Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gradac Nasicki - Gradac NašickiHorvátországHorvát-SzlavónországVerőce vármegye - Nekcse vára, Bedemgrad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

„…Nekchét (Našice) már a XIII. században megemlítették, amikor is a templomosoké, ám a javaik mellett, itt voltak birtokai az Aba nemzetség tagjainak is, akiknek Károly Róbert király 1310-ben odaadta a templomosok nekcsei birtokait is, sőt 1312-ben, a Nekcse közelében lévő szentmártoni birtokot is (ahol ma is megtalálható egy ősi kápolna). Ekkoriban a király engedélyezte az Aba nembéli Sándornak, hogy „ si in ipsa possessione Scenmortum…castrum edificare seu construere voluerit, facendi habeat facultatem et pecuniam eadem expendere valeat tanÐuam is sua propria hereditaria possessione…”. A templomos rend feloszlatása után, a birtokaikat, legalábbis azok nagyobb részét a johanniták vették át. Zsigmond király idejében, Nekcsét a Garaiak kapták meg, majd házasság útján az Újlakiak jutottak a vár birtokába, mivel 1499-ben, Lorinc, Újlaki Fruzsina által, aki Garai Jób özvegye volt, megkapta, Gara, Nekcse és Újvár (Novigrad) várait, majd Korbáviai Iván özvegyétol, Katalintól, Athyna várát. Ez ellen, 1499. VII. 6-án, már Corvin János is tiltakozott. Nekcse 1532-ben esett a törökök kezébe. 

Azt, hogy Nekcse vára vajon magában Nekcse városában, vagy a közeli Gradac falu fölötti hegyen emelkedett-e, ahol ma Bedemgrad maradványai láthatók, nem könnyű meghatározni. Ám Bedemgradból fönnmaradt egy kaputorony, igaz csak részben, míg a többi épületének csak az alapjait látni. Azonban ezek a maradványok is azt mutatják, hogy itt egy nagyon szépen megépített gótikus vár állott: a falainak egy részét faragott kövekből alakították ki és részben a sarkokat is faragványokkal erősítették ( azaz, armírozták). ..” 


Engel Pál adatai szerint: A magyar történetírásban Nekcse várként ismert erősség 1320. körül került az Aba nembeli Nekcsei család tulajdonába, s maradt is egészen 1403-ig. Ezután a szántói Lackoké (1403-1406.), majd a Garai családé lett (1407-1481.). Az Újlakiak házasság útján szerezték meg (1481/99?-1524.). A vár ezután, szintén házasság útján került Móré Lászlóhoz, aki szökéséig tartotta birtokában (1525-). A vár 1532-ben került török kézre, s maradt is a visszafoglalások idejéig. A várhoz egyebek mellett egy Várallja nevű falu is tartozott, amit ma Gradac Našicki-nek neveznek. 


A vár mai állapota:


Nekcse várát először Kósa Pállal (2002. szeptember) jártam be, de akkor olyan sűrű iszalag és folyondár fedte, hogy a várból a kaputorony maradványain kívül jóformán semmi sem volt látható. Ezért 2007. március 11-én, dr. Montskó Péterrel a várat újból bejárástuk. Ez alkalommal a korábbi tisztítási munkálatok és a kora tavaszi, száraz növénytakaró lehetővé tették, hogy a vár és sáncai, megközelítőleg tisztázásra kerülhettek, melyről egy helyszíni vázlatot is készíthettem. Ez alapján, a vár téglalap alakú, amit egy kb. 70 méter átmérőjű, a vár alakját követő sánc ölel körbe, mely a nyugati oldalon egy félköríves „barbakánszerűséget” mutat, míg a keleti oldalon a sánc koronája, kb. 10 méteresre szélesedik. Ebből számomra az a következtetés vonható le, hogy a kaputorony előtti árkot, egy elővédművel biztosíthatták, míg a keleti oldal kiszélesedésén, valamiféle külsővár lehetett. A vár nyugati és északi, valamint a keleti oldalának egy részét, egy kb. 25 méterrel lejjebb lévő második sánc is övezi. A romterület központi dombját adó kiemelkedésen, épületek csak süppedések formájában jelennek meg. Az egykori várudvar egy tüskés bokrokkal sűrűn benőtt gödör, melynek nyugati oldalát, a kaputorony leomlott keleti fala képezi. Maga a kaputorony építészeti megoldása gyönyörű. Szépen faragott, ablakfülkés nyílásai vannak, melyekből könnyedén lehetett védeni a csatlakozó falszakaszokat. Hogy a sarkokon voltak e tornyok az már nem állapítható meg, de a kaputorony mellett, az északnyugati sarokban, egy négyszöget formázó, belül besüppedt terepalakulat figyelhető meg, amely akár egy saroktorony maradványa is lehet. A helyszíni maradványok alapján, ez a vár, egy majdnem szabályo belsőtornyos (ha voltak a kaputornyon kívül más tornyai is) vár volt, mely építészeti megoldásai arra engednek következtetni, hogy valami köze lehetett valamelyik egyházi lovagrendhez, vagy legaláb is az építtetője járt a Szentföldön és ismerhette az ottani, hadiépítészeti technikákat. 

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

Zorislav Horvat: a Horvátországban megjelenő„PROSTOR” kiadvány, Vol. 6(1998), No. 1-2(15-16) Eredeti cím: Ulazi u burgove Hrvatske 12 –15. stoljeća 

Antun Abramović i Radovan Domagoj Devlić : UTVRDE STARE HRVATSKE KRALJEVSTVO SLAVONIJE 

Branko Nadilo: Védelmi építmények a Krndija hegység északi lejtoin ( Gradevinar folyóirat 57. évfolyamának (2005.) 4. száma)

GPS: É 45° 26.242 (45.437374)
K 18° 2.165 (18.036081)

A ma Bedemgrad-nak nevezett (egykor Nekcsevár?) várrom három helyről is megközelíthető. Hogy a vár közelébe. érjünk, a drávaszabolcsi határállomás átlépése után Donji Miholjac településén egyenesen délnek haladva, el kell mennünk Našice településéig. Našice városát az elkerülő úton (Pozsega, Slavonski Brod) irányába hagyjuk el, majd kb. 8 kilométernyi út után elérjük Gradac (Gradac Našički) falvát. Innen már három lehetőségünk is van, hogy a várromot felkeressük.

Nógrád Megye Várai
NVA