Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagykároly - CareiRomániaErdély és PartiumSzatmár vármegye - Vár (Carei)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Nagykároly (Carei) az Alföld ÉK-i részén, a Kraszna és az Ér patakok közötti területen, sík vidéken fekszik.

1320-ban villa Karul, 1335-ben poss. Nogkorwl néven említik az oklevelek. A település (és környéke) lényegében véve megalakulása óta egészen a XX. századig a Károlyi család birtoka volt. A Károlyiak régi várkastélya valamikor a XV. század 70-es éveiben kezdett épülni, és 1482-re készült el. Ezt 1592-ben, Károlyi Mihály idejében tovább erősítették, s a kisebb méretű, árokkal övezett masszív erődben Károlyi saját emberei adták a várvédelmet. 1661-ben hiába ostromolta a török, azt bevenni nem tudta. Az erősséget 1681-től végvárként emlegették. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcban végig kuruc kézen volt Nagykároly, ahol a fejedelem is szívesen időzött. A bukást követően továbbra is Károlyi birtok maradt a város és a vár, ám Károlyi Sándor (a szabadságharcban a kuruc seregek főparancsnoka, majd a szatmári béke egyik előkészítője) halála után Károlyi József gróf a régi várat lebontatta, és annak helyén, annak anyagából emeletes várkastélyt építtetett. Ezt 1894-ben gróf Károlyi István romantikus, héttornyú lovagvárrá alakíttatta át. Az épületet ma kultúrális célokra hasznosítják.

Források:

Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 366-368.

GPS: É 47° 41.025 (47.683750)
K 22° 28.040 (22.467335)

A héttornyú várkastély a település középponjában lévő parkban található. Az épületet ma kultúrális célokra hasznosítják.