Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KvarteHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Štitar kula

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„Innen délkeletebbre fekszik Kvarte települése, ahol római mozaikokat és egy olvashatatlan feliratú talapzatot találtak. Meglehet, hogy itt állt Epidotium települése, mely a Megdánnak nevezett domb körül terült el. A település a nevét nyilvánvalóan, arról a római kő mértékegységekről kapta, amilyeneket 1899-ben Zágrábba vittek át, ezekből az egyik 33,3 liter, a másik, 7,95 liter, a harmadik, 13,5 liter űrtartalmú volt. A közeli Štitar helyiségben is találhatók egy vár romjai, amit a középkorban nem említettek meg, míg a települést 1482-1492-ben is megemlítették.” „Lika 1689-es felszabadítása idején, a várat egy Kurtega nevű török parancsnok adta át, akinek utódai még 1900 környékén is a településen éltek.”

8.6 Kvarte – Štitar Perusicstól északkeletre, Kvarte falu közelében, egy sziklás csúcson (602 m tszfm), egy középkori vár romjai található, amit a helyiek Kula-nak (torony) neveznek. A vár egy 6 m átmérőjű kerek toronyból állt, míg az udvart övező falai már nem láthatók, ám az analógiák alapján, a vár kialakítása Kukljicshoz, a plocsai várakhoz és Perusics korai várához hasonlíthatott. A vár tornya meglehetősen jó állapotban maradt fenn, a déli fala ma is 3 méterrel magasodik a felszín fölé, míg az északi oldalán a sokkal magasabb földtakaró miatt, éppen csak látható. Egy régészeti feltárás igazolhatná, hogy a torony Perusics és Plocsa tornyaihoz hasonlíthatott, ezen kívül, talán a tornyot övező falak nyomvonalát is tisztázni lehetne.

A vár mai állapota:

A várat 2012. 04. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A vár Perušićtól északra, a főút mentén elterülő Kvarte nevű bokortelepülés területén, a főúttól keletre, egy kb. 602 m magas dombon található. A domb tetejét egy viszonylag nagy kiterjedésű fennsík alkotja, melynek északkeleti sarkát foglalják el a romok. A várat egy kb. 7 m külső átmérőjű kerek torony alkotta, amit egy kb. 5 m magas sziklatömbre építettek. A sziklatömb körül egy ovális alakú, a toronyhoz képest 5-15 m távolságra egy meglehetősen széles, de mára erősen feltöltődött árok található. Az árokból az árok külső peremére kidobott földből készített sánc is erősen lekopott. A torony nyugati oldalában, a szikla alakjából egy melléképület, talán egy lépcsőtorony létezésére lehet következtetni.

A vár déli előterében, a fennsík további részén, számos gödör található, amelyek a helyiek elmondása szerint török sírok lehettek. A sírokat a törökök a távozásukkor kihantolták, és a maradványokat a Boszniába áttelepülő muzulmán lakosság magával vitte. (A véleményem szerint azokat a sírokat valójában az 1990-es évek háborúja után, az elmenekülő szerb lakosság hantolta ki, s vitte magával a hamvakat).

A feltételezésem szerint a toronyvárat a 16. szd. végén, a 17. szd. elején, a török hódoltság alatt, egy helyi földesúr, egy aga valószínűleg a fent említett Kurtega aga egyik őse építette a magánbirtokainak védelmére. A vár ekkoriban egy sziklatömbre épített, kerek toronyból állt, amelynek nyugati oldalához egy, a bejáratot is védő, lépcsőtornyot építettek. A torony, illetve a toronynak helyet adó sziklatömb körül, egy váltakozó szélességű, ovális külsővárat alakítottak ki, melynek falait tölgyfa cölöpökből készített palánk alkotta. A palánkon belül gazdasági épületek lehettek, amelyekben az uradalomról beszedett terményt őrizték, dolgozták fel. A palánkfalon kívül egy széles, de nem olyan mély árkot készítettek úgy, hogy az árokból kitermelt földből, az árok külső peremén egy földsáncot építettek, amelynek tetején egy karókerítés futott végig. A vár területére a gerendapalánk délkeleti oldalában nyitott kapun át lehetett bejutni. A vár déli oldala előtt, egy kisebb település lehetett, amelyben a várbeli katonaság családjai lakhattak. A jelentőségét vesztett várat és települését felhagyhatták, majd a település helyén egy temetőt alakítottak ki.

Szatanek József

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (203. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

GPS: É 44° 40.818 (44.680298)
K 15° 23.521 (15.392017)

Kvarte települését a spliti autópályán, a Perušić-i leágazón át közelíthetjük meg a legkönnyebben. Perušić közepén jobbra, Otočac irányában fordulunk, majd kb. 3 km után érünk el Kvarte faluba. A főútról keletnek fordulunk egy a főút menti síkságot átszelő műútra, amely egyenesen a várdombhoz vezet.

Nógrád Megye Várai
NVA