Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szluin - SlunjHorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume vármegye - Szluin

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

A vár története:

„…Kevés az olyan vár melyről annyi és olyan jó minőségűábrázolás maradt fenn, mint Slunj váráról. M. Stier, császári hadmérnök, két rajzot és három alaprajzot is készített a slunji várról (1660-ban). Valvasor is leközölt egy képet róla, amit nyilvánvalóan, valamilyen alaprajz után készített, de az semmi hasonlóságot sem mutat, Weigelnek a karlócai békéhez készített (1700.) térképére felrajzolt, igen jó alaprajzzal. Ez a bécsi hadilevéltár, 8655. számú kéziratában található. Weiss is közöl egy kitűnő rajzot Slunj váráról, a: Relatio germanica… című művében, sőt báró Schernding is készített 1790. körül, egy pontos rajzot Slunjról, de 1746-ból is van egy rajz a várról, a bécsi hadilevéltárban.

Állítólag 1193-ban, Slunj egész környékét a vegliai hercegeknek, a későbbi Frangepánoknak adományozták.

1323-ban, Károly Róbert király, Frangepán III. Frigyes hercegnek adományozta az egész drežniki megyét Slunj várával együtt, de nem örökös birtokként. Slunjt 1390-ben, egy időre, Zrínyi Pál kapta zálogba, ez a zálogba adás addig tartott, míg a Zrínyiek összetűzésbe nem kerültek a Frangepánokkal, mivel azok elfoglalták a Zrínyiek egyik várát, ők nem is békültek meg soha, és csak az erőszakoskodó Frangepán Miklós halála után jött el a béke. A Frangepán javak 1449-es megosztásakor, Slunjt, Frangepán Duim kapta meg, a Frangepánok ezen slunji ága, 1572-ben, Ferenccel halt ki. 1558-ban a horvát rendek arról határoztak, hogy Zríny, Komogovina, Prekovrška, Gradac, Svinica és Slunj új várát, a király erősítesse meg (a slunji új várat itt említették meg eloször, míg a másik Slunj, Zbijeg falu közelében volt). A törökök először 1561-ben, támadták meg sikertelenül Slunjt, ami nem sokkal később határőrvidéki erősség lett, 1573-ban Ernő főherceg adott utasítást a vár kijavíttatására, majd hat évvel később, a stájer-karintiai rendek, 5.000 forintot rendeltek a vár újbóli megerősítésére. Hamarosan egy rövid időre a törökök kezére esett, és ettől kezdve Slunjért, szinte szüntelen harcok folytak. 1671. után, az államhatalom vette a birtokába Slunj várát, majd 1746-tól, 1775-ig Slunj lett a slunji ezred fő székhelye, 1788-tól, 1790-ig, Slunjban állomásozott, de Vins báró, Horvátország főparancsnoka, 1822-ben a várat tűz pusztította el.

Slunj várát egy Slunjčica melletti hegyre építették fel ott, ahol a Slunjčica beleömlik a Koranába, hogy minden oldala egyformán védhető legyen, hatszögletű alakot kapott, amit egy, négy félkör alakú toronnyal ellátott, övező fallal vettek körbe. A várba, egy létrán át, egy őrgóréig, majd onnan tovább a kaputornyon át lehetett bemenni. Hogy milyen volt a belső vár kiépítése, azt csak báró Schernding, 1790-es rajzából tudjuk, amikor Slunj már, a határőrvidéki parancsnokság székhelyévé vált, és miután az akkori szükségleteknek megfelelően átépítették. Eszerint, alacsony tetőzet fedte a belső vár védőfolyosóit, ahogy azt már Stier képén is láthattuk, a sarkain még a fából készült őrgórék voltak elhelyezve, hogy a falak védelmét megkönnyítsék. A vár gondosan lerajzolt környezetétől valamivel távolabb, M. Stier felvázolta az un. „ Polterturm” , egy olyan külön álló őrtorony, képét is, mely Brinje várának közelében is állt…”

A vár mai állapota:

A várat Kósa Pállal 2002-ben sikerült felkeresnem, de magába a vár belsejébe a sűrű növényzet és az aknaveszély miatt nem mertünk bemenni. Szerencsére, Dr. Montskó Péternek és Roskovenszky Hedvignek köszönhetően, a vár újra bejárásra került, melyről az oldal fényképanyaga kitűnően tanúskodik. A jelen állapot alapján úgy tűnik, hogy a vár teljes rekonstrukciója mellett döntöttek, noha a munkálatoknak még csak az elején járnak. A várba bemenni, jelenleg kelet felől, az egykori várárok fölé ácsolt fahídon keresztül lehet, de ezen a hídon keresztül bonyolítják le az építkezéshez szükséges szállításokat is. Azonban a vár eredeti bejárata nyugaton nyílott, melynek egyelőre észrevehető nyomai ma már nincsenek meg. A várudvaron található épületek, csak a terepalakulatokból következtethetők ki, jóllehet az alapfalmaradványok is megfigyelhetők néhány helyen. A külsővár feltárásába és felújításához még nem fogtak hozzá, így a sűrű növényzet miatt azok nem bejárhatók.

Összességében a vár felkeresése mindenképpen ajánlott, már csak azért is, mert aki a Plitvicei tavakra is kíváncsi, annak a vár mellett kell elhaladnia, s így kár lenne kihagyni. A városkában számtalan szállás lehetőség is található azoknak, akik több napot is eltöltenének a környéken, ahol számos más és a magyar történelemben gyakran szereplő vár (pld. Cetin) lelhető még fel.

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

GPS: É 45° 7.047 (45.117458)
K 15° 35.280 (15.588008)

Megközelítése: Tekintve, hogy Szluin - Slunj települése a magyarok által oly kedvelt Adria tengerhez vezető út mentén fekszik, így a megközelítése nem jelenthet különösebb problémát. A Karlovacig vezető utat részletesen nem taglalva, csak az új autópálya miatt változások kerülnek e helyen leírásra. Akkor: ha elértük Karlovácot, az egyik lehajtóágon át be kell mennünk a városközpontba, majd azon áthaladva, rá kell térnünk a régi 1-es főútra (Zadar felé, nemzetközi E59-es és E71-es), melyen folyamatosan délnek haladva, kb. 50 kilométer után érjük el Slunj város északi határát, mégpedig a Korana folyó jobb partját követve. Hogy bejuthassunk a városba, előbb át kell kelnünk a Korana folyón, majd a Slunjčica folyón átívelő hídon, ám ha a várhoz autóval akarunk jutni, akkor a Korana hídja után, a Slunjčica hídja előtt egy élesen balra forduló kicsiny aszfaltos útra kell rátérnünk, mely előbb egy kicsit emelkedve egy kisebb erdős terepen halad át, hogy egy kertvárosi jellegű, településrészhez érjünk. Ez az utca, már közvetlenül elvezet a várhoz, mely mondhatni az utolsó családi ház telekszomszédságában található. A vár keleti előterében egy nagy és nyílt terület van, ahol nyugodtan leparkolhatunk, ami után a vár már könnyedén bejárható. A vár megtekintése után, a fenti úton kell visszatérnünk, hogy tovább haladhassunk Zadar, Plitvica, vagy dél Dalmácia irányába. Azonban, mielőtt visszaérnénk a főútra, a kicsiny utcából nyílik egy másik utca is jobbra, melynek végén egy erdős terület közepén, egy Napoleon kori építmény (barokk raktárépület) található, mely azon a helyen áll, ahol egykoron Szluin várának őrgóréja, tarisznyavára állt.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
16NovZalaszegvár - Ókarakó  ▪  Zalaszabar - Legelő  ▪  Zalán - templom
15NovZalakomár - Kolon  ▪  Zalaegerszeg - Vár  ▪  Zalabér - Vár  ▪  Zajezda - Milengrad , Milen vár
08NovDombóvár - Szigeterdő
07NovDombóvár - Dombó Pál vára
31OktSzabolcs - Vár
Ajánlott látnivalók
Kisfaludihegy
ZalaszentivánKisfaludihegy
Keresési előzmények
Szluin - Szluin