Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Valpó - ValpovoHorvátországHorvát-SzlavónországVerőce vármegye - Valpó vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„… Valpó (Valpovo) várának, amit a XV. századtól említenek meg, máig fennmaradtak a maradványai (állítólag itt állt Jovialia római települése). Legelőször a birtok, Sólyagh Iván tulajdonában volt, majd 1397-ben Maróti Iván kapta meg, sőt 1438-ban már az itteni várukat is megemlítik. Maróti Mátyás halála után, Mátyás királytól (1481-ben), a Geréb testvérek, Péter és Mátyás kapták meg, sőt a vár urai is maradtak.

1512-ben a vár tulajdonosa, Perényi Imre nádor és horvát bán, sőt a továbbiakban is az ő, illetve övéi kezén maradt a vár. 1543-ban, Murát bég fogja ostrom alá Valpót és nagy kínnal el is foglalta. A török uralom alóli felszabadulása után, 1721-ben, a várat és a javait, Prandau Péter báró kapta meg, majd a gazdaságot, a Normann Ehrenfels grófok örökölték meg. A XIX. század elején kastéllyá építették át úgy, hogy valami azért fennmaradt a régi várból is.

Különösen a hátsó traktuson mutatkozik meg a vár régi állapota: a megkezdett modern „restaurációt” a világháború állította le.

A mai kastélyt, talán a középkori alapokra építették fel, legalább is azt mutatja ez a szép kétszintes építmény, a tornyával a kapuzata felett. A két szárnya úgy kapcsolódik össze, , hogy a szárnyak illesztékében, szinte érintetlenül fennmaradt egy középkori kerek lakótorony, míg a szárnyakat úgy átépítették, hogy a régi várból csak a külső falak maradtak fenn. A karsruhei hadilevéltárban fennmaradt egy XVII. századi rajz a várról. Egy hídon át, a „ palatu ba”, egy gyenge minőségű sövénykerítéssel övezett külső várba lehetett menni, majd egy további hídon valamiféle építményig, és csak innen lehetett, talán az első emeleten át, a várba jutni. A vár alaprajza nem változott jelentősen: a várudvar körül egy oszlopos galéria, a vár egésze körül, pedig várárok volt, mely máig fennmaradt. A kör alakú toronyban három szint van, melyeket lépcsők kötöttek össze, amit egy külön álló tornyocskában helyeztek el. Az első és a második szinten, egy-egy kör alakú, helyiség van, melyeket alacsony kupolával boltoztak be. Az első emeleti kupola közepén a Marótiak sárkánnyal megkoszorúzott, állítólagos címere található, mivel hogy, a Marótiak a sárkányos lovagrend lovagjai voltak. Az ablakokban padok látszódnak, a bejárat keretezése gótikus munka, és mindenütt látszanak annak nyomai, hogy ez a torony másféle módon kapcsolódott az övezőépületekhez. A kőlépcsőkön és az ablakokon, sőt az ajtófélfákon mindenütt, késő gótikus kőfaragó jelek találhatók, az első a lépcsokön és az ablakokon, de ezeken kívül is van még jó néhány…”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történetírásban Valpó-ként ismert vár, 1338-ban a Szeglaki családé volt, majd 1392. közepétől, 1396-ig a Sólyági családé, aztán 1397-1476-ig a Marótiaké. Ezután a valpói vár és uradalma 1481-től, 1543-ig több birtokos kezén is megfordul (pld. a Gerébeké, majd a Perényieké).

A vár mai állapota:

A várat 1988-tól napjainkig számtalanszor felkerestem. Megállapíthatom, hogy a vár-kastély együttes, valamint a történeti kertje ez idő alatt mind jobb állapotba került, melyről a közölt képek is jó tájékoztatást adnak. Azonban vannak hibák is. Problémának tartom, hogy: a horvát rendszerváltás idején megszüntetett múzeumot máig nem nyitották meg újra,

a több megbecsülést érdemlő, különleges, középkori lakótorony tetejét antennaerdő borítja,

a várban (és a kastély épületében), ma olyan közösségi intézményeket működtetnek (pld. ifjúsági klubot, stb.), ami nem egészen tekinthető várbarátnak (ifjonti dúlások, falfirkák, stb.),

a fentiek okán a vár hétvégén nem is tart nyitva, így bejárni, csak hétköznap 07-15-ig lehet, igaz akkor szinte akadálytalanul

Mindezek ellenére a valpói vár-együttest felkeresésre érdemesnek tartom, de csak hétköznap, ami pld. egy harkányi (vagy pécsi) nyaralás idején könnyedén megtehető, hiszen a vár távolsága Pécstől, alig 50 km .

A várat utoljára 2006. szeptember 10-én, a „Várak, kastélyok, templomok” folyóirat szerkesztőségének tagjai is felkeresték (Kósa Pál, Szabó Tibor, Karczag Ákos, Szatanek József és meghívott vendégként: Nováki Gyula, valamint Csabai Dolores).

A vár megközelítése: Valpó települése és vára, legkönnyebben a a magyarországi Beremend átkelőhely érintésével közelíthető meg. A határ átlépése után, kb. 2 kilométerrel Baranjsko Petrovo Selo (Petárda) településének elején, Belišće városa felé, jobbra lefordulunk. A falun áthaladva, 9 kilométer után érjük el a 2001-ben felépített új Dráva hidat, mely közvetlenül Belišće városkájába vezet. A településen egy kanyargós, de mindig főútként működő út vezet át. Ezen a főúton haladunk az Osijek (Valpovo) irányt jelző táblának megfelelően, hogy, kb. 5 kilométer után, pontosan a valpói várral szembeni útkereszteződéshez érjünk. A kereszteződést egyenesen hagyjuk el (jobbra Donji Miholjac, balra Osijek), mely egy kis utcába vezet. A kis utca balról kíséri végig a várat, egészen a vár déli homlokzata előtt elterülő történeti park nyugati bejáratáig. Itt kisebb mezőgazdasági boltok és egy ipari telephely található, melynek parkolójában nyugodtan le is parkolhatunk. Ezután már csak a vár-kastély-történeti kert megtekintése és fényképezése marad. A látogatás után, a bejövő kis utcán visszafelé haladva mehetünk tovább jobbra Eszéknek, vagy balra Donji Miholjacnak, vagy egyenesen Beremend átkelőhelynek.

Nógrád Megye Várai
NVA