Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bálványosváralja - Unguraş, Románia, Erdély és Partium, Szolnok-Doboka vármegye -  Bálványos-vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Mezőség É-i felében, a Szamosmelléki dombvidék Bethleni ágában, a Bandó (Baruló, Nyíres, Magyar, Csabai) - patak mellett fekszik Bálványosváralja (Unguraş) falu. A település melletti magaslaton áll a falunak nevet adó Bálványos- vára.

A várat név nélkül 1269-ben, majd névvel 1291-től említik. Kezdetben vajdai vár lehetett, majd Kán Lászlóé és fiaié volt (1308-1315 között). Valószínűleg 1321-ben jutott királyi kézre. Ezután az erdélyi vajdai tiszthez tartozott.

Zsigmond 1387-1391 között Losonci László erdélyi vajdának adományozta, akinek fiáról, Jánosról visszaszállt a koronára. 1406-ban a szántai Lack testvérek kapták adományul. 1409-ben birtokosztály révén Dávidnak jutott.

Családja kihaltával 1456-ban Losonci „Dezsőfi” László és Várdai Aladár kapta meg V. Lászlótól. Mátyás király 1484-ben a törökök elől menekülő moldvai vajdának adományozta, amit 1536-ig utódai meg is tartottak. Ekkor (Szapolyai) I. János király nevében Majláth István erdélyi vajda a Ferdinánd-párti védőktől ostrommal visszavette a várat, melynek hanyatlása innen datálható. Martinuzzi György váradi püspök, királyi kincstartó, mint a püspökséghez tartozó birtokot 1538-ban Borberek váráért, Alvincért és 8000 forintért Majláth Istvántól kiváltotta. Valószínűleg ezután rombolták le az erősséget, melynek lehordott köveiből felépült Új-Bálványos-vár, azaz Szamosújvár.

A falu déli végétől keletre kb 1 km-re emelkedik a várhegy, ahová jelzetlen ösvény vezet.

Nógrád megye várai