Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Turjanski, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava vármegye -  Trojan grad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

„Lika északkeleti részén, még jó néhány kisebb várhely van. Turjánszkiban (Turjanski) Trojan vár romjai vannak: a falai 29 m hosszúak és 20 m szélesek és helyenként még 12 m magasak. Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint jó karban lévő vár volt. Trojan gradtól délebbre egy 1029 m magas hegyen egy ismeretlen várrom található.”

9.19 Turan (Turanjski) – Trojangrad (Gradina) A vár Turan (Turjanski = kb. Tornyi, Tornyos) neve, egy már régtől itt álló, valamiféle ősi toronyhoz köthető (turanj=torony). A várat a Gusicsok emeltethették még a 13. szd. előtt, tekintve hogy az itteni fennsík, örökségük ősi részét képezte. A vár neve utóbb, átszállt az egész fennsíkra. A várat, a templom fölötti, Gradina nevű helyre építették (926 m tszfm). A várban erősítik meg 1334-ben, a Lapcsániak jogát Grabovnik birtokára és a Lapáci síkságra, Kurják gróf fiai, Radiszláv, Pál és Gergely. A vár egészen a 16. szd. közepéig a Gusicsok birtokában maradt, sőt 1550-ben Gusics Gáspár vicebán, még nemesi előnévként is viselte a vár nevét. A vár alatt, egy pálos kolostor is létezett, amit ma, a vára alatti Szt. János templom mellett kell keresni. A kolostort egy, a korbáv nemesek részéről, a kolostornak tett adomány kapcsán említik meg, miszerint három falu teljes jövedelmét ajánlják fel.

Maga a vár egy tágas toronyból (K) állt, mely lakó és védelmi építményként is működött. A tornyot Vj. Heneberg nyolcszögletűnek rajzolta le, de dr. Kruhek úgy látja, hogy valójában hengeres volt [62]. A torony egy fallal övezett udvar közepén állt. A külső falból délen egy 1-1,5 m magas és 20 m hosszú szakasza áll, míg a nyugati részen egy 8 méteres darabja áll. Keleten és északon az övező falnak alig maradt nyoma.

A várban volt egy másik épület is, amit Heneberg (D) jellel rögzített a rajzán, s amit a vár falához, utólag építhettek. Ennek, a falaival a déli és a nyugati falra merőlegesen álló épületnek, csak némi nyomai maradtak.

[62] Kruhek: Topografija krbavske spomeničke baštine; Krbavska bitka i njezine posljedice, Novi Vinodolski, 1993, str. 125.

>

A vár mai állapota:

Trojan vára 2012. 04. 21-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került bejárásra. A vár a majd 1000 m átlagmagasságú fennsík közepe táján, egy kb. 60 m relatív magasságú dombon található. A várhegy déli oldalában, kb. félmagasságban egy templom romjai láthatók. A templomig egykor jól járható út vezetett fel, de ma már csak a gyalogos megközelítés ajánlott. A felvezető út elhalad a templom tornya előtt, majd enyhe emelkedővel, elvezet a vár nyugati oldalában. A várat innen, kb. 5 perces, sűrű bozóttal nehezített kapaszkodással érhetjük el. A vár alakja egy csónakot formáz, és éle a legkönnyebben támadható, déli oldal felé néz. Valószínűleg itt gondosabban építhették meg az övező falakat, mert a várnak ez a része őrződött meg a legjobban. A várat, mára egy erősen feltöltődött árok övezi, de a terepalakulatoknak megfelelően, a keleti oldal árka mélyebben fut. A vár északi részén a falak nyomvonala jól követhető, ám a keleti oldal, rézsűsre kopva esik az árok irányába. A vár közepén egy torony állt, hogy hengeres-e, vagy sokszögletű, az ma már nem eldönthető. A központi tornyot egy sánccá kopott fal köti össze a nyugati várfallal, de funkciója jelenleg értelmezhetetlen. Esetleg a várat oszthatták ketté egy, a tornyon áthaladó harántfallal, de ennek a falnak keleten nincs nyoma. A nyugati falnak és a „csónakorr” délnyugati falának, egy nagyméretű épület támaszkodhatott. Ez az épület viszonylag vékony falakkal bírt, így valószínűleg csak földszintes lehetett, esetleg egy fából készített emeletet még elbírhatott. A vár területén, az északnyugati sarokban egy süppedés látható. A funkciója ismeretlen, de a terep adottságai alapján, én ide helyezném a várkaput.

Noha maga a vár viszonylag könnyen megközelíthető, de a hely annyira félreeső, illetve olyan sűrűn benőtt, hogy a felkeresése csak felkészült turistáknak ajánlható.

Szatanek József

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (204. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje -Like-Tekst

GPS: É 44° 47.536 (44.792263)
K 15° 30.951 (15.515849)

Turjanski települése a Korenica - Otočac közti főúton érhető el úgy, hogy Vrhovine falunál délnek, Turjanski falu irányában kell letérnünk. Miután a falunak nincs igazi központja, hanem szétszórt házak halmazából áll, így a már messziről látható várhegyet érdemes szemmel tartanunk. A várhegy déli oldalán egy pravoszláv templomrom van. A vár a templom fölötti csúcson található.

Nógrád megye várai