Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vrebački Pavlovac - PavlovacHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Slivnik

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Pavlovac környékén is csak várak nyomai vannak – az egyik a Zorojev család háza fölött (Zorojeva kuća), a másik némileg távolabb a Supljacsának nevezett magaslaton állt (Šupljača) . Glavinić az alábbi észrevételeket tette 1696-ban: „castellum Paulovac in gratioso colle; muri ad huc assurgunt et iniuriis temporum sine tecto semper expositi” (kb.

Paulovac castelluma egy kellemes dombon (áll), hozzá falak emelkednek és a könyörtelen időnek mindig tető nélkül (volt) kitéve).

20 Pavlovac Vrebački, Szlivnik/Supljara – Slivnik/Šupljara

A várat egy 1359-es bírósági okiratban említik meg, amikor is Diminoszláv (Diminoslav) fivére Cvitak, a Lika megyei Pocsitelj vár várjobbágyaként, a megyei esküdtszék írnokaként (segédtisztjeként) némi törvénytelenség ügyében hajtott végre hivatali szolgálatokat. A 16. szd. elején, egy bírósági tárgyalás tanúiként tesznek említést a váraljai településen élő nemesi családokról, akik 16 házban laktak, ami a település méretéről is tanúskodik. A vár építtetői, nagyvalószínűséggel Pocsitelj vár nemes várjobbágyai lehettek, akik közé, a vár első említésében szereplő Cvitak is tartozhatott. Mercator a térképen Szlivniket (mint Sliunic), közvetlenül a Jadova patak mellé, Mogorovics és Zeba közé, Ribnik irányába helyezte el. Pavičić [21] Mercator térképe alapján Szlivniket a mai Pavlovac (Vrbački) falu területén lévő, „Šupljara” hegyen található romokkal azonosította. Itt, egy természetes barlang (mely akár a vár kapujaként is szolgálhatott) fölötti meredek hegytetőn egy kerek torony maradványai találhatók, melyről Brunšmid [22] a következőket írta: „(Zelića) Glavica-val szemben emelkedik a meredek Šupljača hegy Fras n. n. m. jegyzetei Šupljara-ról) amit a hegy csúcsa alatti barlangról neveztek el (šupljina=üreg). A barlang északról délnek, átszeli az egész hegyet. A barlangot, melynek északi nyílását védőfallal látták el, már időtlen időktől lakták, s jelenleg is cigány kovácsok lakják. A hegyen, olyan karakteres teraszok figyelhetők meg, mint Lika megye többi őskori telepénél… A Šupljača hegy csúcsán, egy vár jelentéktelen falmaradványai láthatók. A falak átmérői, nyugatról keletnek 14 m-t, északról délnek közel 10 m-t tesznek ki. A falakkal övezett fennsík közepén egy, a sziklába mélyített, faragott ülőhely, un. „török szék” található, amiről a helyi nép azt tartja, hogy oda a törökök ültek fürdés közben. A fennsík északi oldalán, a barlang alatt, egy félköríves fal van, mellyel tovább nehezítették a várba való bejutást. A fennsík alját, az egész hegyet körbe ölelve, egy fallal övezték, ami teljesen egy középkori menedékhely benyomását kelti, ahova vész esetén a környékbeli lakosság meghúzódhatott. Šupljača „várának” múltjáról semmit sem tudni. Glavinics püspök Lika és Korbava 1696-os összeírásakor, mint castellum Paulovacz említi meg (Lopašić Spom. hrv. Krajine III. 49.), és úgy véli, hogy ezen az elragadó hegyen 100 lakosnak (accolae) van hely, továbbá, hogy a falai jelenleg is állnak, de még mindig tető nélkül kitéve az időjárásnak.” A szikla déli oldalában, a barlangszájától jobbra habarcsnyomok láthatók. Valamiféle párhuzamos falak is maradtak fenn a barlang északi oldalában, melyekkel a barlang tengelyét rekesztették le. A Brunšmid által még megfigyelt félköríves fal, mely az amúgy is nehéz felvezető utat erősítette, maradványai ma már alig megkülönböztethetők.

magának a barlangnak a területén is találhatók falmaradványok, melyeket addig nem lehet értelmezni, míg egy régészeti föltárás több adatot nem szolgáltat. Némi falmaradványok figyelhetők meg a barlang északi kijáratánál is. Ezek, a barlanghoz köthető, viszonylag nagyszámú faltöredékek, felidézik azt a fent említett lehetőséget, hogy a fal kapujaként szolgált, ha nem is a várnak, de legalább is a legmagasabb ponton lévő öregtoronynak. Pavičić megemlíti azt is, hogy viszonylag tágas és erős volt a vár, s a felvezető utat egy félköríves fallal zárták le, Brunšmid szerint pedig az egész hegyet körbevették egy fallal. Ennek a falnak a nyomai, a hegy déli oldalában sejlenek fel.

A várheggyel szomszédos hegyen, egy középkori templom maradványai vannak, ami alapján Pavičić azt állapította meg, hogy az, az egykori Szlivnik település központjában állt. A vár helyének vizsgálata, valamint a falaknak, és a szikláknak a barlanggal való kölcsönös viszonyának meghatározása, talán választ adhatna azokra a hasonló kérdésekre, melyek más, hasonló korú, likai várhelyekkel kapcsolatban is felmerültek, ahol az élő sziklák, a vár védelmi rendszerének szerves részét képezték.

A török várfoglalásokat felsoroló 1577-es feljegyzésben, Vrebac-ban is két várat említettek meg, melyek közül az egyik talán Szlivnik lehetett, de az is lehet, hogy a Mogoricsnál is megemlített két vár egyike volt. Én személyesen, Szlivnik várát inkább a két Mogorics vár egyikében keresném, amit az a tény is alátámaszthatna, hogy Szlivnik feltételezett helyéhez, Mogorics közelebb esik, mint Vrebac, s Vrebacon van még egy várhely a „Kulina” nevű helyen, amelyben én a feljegyzésben megemlített – másik Vrebacnak tartok. Hogy melyik várat is kell keresni a dupla nevű, kétséges helyű várak (Barlete, Vrebac, Mogorić és Novak) esetében, azt csak egy, a várakat érintő régészeti kutatással lehetne eldönteni.

A vár mai állapota:

A várat 2011. 04. 04-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. A vár Pavlovac Vrebački településen áthaladó út keleti szélén található, üreges sziklán helyezkedett el, a település Kulina-nak nevezett másik várától alig, 800 méterre. Az érdekes kialakítású sziklatömbön elhelyezkedő várnak ma már csak csekély maradványai vannak. A várnak helyet adó magaslatot a helyiek Šupljača-nak nevezik, ami kb. Odvas, Üreges hegyet jelent. Ez fedi is a valóságot, ugyanis a várhegy közepén egy hatalmas barlangszerű üreg található. A maradványok és a terepalakulatok alapján, a várhegy csúcsán egy kb. 5 méter külső átmérőjű torony állt, melytől keletre egy fallal övezett kis udvar, esetleg egy lakóépület volt. A vár a meredek sziklaoldalakkal határolt hegytető egészét elfoglalta. A várplatótól kb. 10 méterrel lejjebb a szikla oldala egy lankásabb domboldalba vált át, melynek északi részén egy hatalmas üreg tátong. A barlang egy nagyobb és egy kisebb nyílással a várhegy leginkább megközelíthető déli oldalába fut ki. Az üreg északi szájában, kb. 50 cm vastag, „T” alakú falmaradvány látható, míg a déli üregnyílás előtt egy sánccá kopott, derékszögű falvonulat található. A falmaradványok alapján, az vár alatti üregrendszer a vár védelmének része lehetett, ám a tényleges szerepe, kialakítása, ásatások nélkül már nem tisztázható. A felhasznált források azt is megemlítik, hogy az egész várhegyet is körbevették egy védőfallal, valamiféle külsővárat kialakítva. Ennek nyomaira nem leltünk, de a terep adta lehetőségek alapján, ha volt is külső/alsó vár, az leginkább a déli oldalon lehetett.

A sziklatetőn elhelyezkedő várhoz felvezető utat nem készítettek, igaz hely sem igen lett volna rá, így feltételezhető, hogy az üregek előteréből egy gyalogösvényen, vagy egy fából ácsolt lépcsőtornyon át juthattak fel.

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo, 1920. Sredovječni gradovi… (Zagreb, 206. oldal)
Krešimir Matijević: Naseljenje Like-Tekst

GPS: É 44° 30.610 (44.510174)
K 15° 32.632 (15.543861)

Pavlovac Vrebački települését a Gospić - Gračac közti főútról, Bilajnál keletre fordulva érhetjük el a legkönnyebben. Bilaj után, át kell menni az autópályán, majd Barlet faluba érünk, ahol jobbra Gornja Ploča irányába kell mennünk. Slivni várának csekély maradványai a Kulina nevű várhely után kb. 800 méterrel, Pavlovac település vége felé, közvetlenül az út északi oldalán (Gospić felől balra) található. Noha nincs ház a közelében, azért ha egy arrajáró embert találunk, szóljunk neki, hogy a vár romjait kívánjuk megnézni, mert a környék meglehetősen néptelen és az emberek a háború után még mindig bizalmatlanok.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban