Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szászsebes - Mühlbach - SebeşRomániaErdély és PartiumSzeben vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A hajdani várfalak által határolt terület központi részét a XIII. századi, eredetileg román stílusban épült s Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt háromhajós szász evangélikus templom foglalja el. A tatárdúlás idején erősen megsérült épületet az 1300-as évek közepétől kezdve többször is bővítették a gótika modorában. A templom eredetileg két toronnyal épült, a nagy pusztítást követően ezeket egy hatalmas nyugati torony váltotta fel, mely alatt a kapubejárat jáki mintára készült, csúcsíves, bellétes. Az oldalhajók a főhajóval egyforma magasak. A XIV. század vége felé épített gótikus szentély pedig a hajók fölé azért magasodik, mert a törökök 1438-as ostroma után a kifosztott, meggyengült városnak nem állt módjában a hajók teljes átépítése (azon csak a főhajó esett át), így azokat nagyjából a régi román kori bazilika méretében hagyták meg. A templomot és a mellette álló Szent Jakab-kápolnát régebben bástyás védőfal kerítette, ennek egy magasabb, lőréses részlete máig fennmaradt. A templombelső legjelesebb alkotása a Veit Stoss (Wit Stwosz) által 1518-ban készített reneszánsz szárnyasoltár. A szentély falán a keresztre feszítést ábrázoló gótikus freskótöredék, az egyik zárókövön pedig Nagy Lajos magyar király sisakdísze látható. Érdekesek még a főbejáratnál elhelyezett régi sírkövek. A csarnokszentély külső falán, a támpillérek tetején kialakított oszlopos fülkékben, és a félmagasságban elhelyezkedő kis kőtetők alatt álló gótikus szobrok látványos szabadtéri galériát képeznek, melynek igazi nevezetességét az adja, hogy a szobrok kiállításuk óta eredeti helyükön vannak, s erre a Kárpátok karéján belül máshol nincs példa.

A templom kertjében (a szentély északi oldala mellett) az 1383-ban elkészült gótikus, egyhajós Szent Jakab-temetőkápolna emelkedik, szentélyzáródása sokszögű, ablakai csúcsívesek.