Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dolha - DovheUkrajnaKárpátaljaMáramaros vármegye - várkastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Dolha (Dovhe) község az Ilosvai járás egyik legszebb pontján, a Borzsa és a hegyek találkozásánál fekszik. 1411-ben Dolhát mint vámszedő helyet említik. Eredetileg Bereg vármegyéhez tartozott, később királyi határozattal (1454-ben) Máramaros vármegyéhez csatolták.

Dolha és a várkastély története szorosan összefonódik a Dolhayakkal. A család ősei IV. Béla király idején telepedtek át Kunországból (a mai Moldva területéről) Máramarosba. A nemzetség családfája 1366-tól tekinthető hitelesnek. A Dolhay család már a XV. században vagyonos birtokos volt Bereg vármegyében, ahol Dolhay Ambrus ősi családi birtokai mellé a török elleni csatákban tanúsított hősiességéért Hunyadi János kormányzótól Bereg megyében számos birtokot kapott.

A dolhai várkastélyt valószínűleg Dolhay György építtette a XVII. század végén. Dolhay bizalmas híve volt Thököly Imrének, 1703–17o5 között, mint huszti főkapitány tevékenykedett. Birtokán, Dolhán került sor 17o3. Június 8-án az Esze Tamás vezette kuruc felkelők és a Károlyi Sándor szatmári, illetve Csáky István beregi főispánok vezette nemesi seregek csatájának. Az ütközet után Dolhay György szedette össze és temettette el az elesett kurucokat.

Dolhay kétszer is nősült: első felesége Szuhay Erzsébet, második csebi Pogány Krisztina volt. Második házasságából egyetlen leány, Borbála született. Dolhay György 1708 elején halt el, a huszti református templom sírboltjában temették el. Özvegye báró Perényi Imréhez ment férjhez, akit II. Rákóczi Ferenc fejedelem kinevezett a kis Dolhay Borbála gyámjává, aki mindössze egy évvel élte túl apját. Halálával a családi sírbolton, mint magvaszakadt famíliáét, lefelé fordították a Dolhay család évszázados címerpajzsát.

A Dolhay birtokokra leányági leszármazottként az Ilosvay, a Lipcsey és a Petrovay családok jelentettek be igényt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után III. Károly császár a dolhai uradalmat az erdélyi birtokos Teleki családnak adományozta. Teleki László, Fejér vármegye főispánja 1712-ben állíttatta helyre a kastélyt, amelyet falakkal és bástyákkal erősített meg.

Teleki László birtokát unokaöccse (I. Sándor fia) II. László örökölte (felesége Ráday Pál, Rákóczi kancellárjának lánya volt). Első gyermekük már Huszton született. A család bár nem lakott állandó jelleggel a vármegyében, az uradalmi központot tovább építették. 1774-ben építették fel a ma is álló kapubástyát. Az uradalom gazdasági életéről tanúskodik a gróf Teleki László és Kallós László uradalmi intéző között fennmaradt levelezés (1751–1780). Ebből tudjuk, hogy Dolha környékén a Telekiek jelentős manufakturális termelést indítottak meg.

A Teleki-uradalom egészen 1920-ig fennállt, a csehszlovák korban körzeti kórházat helyeztek el a kastélyban. Ma tüdőbeteg-gondozó intézet működik benne.

A várkastély négyzet alaprajzú, sarkain nyolcszögű, sátortetős bástyák állnak. Lőréses erődítmény, falai 65 x 65 m-es négyzetet zárnak be, a délnyugati erődfal közepén a bástyákhoz hasonló nyolcszög alaprajzú kapubástya áll. A kastély épülete szabályos téglalap alaprajzú és az északnyugati erődfalhoz csatlakozik. Földszintes, barokk manzárdtetővel fedett, főhomlokzata rizalittal és falpillérekkel tagolt. Nagyméretű szögletes ablakai keretezettek. Az északkeleti erődfalhoz gazdasági épület csatlakozik. Az udvarban lévő park még részben őrzi eredeti felosztását.

Forrás:

Deschmann Alajos: Kárpátalja műemlékei. Bp. 1990. 187-188.

Zubánics László újságcikke nyomán.

GPS: É 48° 22.017 (48.366955)
K 23° 16.947 (23.282452)

INFORMÁCIÓK: A várkastélyban tüdőgondozó intézet működik, nem látogatható.

Nógrád Megye Várai
NVA