Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DöbröközMagyarországTolna megyeTolna vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

A honfoglalás utáni királyi birtok, majd a Dárói családé lett. Feltehetően e család építette meg birtokainak védelmére a várat. Várnagyát egy 1309-ben kelt oklevél említi András fia Mihály mester néven, amikor a somogyvári konvent előtt Dárói Salamonnak özvegye és leánya birtokaik egy részét, köztük ,, Castrum Debregrzth"-et is a Héder nemzetségből származó Henrik szlavóniai bánnak zálogosították el. A helység 1322-ben fele részben a Szalók nembeli Varsaiaké és a Himfieké kapták meg 1397-ben a hűtlenségbe esett Laczzkfiak Zsigmond király összes birtokait elvette, így ,,Castrum Debrekez" is királyi vár lett. Albert király 1438-ban a Héder nembeli Tamás (Vajdafi) Henriknek adományozta. I.

Ulászló király 1441-ben Rozgonyi Simonnak és Jánosnak adta el, valószínű azonban, hogy csak fele részben, mert fele a Tamásiak kezén maradt. Amikor 1443-ban Tamási (Vajdafi) Henrik a Hédervári-családdal kötött örökösödési szerződést, Döbrökhöz várát is magáénak vallotta, aminek alapján 1445.január 31-én a budai káptalan I. Ulászló 1444. december 21-én kelt parancsára Héderváry Lőrinc nádort és fiát Imre macsói bánt bevezette mindazon birtokokba, amelyek Tamási Henrik halála után reájuk szálltak, így többek között ,,castrorum Thamásy et Debregezth in Tholnensi"-be is. Ennek ellenére 1444-47 között és 1468-ban a Rozgonyiak magukénak mondják a várat, s 1445-ben az ellen tiltakoznak, hogy a várat Újlaki Miklós erőszakkal elfoglalta, és az országnagyok rendelkezéseire sem hajlandó azt visszaadni. A következő évben 1446-ban ugyanők mesztegnyői Szerecsen Péter ellen panaszkodnak amiatt, hogy a vár tartozékaiban lakó jobbágyokra sok adót vetett ki. Ez időben tehát a vár egyik birtokosa a Szerecsen család. E család utolsó tagja János király titkára 1534-ben meghalt. Özvegye Werbőczi Istvánhoz ment feleségül, aki így a vár birtokosa is lett.

A törökök 1543-ban foglalták el, és 1687-ig tartották kezükben. A vár visszafoglalása után jelentőségét vesztve, pusztulásnak indult. A XVIII. században még magtárnak használták megmaradt épületeit, majd a XIX. század elején teljesen lebontották, és anyagát széthordták.

/Kiss Gábor/



GPS: É 46° 25.305 (46.421749)
K 18° 15.266 (18.254433)

INFORMÁCIÓK:Térkép segítségével könnyû megtalálni a várromot, amely az úttól néhány perces sétával megközelíthetõ.