Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Devecser, Magyarország, Veszprém megye, Veszprém vármegye -  Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A mai kastély helyén a XV. században egy körülkerített kőháza volt az itt birtokos Csoron családnak. Ez a feltehetően földszintes kúria a Torna-patak ekkor erősen mocsaras, itt-ott kisebb tavakkal szaggatott árteréből kiemelkedő halomra épült. Ezt a kőházat építette át 1532-37 között Csoron András, amikor az egyszerű, 3-4 egymás melletti helyiségből álló épület helyén emeletes várkastélyt emelt. Az egészet kőből, cölöppalánkból készített fallal vette körül. A falakon kívül széles árok húzódott, melybe a Torna vizét vezették. A XVII. századi leírás szerint a vár északi oldalán egy nagy halastó terült el, amelybe egy nagyobb méretű olaszbástya nyúlt, amelybe a később épített öregtorony alapjaiban sejthetünk.

A várkastély kapuja a mai bejárat helyén állt. Az udvarban talán fából épült cselédségi lakások, istállók, magtárak, raktárak álltak, míg a kút a palota nyugati sarka előtt volt.

Devecser igen régi település, nevét talán Devecser nevű első birtokosától kapta, aki 1045 körül élt. Első okleveles adatunk azonban csak 1230-ból való, amikor Béla ifjabb király megújítatta és megerősíti nagyapjának III. Bélának a Görögországban vitézül harcolt Lob és Tamás részére adott adománylevelét. Itt ,,pos Devecher" alakban szerepel, 1262-ben V. István ifjabb király Forrót, Devecsert, Fancsalt és más birtokokat Aladárnak, a királyné tárnokmesterének adományozta, mely adományt 1273-ban IV. László király Aladár mester Chete nevű fia részére megerősített.

A XV.század elején a Bakos, Cseh, Ugi családok mellett a devecseri uradalomnak legnagyobb birtokosa a Csoron család volt. E család egyik tagja, László, 1439-ben veszprémi alispán, utódja, Gergely, pedig 1478-1483 között viselte e tisztet. Valószínű, Gergely húga az a Csoron Kata, aki férjével enyingi Török Ambrussal, Mátyás király udvarnokával királyi adományként kapta 1473-ban Devecser, Pápa, Ugod és Gesztes várakat, tartozékaikkal együtt.

A családi vagyon tényleges megalapítója Devecseri Csoron Gergely unokája, a XVI.század első felében élt András volt, aki 1508-ban, II. Lajos koronázása idején alaposan helybenhagyta Bakócz Tamás esztergomi érsek familiárisait. Emiatt a király összes birtokait elvette és Bakócznak adományozta. II. Lajos azonban 1521-ben Csoron Andrásnak megbocsátott, összes birtokait visszaadta, valószínűleg azért, mert részt vett a parasztfelkelés leverésében, András nem sokkal ezután sümegi várnagy és veszprémi alispán lett. Halála után, az 1560-as években fia János örökölte Devecsert, kinek magtalan halálával Somlót és Devecsert Csoron Anna, gyarmati Balassi István (a költő Bálint bátyja) felesége örökölte. A vagyon másik részre Csoron Margité, Nádasdy Kristóf feleségéé lett. A Nádasdyak kezére jutott részeket Devecserrel együtt 1628 körül az Esterházy család szerezte meg.

Devecser 1550-től már részben királyi vár, mert az őrség költségeinek nagy részét a király fedezte. Ebben az időben az őrség létszáma 150 lovas és 100 gyalogos katona volt. Egyetlen várnagyának nevét ismerjük 1558-ból, Csinghy Tamást.

Amikor 1593-ban a török Veszprémet elfoglalta, innen is elmenekült az őrség. A bécsi és zsitvatoroki béke idején harmadrendű várként szerepelt. Őrsége a vár alatti városban lakó hajdúk voltak, akik részt vettek a végvári harcokban is. A vár a XVII.század végén már jelentéktelen erődítmény volt Barcza György parancsnoksága alatt.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után a várra nem volt többé szükség, ezért épületeit magtárrá alakították át. A várat 1756-ban Esterházy Károly szerezte meg, majd 1790-1799 között K. Zillach tervei alapján barokk kastéllyá alakították át. Ekkor készültek a ma is látható első és második emeleti kőkeretes ablakok. További építkezések Esterházy Ferenc végezte 1890-ben, amikor a várfalakat támpilléreivel együtt sok helyütt lebontották. A Fő tér felöli oldalon az itt álló földszintes oldalnak új homlokzatot építettek, és a városkaput barokkos vonalú kapuzattá alakították át.

GPS: É 47° 6.370 (47.106167)
K 17° 26.240 (17.437332)

INFORMÁCIÓK: Az erõsen átépített vár ma idõsek otthonaként mûködik.Nagy része belépõdíj fizetése nélkül látogatható.

Nógrád megye várai