Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Baćin dolHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega vármegye - Gračanica, Gracsanica

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Gracsanica várának története

Valaha a Pozsegai hegység keleti lejtőin, a hegyek közt szétszóródva volt megtalálható Batyindol (Baćin Dol, am Batyavölgye) falva, amit 1458-ban és 1501-ben is megemlítettek. A helység, a Varian-Incerum közti régi római út mellett, a valamikori római, Menneianea település helyén jött létre. A falu a 18. században települt át, a mai Csernik-Pozsega közti főút mellé, úgyhogy jelenleg Csernik (Cernik) központjától, 6,4 kilométerre található. A falutól két kilométerrel keletebbre, egy kúp alakú hegyen állnak Gracsanica (Gračanica) középkori várának maradványai, amit a helyiek Gradacnak, Török várnak (Turski grad) neveznek (oda vissza 40' ). A vár, az 1476-os esztendőben, a Zenistyáni (Zeni?ćanski) nemzetséghez, majd a Dessewffyekhez, majd azok Cserniki ágához tartozott. 

Gracsanica várától valamivel északabbra, egy, a Putnjaka patakhoz közeli hegyen, még egy vár található, némi fal és a száraz árok maradványokkal. ( keresendő!! ) Ez a vár még kutatásra vár. A falu nyugati határában, egy nem olyan magas hegyen, még egy kisebb, Gradinának nevezett erősség maradványai láthatók ( ez is keresendő!! ). 

A falu nevezetessége, hogy a török időkben, mint ?füstadó nélküli falu? emlegették, mivel a lakosai, hogy mentesüljenek a török adóztatásától, a házaikat kémény nélkül építették meg. 

A falu ősi, fából készült Szt. Balázs kápolnája, valahol a hegyek aljában állt, ám a településnek a főút mellé való áttelepülése után, az immár alacsonyabban lévő faluban, a mai temetőben, egy másik fából készült, Szt. Mária Magdolna kápolnát emeltek (1716.). A falu közepén lévő mai, hasonnevű kápolnát, 1849-ben építették fel, a harangtornyát pedig 1902-ben kapta meg. A templomot 1998-ban teljesen felújították, a felszentelését pedig a pozsegai püspök végezte el. 


---/---


Cserniktől keletre, a hegyekben látható Gracsanica (Gračanica) várának romjai. Az okiratokban hiába keresünk róla valamit is, ami ennek a várnak a múltjára rávilágítana. Ezt a kicsiny várat oly kitűnően helyezték el, hogy belőle pont a Szávára lehetett látni az árterével együtt, de megfigyelhető volt innen a Pozsegából kivezető főút egész vidéke is. A hegy csúcsán létrehozott várat sáncokkal övezték. Kör alakúra építették, amit egy harántfallal kettéosztottak (117. ábra). A vár egyik és a másik részét többször is átépítették, ahogy azt a gerendafészkek tanúsítják. Az övező fal nyugati falába egy kör alakú tornyot építettek be, mely egyben bejáratként is szolgált. A kapuja előtt egy felvonóhíd volt, melynek keretezése - ahova a felemelt híd belesimult - ma is látható (118. kép). A tornyot oly módon alakították ki, hogy az volt a vár fő lakóépülete...

---/---


Az Új Gradiskától (Nova Gradi?ka) nem messze lévő Gracsanica (Gračanica) vár kaputornyának koncepciója, Nekche várára emlékeztet, ám kivitelezésében jelentősen különbözik tőle (21., 22. ábra) (24. jegyz.). Mindenek előtt, a kaputorony lekerekített, aztán tört kövekből épült és végül, nem lőrései, hanem és ez valószínű - számszeríjnak való nyílásai vannak, ami a vár, valamivel későbbi, azaz XV. századi keletkezésérol beszél. Gracsanica kaputornyának szintén volt farkasverme, melynek nagyobb része mára feltöltődött, ezek kívül még két szintje van a kaputér fölött. A felvonóhíd felvont helyzetben, a kaputérben helyezkedett el, amit kiegészítésként még két támpillérrel védtek. Az árok külső oldalán, a földsánc mellett lévő, téglafalazás nyomai arról beszélnek, hogy ott valaha egy őrhely volt megtalálható, ami beleillett a felvezetőút védelmi rendszerébe. A kapu kőkeretezése sajnos nem maradt fenn, ám megmaradt a kaputengely felső kőperselyének a helye. 


Engel Pál adatai szerint: A várat a magyar történetírás, mint Gradac ismeri. A vár az adatok szerint, mint nemesi birtok a Rátót nembéli Paksikaé volt, 1382-1498-ig. 

Bővebbet: Branko Nadilo:Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin


A vár mai állapota:

A vár egy szabályos kúp alakú, meredek oldalú hegy csúcsán található. A hegyhez nyugat felöl, egy nyélszerű hegygerinc csatlakozik. Maga a vár, megközelítőleg kör alakú, melyet viszonylag széles, külső oldalán sáncszerűvé alakított árok övez. A vár falai jelenleg is kb. 6- 8 méter magasságban állnak, csak az északkeleti oldala omlott le alapjáig egy szakaszon, valamint a lakótoronyként is funkcionáló kaputorony északi oldalán. A vár belseje aljnövényzettel sűrűn benőtt, így ott épületek, romok maradványai nem figyelhetők meg. Magának a várudvarnak a bejárása is nehézkes a derékig érő iszalagban, nem beszélve az esetleges, nem látható, besüppedések miatt. A várfal belső oldalán lévő falkeskenyítések illetve a gerendafészkek alapján, legalább kétszintes épületrendszer futhatott körbe. A várfal teljes magasságáig nem maradt fenn, így azok lezárása jelenleg nem ismert. A vár legjobban fennmaradt része, a mintegy 20 méter magasságban fennmaradt lakótorony. A torony jelenleg, a kaputéren kívül még két emelet magas. A lezárása ennek sem ismert, lehetséges, hogy fából ácsolt tetőszerkezete volt. A torony belsejében látható gerendafészkek alapján, síkfödémes emeletei voltak. Boltozat nyomai nem láthatók. A kapu külső tükrébe illeszkedo felvonóhidat, a kibillentés ellen, két támpillérrel védték. A kapu belső terében valaha létező farkasverem, mára teljesen feltöltődött. Az előzőekben említett, az árok külső peremén lévő kapuerődítés nem felismerhető. A vár falazata, pirosas, ütésre csengő hangot adó kövekből épült fel. A jelzett turista út, egyébként a kaputoronytól indul, majd a pengeszerű gerincen halad lefelé, míg az erdei úthoz nem ér. A jelzések az út aljában nem figyelhetők meg, mivel az út és az ösvény vége közti, kb. 30 méteres szakasz iszalaggal sűrűn benőtt. 

A vár felkeresése ajánlott, noha meglehetosen nehézkes a megközelítésének utolsó szakasza, de a viszonylag nagy hatású maradványok miatt érdemes. 

A várat 2004. 09. 02-án bejárta: dr. Montskó Péter és Szatanek József, Pécs

GPS: É 45° 18.700 (45.311661)
K 17° 27.573 (17.459543)

Megközelítése: E Pozsegai hegység közepén lévő várhoz, legkönnyebben a magyar-horvát határt, Drávaszabolcs/Donji Miholjac átkelőhelyet használva lehet eljutni. Ezután utunkat Našice felé, délnek folytatjuk, majd Gradišténél jobbra, Pozsega irányába fordulunk. Pozsegát nyugat felé, Nova Gradiška irányába hagyjuk el. A várat - a Nova Gradiška-tól kb. 8 kilométerrel Pozsega felé található - Baćin dol falutól, kb. 2 kilométerrel keletebbre, a hegyek között lehet megtalálni. A várhoz a falu közepén lévő templom mellett beforduló úton lehet jutni. A gépkocsival járható út kezdeti szakaszán egy kocsma található. A kocsmát elhagyó úton mindenfajta leágazás nélkül, kb. 2200 méter teszünk meg, mind mélyebbre, keletnek hatolva a hegyek között. Utunkat egy sebes folyású hegyi patak kíséri, amit a vár lábaihoz közel, egy kisebb híddal/áteresszel keresztezünk. A vár lábánál jobbra, egy arra alkalmas kitérőnél leparkolhatunk. Itt egy elhanyagolt erdészeti esőbeálló található, melyhez egy meglehetősen rossz állapotú fahídon keresztül, juthatunk. A várhoz, felvezetőúthoz, innen kb. 100 métert haladva, érünk. Balra egy erősen elhanyagolt traktorút nyílik, melyen fokozatosan emelkedve érünk, egy falak alatti, gerincen lévő elágazáshoz. A vár innen balkézről található. Közvetlen út nem vezet fel, de a hegytetőt megcélozva már hamarosan a vár sáncainak aljában találjuk magunkat. A várhoz egy piros körrel jelzett turistaúton is feljuthatunk, mely szintén az erdészeti esőbeálló környékén található, ám ennek kb. 30 m. hosszú bevezető szakasza sűrűn benőtt.