Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FelsőtárkányMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Várhegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Felsőtárkány-Várhegy az őskorban és a középkorban egyaránt jelentős volt.

A Várhegyre már Rómer Flóris idejében felfigyeltek, később Bartalos Gyula írta le a sáncot és a mésszel kötött kőfalat. Galván Károly 1954-ben végzett megfigyeléseket a helyszínen. 1959-ben Chikán Zoltán a délnyugati sarokban egy kutatóárokkal átvágta a középkori falat. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett itt ásatásokat.

A vár délnyugati részén általában megfigyelhető volt a hármas rétegződés: legalul a neolitikum, e felett a késő bronzkor, majd legfelül a középkor volt képviselve a leletek, illetve telepjelenségek révén.

A középkorban az őskori sáncra habarccsal kötött kőfalat építettek körös-körül.

A középkori várfalra és telepre nem ismerünk okleveles adatot, történetére, eredetére semmi adatunk sincs.

Párducz Mihály ásatási naplójában a középkori leleteket az Árpád korra, a XII.-XIV. századi időre datálja, egy vassarkantyút pedig feltételesen XIV-XV. századinak említ.

Az őskori és a középkori vár teljes terjedelmében azonos területen fekszik. Teljes hossza 468, legnagyobb szélessége 56, illetve 80 méter, területe 12 ha.

GPS: É 47° 57.697 (47.961617)
K 20° 26.048 (20.434134)

INFORMÁCIÓK: A várba az alatta levő turistaháztól - ameddig autóval is be lehet hajtani - jelzett úton kb 20 perc közepesen nehéz túrával lehet feljutni. Sáncmaradványokat szinte az egész várterületen találhatunk. Jelentősebb kőfalmaradványt csak a délnyugati részen találtam.

Nógrád Megye Várai
NVA