Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Plaski - PlaškiHorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume vármegye - Plaski, Zrínyi-torony

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Plaški, Zrinska kula – Plaski, Zrínyi torony

Vármegye: Modrus - Fiume vármegye, Ogulini járás (1914.)

Ország: Horvátország 

Régió: Horvát-Szlavónország 

Helységnév 1: Plaški

Várnév 1: Krajiški toranj

Várnév 2: Zrinska kula

A vár története:

„Modrusból Plitvica felé haladva, Plaski (Plaški) településéhez érhetünk, ahol egykor egy négyzetes torony állt, melynek alaprajza a bécsi hadilevéltárban maradt fenn. A tornyot Zrínyi Péter építette 1663-ban, de M. Stier úgy véli, hogy eredetileg egy harangtorony volt, csak utóbb alakították át védelmi célokra. Plaski, mint 

parochia Plasi

említődik a korbavai püspökség plébániájaként 1185-ben, majd jóval később, mint 

comitatus Plazy.

Forrás: Gj. Szabo

: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 169-170. oldal.)

--- / ---

A vár mai állapota:

A toronyvár helyének bejárása 2009. 06. 08-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. Az egykori határvidéki toronyból mára semmi sem maradt, a területét teljesen beépítették. Egyes vélekedések szerint, a torony maradványai a mai katolikus parókia egyemeletes épületében rejtőznek, ám ez kívülről nem figyelhető meg. A környező terepviszonyok alapján valószínűleg az itteni patak átkelőhelyét ellenőrizte.

/Szatanek József/

--- / ---

Plaski története

Plaskit (Plaški) az egyházi a régi horvát okiratok és állami dokumentumok az alábbi neveken említették meg: 

Plas, Plase, Plasy, Plazy.

Plasi nevének legrégebbi említésével, az első horvátországi Árpád-házi királyok idejéből való, 12. századi egyházi okiratokban találkozhatunk, ám katolikus plébániaként már korábban is létezett, a vegliai (Krk) püspökség részeként. A Magyar-horvát királyság és a Velencei köztársaság közt zajló hosszantartó háború végén, Veglia 1154-ben velencei fennhatóság alá került. Ezért, II. István király 1163-ban királyi adományként Péter spalatói érseknek adományozta Plaskit és joghatóságát (jurisdictio) is megerősítette fölötte. Plaskin kívül, ebben az adománylevélben Korbava, Buzsán, Vinodol, Novigrad és Modrus neve is megemlítik. Az adománylevélből az is megállapítható, hogy 

Plas

(az oklevélben megemlített területekhez hasonlóan) már akkor, egyházi és világi szempontból is rendezett, lakott terület volt. Tekintettel arra, hogy II. István az oklevelében apjának, Géza királynak a korábbi határozatára hivatkozott, nyilvánvaló, hogy Plaskinak már korábban is léteznie kellett. 

Az 1185-ben Spalatóban megtartott zsinaton, a spalatói érsek határozatot hozott a korbavai püspökség megalapításáról. Az új püspökség alapítólevelében, a püspökség alá rendelt területek és plébániák között is megemlítik Plaski nevét, ami újból megerősíti Plaski településének, plébániatemplomának, és plébániájának létezését. Ma már nem lehet pontosan megállapítani a plébánia akkori határait, de bizton feltételezhető, hogy kisebb területi egységként, a területileg nagyobb Modrus megyéhez tartozott. Plaski vidéke a következő évszázadokban, a jóval jelentősebb Modrus árnyékában fejlődött egészen a törökök megjelenéséig.

Plaski települése nagyvalószínűséggel már az első, térséget érintő török támadások során, talán 1469-ben, legalább is részben elnéptelenedett. A csak részbeni pusztulást erősíti az 1486-os modrusi urbárium is, amelyben még lakottnak írták és Szt. István plébániatemplomát is megemlítették. Plaski teljes pusztulása a 15. szd. utolsó évtizedére tehető, amikor is 1493-ban e területen haladt át a korbavai síkra igyekvő török sereg, s amikor Modrust is kifosztották. Plaski és térsége a határ-területisége okán pusztán is maradt, csak az ősi Frangepán várat próbálta a végvidéki katonai hatóság a végek védelmében megtartani (1578.), amit egy határvidéki okirat is megerősít, mely szerint Plaski régi vára a végvári rendszer része 

maradt. 

A 16/17 szd. fordulóján, a határvidéki hatóság vezetése úgy látta, hogy a végvidéki katonaság erejét, a hódoltsági területekről áttelepített vlach és rác elemekkel lehetne növelni, ezért 1609-ben határozatot hozott az elnéptelenedett vidékek betelepítéséről. Ám az telepítésekkel jelentősen megnövelték a vlachok számát az akkori Horvátországban, aki ráadásul pravoszláv vallásúak is voltak. További súlyos problémát jelentett az is, hogy az elnéptelenedett földek a horvát földesurak, s nem a katonai hatóság tulajdonában voltak, ugyan is nemesektől földet a király törvényes indok nélkül nem vehetett el, így az elnéptelenedett területekre telepített vlachokat sem lehetett a katonai hatóságok parancsnoksága alá rendelni, de a vlachok sem akartak maguk fölé földesurat. Így nem is csoda, hogy a vlachokkal pereskedésbe keveredett Frangepán Miklós így írt az új telepesekről: „A vlach csökönyös, pimasz és könnyelmű népség, mely mindenben csak a maga hasznát nézi”.

Ennek ellenére a vlachok áttelepülése tovább folytatódott egészen a 17. szd. közepéig, amikorra is a vlachok adták Plaski lakosságának a túlnyomó részét. 

Az újonnan betelepített vidék biztosítására, gróf Zrínyi Péter ogulini kapitány a már használaton kívüli, nehezen megközelíthető, így nehezen is ellátható és karbantartható Óplaski vára helyett, a végvidéki hatóság pénzsegélyével 1664-ben egy négyzetes tornyot emeltetett a Dretulja és a Vrnjik patak összefolyása fölötti, meredek partfalú löszfennsíkra. A torony kialakítását és elhelyezkedését M. Stier alaprajzából ismerhetjük, melynek megerődítési terveit 1713-ban Martin Claus készítette el. Az új erődítések azonban nem készültek el, mivel M. A. Weiss 1729-es távlati rajza, csak egy karósánccal övezett tornyot mutat. 

F. J. Fras, a „Károlyvárosi végvidék topográfiája” (Topografija Kralovačka krajina) című 1835-ös művében így ír Plaski védelmi célú műemlékeiről: „Plaski védelmi tornyát az akkori ogulini kapitány, Zrínyi Péter emeltette a Mocsila völgyön át, Plaskin keresztül szabadon áthaladó török ellen. Jelenleg e toronyban a katolikus plébános lakik. Kb. egy óra járásnyira innen, a meredek Plaska glava hegyen található az Óplaskinak (Stari Plaški) nevezett középkori vár romjai. E hegyi vár körül, egy hosszúkás, kb. 40 öl hosszú és 20 öl széles sík terület található…”

Fras is megerősíti azt az adatot, hogy Zrínyi Péter emeltette az új tornyot, mely az fennmaradt alaprajzok és rajzok alapján egy tágas és erős, négyzetes alaprajzú torony volt egy, az első emelet magasságában nyíló, kapuvédő őrgóréval biztosított bejárattal. A tornyot egy őrgórékkal ellátott paliszád kerítéssel övezték. A torony a Dretulja pataktól nem messze, egy kissé kiemelkedő terepen állt. A toronnyal kapcsolatban felmerül olyan kérdés is, hogy nem-e az ősi Szt. István templom, vagy a modrusi Szt. Miklós kolostor itteni udvarházának maradványainak felhasználásával készült e. Mára se a végvidéki védőtoronynak, se a Szt. István templomnak, se a kolostor udvarházának nyoma sincs. 

  

Források:

-Milan Kruhek "Zov" br. 7, str. 22- 29. 

-Szerzői közösség: "Plaščanska dolina i okolica u NOR-u", Grafički zavod Hrvatske, Karlovac 1976. 

-Milan Radeka "Gornja krajina ili Karlovačko vladičanstvo", Zagreb1975.   

GPS: É 45° 5.032 (45.083874)
K 15° 21.998 (15.366626)
Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
23JanMende - Lányvár
22JanKisnána - Vár  ▪  Keszthely - Vár  ▪  Illyefalva - templom  ▪  Hollókő - Vár  ▪  Gyula - Vár  ▪  Fülek - Vár  ▪  Esztergom - Vár  ▪  Eger - Vár  ▪  Drégelypalánk - Drégelyvár  ▪  Miskolc - Diósgyőr  ▪  Boldogkőváralja - Boldogkő  ▪  Öskü - Vár
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
Ajánlott látnivalók
Ribnik
RibnikRibnik
Keresési előzmények
Plaski - Plaski, Zrínyi-torony