Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Barkó - Brekov, Szlovákia, Felvidék, Zemplén vármegye -  Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

Leírása:

A településtől Ny-i irányba vezető jelzetlen ösvényen juthatunk fel az erdővel benőtt 280 méter magas hegytetőre, a messziről is jól látható Barkó várának romjaihoz. A hegycsúcs ovális, nyújtott alakú, ezért a középkori vár falai is ennek alakját követik. Az erősség két részre osztható, a sziklacsúcson létesített korai felsővárra és az azt félkörben övező, későbbi időpontban emelt alsóvárra. Ennek udvarát a négyzet alakú kaputornyon keresztül lehet megközelíteni. A várudvart egy kőfal osztotta ketté, aminek kapuján át érkezünk a felsővár alá. A Ny-i oldalt gazdasági épület romjai állnak. A hegy fennsíkját övező falak jórészt elpusztultak.

Barkó várának legkorábbi része a felsővárban 18 x 13 méteres területet övező várfal Ny-i, derékszögű sarkában emelkedő, torony formájú épület lehetett. Ez a felsővár az 1330-as évektől egy több helyiséges palotával és alsóvárral bővült. Mivel birtokosa, a Homonnai Drugeth bárói família rendelkezett más, jobban megközelíthető várral is, Barkónak csak, mint környező jobbágyfalvak uradalmi központjaként volt jelentősége. Mivel távol esett a török hódoltság véres csatamezőitől, elmaradt a XVI. században országos méretű szinten végzett átépítési hullámból is.

Ezért nem létesítettek benne az ágyúk elhelyezésére alkalmas bástyákat. Amíg az alsóvár jórészt elpusztult, addig a felsővár épületei két emeletmagasságig állnak, csak a födémeket semmisítették meg a bevonuló győztesek. Mivel a középkori erősség egy sziklacsúcsra épült, a hegyet borító sűrű erdő sem tudott megkapaszkodnia az udvarán, ezért viszonylag áttekinthető a vár területe a 2001. májusi terep bejárás tapasztalata szerint.

Története:

1250 körül a Laborc folyó völgyében házasság révén nagyobb terület jutott a Kaplyon nemzetség birtokába, melyből a családtagok megszervezték a nagymihályi váruradalmat. A következő évtizedekben ennek védelmére két kővárat is emeltek, É-on Barkót, míg a D-i részén Vinnát. A legelső, napjainkig fennmaradt oklevél 1307 előtt említette meg a barkói erősséget, mely Kaplyon nembeli Jakó és András nemes urak tulajdonát képezte, akiktől a Nagymihályi família származott. A várbirtok később csere útján Petenye fia Péter báróhoz került, kinek zsarnok tartományúri hatalmát 1317-ben a vidéket megszálló Anjou Károly Róbert király serege számolta fel. Az uralkodó a hadjáratot győzelmesen végigvivő Drugeth Fülöp szepesi ispánnak, mint honorbirtokot adományozta oda a várat, vagyis a királyi tisztségének időtartalma alatt élvezhette a váruradalom bevételeit. 1342-től ismét a királyi Kamara kezelésébe került, de már a következő esztendőben Nagy Lajos király, örökbirtokként adta oda a Drugeth bárói famíliának. Övék 1486-ig, mikor a, a hozzá tartozó minden jobbágyfaluval egyetemben a korszak leghatalmasabb vagyongyűjtő bárói családjának, a Szapolyaiaknak a fennhatósága alá került. Szapolyi János király 1527. szeptember 27.-én a tokaji vesztes csata után ide menekült, majd tovább indult Erdély felé. A környék várait elfoglalta a győztes Habsburg Ferdinánd király zsoldos hada, melyből Barkót a hűségére tért Drugeth család ismét megszerezte. Bonyolította a hadi helyzetet, hogy a stratégiai fontosságú Kassa városa 1536 – 1551 között János király, illetve Izabella királynő hatalmában volt, ezért a legtöbb környékbeli földesúr mindig az éppen erőfölénnyel rendelkező király pártját fogta. Barkó vára a középkor évszázadaiban sohasem volt jelentősebb fontosságú hely, mindvégig megmaradt földesúri birtokközpontnak, mely váruradalommá összefogta a környező jobbágyfalvakat. Mivel távol feküdt a török hódoltság véres hadszíntereitől, nem épültek ki a XVI. században a korszerű, ágyúkkal vívott hadviselésnek ellenálló bástyás védőművei. Egy 1567-es krónika szerint János Zsigmond választott magyar király, Errdély urának katonasága megostromolta és felgyújtotta a Drugethek várát, mely a főnemesi családon belüli perekkel kapcsolatban többször is szerepelt a híradásokban. A XVII. században erre vezetett az erdélyi fejedelmek hadjáratainak útvonala, amit a Felvidék Habsburg-párti vármegyéi ellen indítottak. 1605-ben Homaonnai Drugeth Bálint zempléni főispán a birtokosa, akit Bocskai István erdélyi fejedelem az utódjának jelölt, de a nemesi rendek ellenállása miatt nem szerezhette meg a méltóságot. Bethlen Gábor idején, 1619 – 1623 között viszont már, mint ellenség jelentek meg az erdélyi hadak, akik ellen Drugeth György lengyel zsoldosokból szervezett egy támadó sereget. Barkót a végzetes pusztulás 1644 márciusában érte utol, mikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem csapatai megostromolták és elfoglalták, majd a győztesek felrobbantották az erősség épületeit és védőműveit. A középkori kővár azóta egyre jobban pusztul, egy 2001-es terepbejárás szerint még nem történt meg a régészeti feltárása és restaurálása.

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996}273.-- 274. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrady I. {1935, reprint 1996} 99.-- 103. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 53.-- 54. old.

Csorba-Marosi-Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 307.-- 308. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}83. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond…{1977} 96. old.

Engel Pál: Az ország újra egyesítése. I. Károly küzdelmei {Századok 1988}116. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}181. old. 

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 21.-- 23. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII-XIV. századi Magyarországon {1977}104. old.

Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955}211. old. 

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 22.-- 23. old.

{Szatmári Tamás} 

GPS: É 48° 54.142 (48.902363)
K 21° 49.929 (21.832157)

Megközelítése: A Szlovákia K-i részén fekvő Varannó {Vranov nad Toplou} városától ÉK-re vezető közúton jutunk el Barkó {Brekov} településre, mely fölött egy messziről látható 280 méter magas hegycsúcson romladozik a középkori várrom. A néhány utcából álló helységből, ÉNy-felé vezet egy jelzetlen földút, melyen félórás kapaszkodás után érkezünk el Barkó várához. Míg a középkori maradványokat sűrű erdő és bozót határolja, bent az udvarán szabadon tekinthetjük meg a pusztuló falakat és épületeket.

Nógrád megye várai
Új feltöltések, frissítések
23ÁprDvor - Levernica  ▪  Dunaújváros , Pentele , Rácdomb - török palánkvár  ▪  Dunaföldvár - solti kuruc kori sáncvár  ▪  Dunaföldvár - Felsősziget, kuruc kori sánc  ▪  Dunaföldvár - Bottyánsánc, kuruc kori sánc  ▪  Dunaalmás - Vár  ▪  Ducó - Vár  ▪  Károlyváros - Dubovac  ▪  Saskőváralja - Saskő vára és elővár  ▪  Dubravica - castellum  ▪  Drivenik - Vár  ▪  Drežnik Grad - Drezsnik  ▪  Drenov klanac - Simsanovka torony  ▪  Drenkova - Drankó vára  ▪  Drenkova - Cozla  ▪  Drégelypalánk - török palánkvár  ▪  Drávapalkonya - Bádeni Lajos erődje  ▪  Dragović - Csáktornya-vár  ▪  Draga Svetovjanska - Turen vára
22ÁprDonji Zagon - Ledenice  ▪  Donji Srb - Kula  ▪  Donji Skrad - Gradina  ▪  Donji Furjan - Furjan, Sokolacgrad, Cager  ▪  Donja Suvaja - Unafő, Gradina  ▪  Domoszló - Oroszlánkő  ▪  Dolmány - templom  ▪  Doljanovci - Pogana gradina  ▪  Dolac - Turski grad, Éleskő vára  ▪  Doborka - templom  ▪  Döbrököz - Vár  ▪  Dipse - templom  ▪  Doboka - Vár
20ÁprDiósjenő - Csehvár  ▪  Diód - Vár  ▪  Diklenica - Vár  ▪  Diakovár - Diakó  ▪  Dézna - Vár  ▪  Dévény - Vár
19ÁprZsolnalitva - Zsolnalitva vára
Ajánlott látnivalók
templom
Berethalomtemplom
Keresési előzmények
Barkó - Vár