint 624 ház, 120 major, a templomok és az erödítmények egy része is leégett. Az üszkös romokat a lakosság igyekezett mielöbb helyreállítani. Segesvár katonai jelentösége csak 1706-ban szünt meg, mikor II. Rákóczi Ferenc seregvezére, Pekri Lorinc a csapataival megszállta a Habsburg-hü várost, és az ellenállás megakadályozására felrobbantatta a védömüvek egy részét. A továbbiakban már nem számított hadászati szempontból fontos helynek, az 1849. július 31. csata is a határában zajlott le.

Leírása:

A Segesvárt övezö legelsö védömüveket nagy valószínüséggel a területen a XII. század második felében virágzó települést létrehozó németajkú szász telepesek {„hospesek”} hozták létre, de ezekrol nincs pontosabb adat, a napjainkban látható falak és bástyák csak a XV. századból eredeztethetök. Az alábbiakban részletes leírását mellékeljük az egyes városi védömüveknek: -- Az Óratorony a lankásan emelkedö hegyoldalban megtelepült város K-i bejáratát képezte. Építése a XIV. századra teheto, és a középkori szokástól eltéröen nem egy kézmuves céh, hanem a tanács fegyveres zsoldosai védelmezték háborúban. A napjainkban 64 méter magas torony, Segesvár szimbóluma, 1676-ban leégett, de már a következö évben újjáépítették Bonge salzburgi és Gruber tiroli építömesterek vezényletével. Ekkor nyerte el a fedélszék a mai barokk stílusú formáját. 1891-ben restaurálták, ekkor a fazsindelyt színes cseréppel váltották fel. Az ötszintes torony földszinti részén ülésezett a városi tanács 1556-ig. Legföbb látványossága az óra, melyet a körbeforgó figurákkal együtt Johann Kirschel készített 1648-ban. A kaputornyot még egy külsö barbakán is védelmezte, ennek csak egy része maradt fenn.

-- A Kovács-tornyot 1631-ben emelték a legfontosabb közlekedési út védelmére a régebbi és már omladozó Borbély-torony helyébe. Ennek az épületnek a felsö szintjén helyezték el a középkorban a gyakori tüzvészek megfékezésére kialakított tüzoltószertárt.

-- A Csizmadia-torony alaprajza hatszögletü, mai külsejét 1681-ben nyerte el, miután újjáépítették a nagy tüzvész sérüléseiböl.

-- A Szabó-torony a kereskedöváros Ny-i bejáratának védelmére készült el még a XIV. században kettös kapunyílással, leereszthetö csapórácsokkal, elötte pedig kapuvédö barbakánnal megerösítve. Az 1676-os tüzvészt ezt is megsínylette, a felsöbb szinteken tárolt löpor felrobbant, ledöntve az emeletét, melyet azonban rövidesen helyreállítottak.

-- A Szücs torony a város Ny-i oldalán, a meredek hegyoldal szélén szintén megrongálódott a nagy tüzvészben, de szintén újjáépítették.

-- A Törle-kapu egy kisebb méretu kijárat volt, mely egyes források szerint a veszély esetén a falak mögé terelt juhok számára szolgált.

-- A Mészáros-torony alsó szintje szintén korai építésü, míg a felsö két emeletét a XVI. században alakították ki, az elötte lévo ágyúbástyával egyetemben. Szerencsés módon ez túlvészelte a nagy tüzvész pusztításait.

-- Kötélverö-torony már a hegycsúcs peremét védelmezte. Az itt emelkedo várfal övezte a Hegyi templomot és a Temetökápolnát. Ez utóbbi egyházi épület helyén állt a középkorban az Aranymüves-torony , amit már lebontottak, ugyanis 1809-ben, egy villámcsapásban erösen megrongálódott. A helyére a szász lakosok elöször egy tornatermet alakítottak ki az iskola tanulói számára, majd ebböl létesült a Temetökápolna.

-- Az Ónmuves-torony már a K-i oldalt leereszkedö városfalat tagolta. A 25 méter magas, alul négyszögletes, majd 5 és 8-szögletü védömü teljes épségben maradt fenn.

-- A Tímár-torony szintén a K-i várfal védelmét erösítette egykoron.

A Segesvár történelmi arculatát meghatározó épületek közül még feltétlenül említésre méltók: -- Diáklépcsö , 1642-ben készített, összesen 172 fokú falépcsö, mely az alsó utcáról meredeken vezet fel a Szász iskolához.

-- Hegyi-templom , mely a régészeti kutatások szerint 1350 körül, egy régebbi félköríves szentélyü, egyhajós kis plébániatemplom helyébe emeltették a szász lakosok. A háromhajós, hatalmas bazilikát 1429 – 1488 között átépítették, jelenlegi formáját 1838-ban kapta, mikor is egy földrengés kárait hozták rendbe. A három hajója majdnem egyforma magasságú. Hossza 53 méter , befejezetlen tornyának magassága 42 méter . Jelentos müvészi értéku freskóit a reformáció idején lemeszelték, míg az itt kiállított 12 apostol ezüstszobrát 1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem segítségére érkezo kozákok rabolták el. Így is egyedülálló látványosság az 1438-as szenteltvíztartó, és egy szárnyas oltár 1523-ból. Az egyházi épületet külön várfal kerítette, melynek egyik tornya napjainkban is épségben áll. A közelében terült el, már a várfalakon kívül a segesvári evangélikus szász temetö, sok egykori vezetö személyiség végsö nyughelye.

-- Vármegyeház , mely az egykori Nagy-Küküllö vármegye irányító központja volt, 1886 – 1888 között épült fel. A mellette létesített kis parkban láthatjuk Petofi Sándor költö mellszobrát. Az eredetileg itt álló egész alakos bronzszobrot 1916-ban Kiskunfélegyházára vitték el, ahol napjainkban is megtekinthetö a város föterén.

-- Katolikus templom 1894-ben létesült a lebontott ferences templom és egy bástya helyén.

-- Kolostortemplom , háromhajós, gótikus épületét a XIII. század második felében emelték. Eredetileg a domonkos szerzetesrend müködött benne, majd a reformáció térnyerése után, 1556-ban az evangélikus hitüek kapták meg. Az 1676-os tüzvész itt is mindent felégett, de újjáépítették. Az egyházi épület mellett emelkedo kolostort 1886-ban bontották le, mivel kellett a helye az új vármegyeházának.

-- Szarvas-ház a középkori Fötér egyik leglátványosabb épülete. Nevét a homlokzatán elhelyezett agancsos szarvasok képéröl kapta.

Az óváros és városerödítései Segesvár város központjában találhatóak. A városközpontban lévő fizetős parkolóból közepes emelkedőn 5 perc alatt hangulatos utcákon könnyedén kiérünk.