Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lička OstrvicaHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Osztrovica

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

A likai Osztrovica (Lička Ostrvica), 1372-ben a de genere Mogorovich, de Ostrovica Disislavich Novak tulajdona volt. Disziszlávics Novák fia Novákovics Péter, 1403-ban lemondott Ostroviza in provincia Lika váráról Frangepán IV. Miklós javára Ozalj váráért cserébe. A Frangepánok a vár birtokosai is maradtak, így az 1449-es birtokmegosztásukkor, Osztrovicát Frangepán IV. Duim kapta meg. Utószülött László király, majd Mátyás király is megerősítette a Frangepánokat ebbéli birtokukban.

7.30 Osztrovica – Lička Ostrvica Goszpicstól észak-keletre, Osztrvica (Lička Ostrvica) faluban, egy hasonnevű hegyen (764 m tszfm), egy nagyon jelentős, középkori, likai vár romjai találhatók. Osztrovica várát már 1341-ben megemlítették. A várat valószínűleg Desziszlávics Novak, vagy fia Péter építhette. Frangepán Miklós gróf 1408-ban, némi gecskei birtokot adott Desziszlávics Péternek, cserébe Osztrovica várának feléért s pár környékbeli faluért. Frangepán 1420-ban a vár maradék részét is megvette a többi Desziszlávicstól, így ő lett az osztrovicai vár és birtokának egyedüli tulajdonosa. A Frengepánok 1449-es birtokmegosztásakor, a vár Frangepán Duimé lett, majd halála után fia, Mihály kezére került.

A Korbáv mezei csata idején, Osztrovicát Frangepán György tulajdonában találjuk, aki úgy tűnik, 1522-ben átengedte a várat a király katonáinak. A török uralom alatti Osztrovicáról nem sokat tudunk. Lika felszabadulása a várat romokban találta, ezt Glavinics 1696-os likai leírása is megerősíti. A romos vár leírás, Laszowski [42] tudósításából maradt ránk. A vár magja négyszögletes volt 16x5,5 méteres kiterjedéssel, míg a vármag teljes kerülete kb. 25 m volt. Az ismertetése szerint, a falak 0,75 m vastagok voltak, de már akkor is igen rossz állapotban. A vártól keletre egy kerek ciszternát is talált, amit Fras is megemlített 1846-ban [43]. A vármag körül egy külsővárat is megemlít Laszowski, mely 10 méterrel távolabb húzódott, de a csekély maradványok miatt a nyomvonala már nem volt követhető. A külsővár falai 1,2 m vastagok voltak. A vár bejárása a már sokszor hivatkozott okok miatt, 2000 nyarán nem volt lehetséges, így Laszowski leírásának megerősítése, vagy elvetése sem tehető meg.

[42] Laszowski: Stari lički gradovi; str.27.

[43] Fras: Topografija …; str. 160 50.

Engel Pál adatai szerint:

Osztrovica (Lika) Ostrvica, H Mint castrum, Likai Nováké (1351) és fiaié, Péteré és Pálé volt (1403), akiktől 1407/08-ban Frangepán Miklós szerezte meg. 1437-ben fia, Duim zálogbirtoka, és az 1449-i birtokosztálykor is neki jutott. A váralján datált 1452-ben, és V. Lászlótól 1453-ban adományt szerzett a várra. A szluini Frangepánoké (1465).

Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint már korábban pusztulásnak indult (Ostrovica (Lička Ostrvica) cum Barleta (Barlete) castella sunt jam prius destructa, ab invicem doubus milliaribus germanicis distantia, habent montes et alpes ad orientem, per silvas montanas dividitur Lika a Corbavia,…).

A vár mai állapota:

A vár területe 2011. 04. 04-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került bejárásra. A vár egy igen érdekes, kb. észak-dél irányú, „kétfejű” domb mindkét magaslatán található. A bejárás során sikerült beazonosítani a 19. szd. végi, Kukuljević féle vázlaton ábrázoltakat, csak jóval kevesebb maradvánnyal. A déli magaslaton valóban állt egy épület, s valószínűleg a dombtető teljes egészét elfoglalhatta, mivel az egyetlen, kb. 1,5 m hosszú falmaradvány a plató délkeleti sarkában, de már a domb oldalában helyezkedik el. A dombtető szinte teljes felületén habarcsnyomok figyelhetők meg. Az északi magaslatra a két hegycsúcs közti, nagyon bokros nyeregből lehetett feljutni. A felvezető utat, egy pengeszerű sziklanyúlvány nyugati oldalában alakították ki úgy, hogy részben lépcsőként használták a természetes vetődéseket, részben durván megfaragták a sziklafelszínt. A felvezető úton rengeteg habarcsos kőtörmelékkel lehet találkozni, de eredeti helyüket már nem lehet meghatározni. A kövek tartozhattak egy felvezető utat védő falrendszerhez, de a magasabban fekvő épületekből is idegurulhattak. A felvezető út a már említett pengeszerű sziklanyúlvány közepe tájékán ér fel a felsővár előterébe. Ennek a sziklanyúlványnak a déli és a nyugati peremére egy kb. 90 cm vastag falat építettek, feltehetően a felsővárba vezető út védelmére. Ez az út a felsővárnak helyet adó hegycsúcs felső részének oldalába vezet, valamilyen csigavonal szerűséget alkotva. Miután az út nyomvonala itt már teljesen bizonytalanná válik, nem lehet eldönteni, hogy a mindenfelé látható habarcsos kövek alapján ide feltételezhető várfalon belül, vagy annak aljában haladt. A felsővár platóján is rengeteg habarcsnyom látható. A plató északi és nyugati részén egy „L” alakú, sáncszerű terepalakulat látható, ami egy palotaépületet takarhat. A plató déli végében, egy szabálytalan, de megközelítőleg kör alakú horpadás található, a belső peremén falmaradványokkal. Nagy valószínűséggel itt egy torony állhatott. E sűrű bozóttal takart maradványtól északabbra, egy újabb süppedés látható, ami feltehetően egy ciszterna lehetett.

Összességében a vár felkeresése ajánlott, noha a kevés maradványok és a nem kis vesződséggel járó, sűrű bozót sokat ront az összképen.

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo 1920. Sredovječni gradovi… (Zagreb, 203. oldal)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

GPS: É 44° 33.451 (44.557514)
K 15° 27.333 (15.455555)

Lička Ostrvica települését a Gospić - Gračac közti főútról, Bilajnál keletre fordulva érhetjük el a legkönnyebben. Bilaj után, át kell menni az autópályán, majd Barlet faluba érünk, ahol balra, Široka Kula irányába kell fordulnunk. Az elágazástól számítva, kb. 5 km után érünk a jellegzetes, "kétfejű" várhegy nyugati oldalához. A hegyoldal lábánál mára elhagyott, romos épületek tanyákat találhatunk. Az egyikhez bevezető útra kell rátérnünk, majd parkolás után közvetlenül a hegy megmászásához kezdhetünk.