Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Slatinski DrenovacHorvátországHorvát-SzlavónországVerőce vármegye - Darnóc vára, Dárnóc

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

„…Dárnóc (Drenovac) várának története, összekapcsolódik az athynai (Voćin-i) vár történetével. 1308-ban, a Monoszló nembéli Egyed, sógorának, az Aba nembéli Lőrinc fia Miklósnak adta örökül a várat. 14818-ban, dárnóci Athynai Zsigmond birtokában volt. A későbbiekben a dárnóci várat és birtokainak egy részét, Garai Dezső és Iván (János) kapta meg, 1484/85-ben a Garaiak és a velük rokonságban álló Kishorváti-Hlapcsichok megkapták az egész birtokot. Ettől kezdve a Garaiak ezen ágát, dárnóczi Bánffyaknak nevezték. A dárnóci várból meglehetősen kevés maradvány maradt fenn, ám ez arra elegendő, hogy bemutathassuk ezt az egészen különleges szerkezetű várat, melyet egy, Drenovac falu fölötti, nehezen megközelíthető hegy csúcsán helyeztek el. A hegy csúcsán lévő szűk platón, egymás mellett három kör alakú torony volt, melyek közül a legnagyobb, a legjobban lepusztult, és a legkisebb, a legjobban fönnmaradt, míg a középsőnek csak gyenge nyomai találhatók. Mind a három tornyot fal kötötte össze, sőt a legkönnyebben megközelíthető helyen, egy különösen erős. máig jó fenntartású védőfal van. Az építőanyaga tégla volt, melyek formája és kialakítása, a római téglák korába nyúlik vissza…”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történetírásban Darnóc név alatt szereplő vár, 1298-1313-ig a Monoszló nembeli Egyedé volt, majd az Aba nembeli Athynai családé 1313-1403-ig. A garai Bánffyaké 1418-1517-ig, eközben a Kishorvátiaké (Hlapcsicsi) is1484-1517-ig. A vár és birtoka a magyar közpékor során Körös vármegye északkeleti járásához tartozott. A dárnóci uradalom részét képező Dárnóc mezővárosát, 1421-1476-ig említik. A plébániája 1501-ben a vaskai főesperességhez tartozott. A mezővárost egy időben a vingárti Gerébek bírták. A törökkorból egyenlőre nincs adat.

Bővebbet: Branko Nadilo: Védelmi építmények a Papuk hegység nyugati és északi részén

A vár mai állapota:

Ez a környező tereptől mélyebben fekvő várrom, az első pillantásra is meglepő benyomást kelt. A furcsaságot a vár alakja és elhelyezkedése jelenti. A vár déli oldalán egykor egy masszív pajzsfal szolgálhatta a legfőbb védelmet, máshonnan ugyanis megközelíthetetlen. A pajzsfal további védelmét egy, ma már csak kicsiny sáncszerűségben létező, valaha feltehetően tekintélyes méretű, kerek lakótorony egészítette ki. A vár északnak elkeskenyedő udvarában, mind a nyugati, mind a keleti oldalán egy-egy besüppedés található, melyek valamiféle épületekre utalnak. A várudvart északon, egy szintén kerek, bár jóval kisebb torony zárja. A vár bejárata feltehetően délkeleten, az egyik toronyszerű támpillér mögött nyílhatott. Az ide bekötőút, nyugatról, a déli pajzsfal homlokterében vezetett el. A felvezető régi útnak a nyoma, a vár nyugati oldalának aljában és a szomszédos hegyoldalakban terepalakulatok formájában, még mindig jól végigkísérhető. Ez a felvezetőút egykor feltehetően a Dárnóc – Velika közti úttól indulhatott. A nyomok alapján, egykor sokkal kellemesebb megközelítést jelenthetett.

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

GPS: É 45° 32.528 (45.542137)
K 17° 42.650 (17.710835)

Megközelítése: Slatinski Drenovac települése legkönnyebben, a magyarországi Drávaszabolcs – Donji Miholjac határátkelőhelyen keresztül közelíthető meg, mégpedig az alábbi útvonalon. Donji Miholjac központjában jobbra, Virovitica (Slatina) irányába haladunk végig a Dráva horvátországi oldalán (D. Miholjac – Moslavina Podravska – Čadavica). Čadavica falu közepén, Donje Baze irányába, balra (azaz délnek) fordulunk le, majd Mikleuš faluig haladunk. Itt két lehetőségünk is van a vár aljában lévő település megközelítésére. Eloször is Mikleuš faluban jobbra megyünk Voćin irányába, majd a harmadik falu (Balinci) után balra, Pozsega irányába megyünk. Ezen az úton a harmadik falu lesz a cél állomásunk. Másodszorra, Mikleuš faluban fordulhatunk Orahovica (Našice) felé is, ám kb. 4 km után (Voljovica falunál) jobbra, Humljani falu felé kell letérnünk, amin Pušina falu érintésével, Slatinski Drenovac falu közepére érhetünk. Az úti célunkat jelentő falu közepétől indul, a térképen megjelölt erdészeti mélyút, meglehetosen hosszúnak tűnő menetvonala, melyen végül is elérhetünk Dárnóc várának romjaihoz. Figyelem! A környék a háború utáni sokkból még nem igazán tért magához, ám lakói barátságosak, így nagyon szívesen segítenek az iránymutatásban. A mellékelt vázlatrajz útvonalát szigorúan be kell tartani, nehogy egy érdekes kirándulást bárminemű baleset megkeserítse!!

Nógrád Megye Várai
NVA