Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Donji Zagon - LedeniceHorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume vármegye - Ledenice

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

„…Ledenice-nek is hosszú történelme van, s az idevalósiak is küldtek résztvevőket az 1288-as vinodoli törvények megalkotásához. A vár 1449-ben, annak a Frangepán IV. Duimnak a tulajdonában volt, aki a Frangepánok szlunji ága megalapítójának tekinthető. Az erődítést 1572-ben a zenggi kapitány, a határőrvidékhez csatolta. M. Stier 1660-ban készítette el a vár alaprajzát, ami azért is számít jelentősnek, mivel az általa javasolt javításokat is tartalmazza. A külsővárban lévő település már régóta lakatlan, de a valamikori házacskák romjait most is megfigyelhetjük. Csak a kisebb Szt. István templom maradt fenn viszonylag jó állapotban, mely egészen 1827-ig a váraljai település plébániatemplomaként működött. E templom mellett volt a város kapuja, melynek még a közel múltban is állt a gótikus kapukeretezése. Magának a külsővárnak a belseje már inkább csak egy halom kőrakás, de jól láthatók az övező falak két, kör alakú tornya és a másik két, falból kiugró, félkör alakú tornya is…”

„.Ledenicét az írásos források már 1248-tól megemlítik. Korai léte aztán 1288-ban is megerősítésre került, miután e település polgárai is elküldték elöljáróikat: Ratkó és Radoszláv atyákat, valamint Dobrisa századost, hogy közreműködjenek a Vinodoli törvények megalkotásában. A település fölötti Gradina, meredező falai is Ledenice régmúltjára és stratégiai jelentőségére emlékeztetnek.

A várrom, a mai Ledenice településétől (nevezik Polje-nek is) kissé délnyugatabbra, egy meredek és sziklás felszínű, 376 m tszf magasságú hegy tetején találhatók. A jelentős stratégiai pontban elhelyezkedő vár környékén, a múltban számos csatározás folyt a Vinodoli völgység keleti részének birtoklásáért. A törökök 1522-ben és 1539-ben vezettek erre komolyabb fosztogató hadjáratot, melynek eredményeként, a Frangepánok véglegesen elvesztették hatalmukat a ledeniceiek fölött. A ledenicei birtok tulajdonosa 1563-ban a zenggi kapitány lett, aki a térséget a katonai határőrvidék szervezetéhez csatolta. A velenceiek 1600-ban pusztítják a környéket, s támadásaikat a későbbiekben is folytatták. A nagyterületű vár jelentősége egészen Lika 1699-es felszabadulásáig megmaradt, de helyőrségként ez után is a határőrvidék szervezetén belül maradt, egészen a 19. szd. kezdetéig. Miután a helyőrsége felhagyta, a vár falai romlásnak indultak, jóllehet a külsővárban lévő templomot még 1827-ig használták...”

Engel Pál adatai szerint:

Mint castrum Ledenice, a Frangepánoké volt. Osztozkodásukkor, 1449-ben Duimnak jutott (Frangepán I. 370), aki 1453-ban királyi adományt szerzett rá (uo. 388). Ezután a szluini Frangepánoké (1465-77).

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2008. 06. hónapban került végrehajtásra. A vár előterébe érve egy kisebb tisztást találunk, ami után az alsóvár szűk kapuja következik. A kapu egy falszorosban folytatódik, melynek bal oldalán helyezkedik el a Szt.

Istvánnak szentelt plébániatemplom romja. A templom egykori harangtornyának csak az alapfalai látszanak, jóllehet egykor erősnek kellett lennie, hisz kapuvédelmi feladatot is ellátott. A kapu és a templom együttese után egy tág, de sűrű és szúrós bozótossal benőtt térség található, ahol egykor egy váraljai település házacskái sorjáztak, de számuk és kialakításuk, csak egy alapos régészeti kutatással állapítható meg. A várudvar délnyugati, tengerre néző sarkában, egy félköríves torony, kb. 150 cm magas maradványa látható. Az egykori rajzok szerint, a délkeleti sarokban is állt egy hasonló torony, de a bozót miatt nem megközelíthető. Ettől a toronytól egy egyenes fal vezet a vár magját alkotó kastélyig. A kastély bejárata nyugatról nyílott. Itt rengeteg omladékot és egy ferde csatlakozó falat figyelhetünk meg, mely egy kapuvédőmű része lehetett. Az egykori kapu helyén át, juthatunk a kastély szűk udvarába. Az udvar bal és jobb, valamint a szemben lévő oldalán is épületek sorakoztak. A kapuval szembeni épületben, egy kisebb, de háromhajós kápolna volt. A kápolna apszisának méretét, a palota falvastagsága adja meg, így meglehetősen nyomott ívű. A palota északi traktusa a boltív maradványok alapján, legalább részben alápincézett volt. A palotát keletről egy szűk falszoros és két, meglehetősen lepusztult állapotú, hengeres sarokbástya oltalmazta. A kastély együttes északkeleti sakából egy fal indul lefelé, a főkapu irányába. A fal mellett, gazdasági épületek álltak. Ezt a falszakaszt is egy félköríves, lőréses toronnyal védték.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.

GPS: É 45° 7.776 (45.129604)
K 14° 50.192 (14.836539)

A ledenicei Gradina-t, azaz várromot, a legkönnyebben Novi Vinodolski városából közelíthetjük meg, mégpedig úgy, hogy a városkát Senj irányában, a parti főútvonalon hagyjuk el. A városközponttól, kb. 1200 méter kell haladnunk, míg egy balra forduló leágazáshoz nem érünk, mely Donji Zagon hegyifalu irányába visz (eme elágazás közelében, a tengerparton találhatók a rómaikorinak tartott Lopszica romjai). Ezen az egyre emelkedő keskeny, de jól járható úton érünk be a faluba, és azon át kell mennünk Ledenice irányába. A két falu közt, kb félúton, egy jobbra ágazó makadámos utat találunk, melyen kb. a várhegy közepéig mehetünk terepjáró autóval. Itt leparkolva, már gyalog, senkitől sem zavartatva járhatjuk be a viszonylag nagy kiterjedésű várrom területét.

Új feltöltések, frissítések
18NovGímes - Gímes, Gimes, Ghymes
13NovVárna, Óváralja - Óvár  ▪  Murányalja - Murány
12NovMelegföldvár - Vár
Ajánlott látnivalók
Bács
BácsBács
Keresési előzmények
Donji Zagon - Ledenice