Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Seliste , Udbina - Selište , UdbinaHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Gradina

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

„…A mai Udbina területén találtak már egy római kori települést, de a rómaiak a mai településtől valamivel északabbra építették fel a saját városukat. Nem ment ritkaságszámba, hogy a rómaiak előtti települést felhagyták, hogy a rómaiak valamivel távolabb felépítsék saját városukat, mint pld. Metulum esetében, mely a mai Csáktornya (Čakovec) közeli Joszipdol (Josipdol) melletti mezőn volt, míg a japodák hasonnevű erődített telepe a hegyen. Udbinával kapcsolatban 1491-ből olvashatjuk: in Vrpille, prope Uduinam (kb. az Udbinához igen közel eső, Vrpile-i szorosban); 1493-ból – in campis Corbaviae sub oppido Uduina (Udbina/Udvinac mezővárosa alatt, a Korbava mezején). A vár 1509-ben (és 1512-ben is) Karlovics Iván korbavai gróf kezén volt Komiccsal és Podlapaccal együtt. Miután a vár a törökök kezére került, a törökök 1527-ben gyorsan ki is javítják. Teljes joggal állítja Klaić azt, hogy Udbina azonos Korbava várával és városával, amit már a nemzeti királyok korában is megemlítettek, s amely sokáig, egészen 1460-ig a korbavai püspökség székhelye volt, amikor is a püspök a törökök elől Modrusba menekült. A székesegyház a Karaula-nak nevezett hegyen állt, ahol 1829-ben számos maradvány fel is tártak. Udbina a középkorban a Gusics nembeli Kurják tulajdonában volt, akinek leszármazottjai előbb Kurjákovicsoknak, utóbb Karlovicsoknak nevezték magukat.

Andreas Auersperg 1582-ben hiába ostromolta Udbina erős, török várát, mely egészen 1689-es felszabadításáig, a törökök birtokában maradt. A vár alatt 1600 körül egy török város is kialakult, mintegy 300 portával, gyalogsággal és lovassággal. Glavinić püspök 1696-ban azt jelenti Udbináról, hogy Udbinában helyőrség van a törökök ellen.

A várnak Fras még jelentős maradványait láthatta, úgymint hatalmas árkokat, romokat és egy kerek tornyot. Fras úgy hitte, hogy Udbina várát a püspökség épületeiből, templomaiból építették fel, mivel a váron ugyanolyan díszítményeket látott, mint a templom romjainál.

Udbina alaprajza a bécsi hadilevéltárban maradt fenn, mely szerint a főtorony kerek volt, melynek első emeleti bejáratához egy lépcsőzet vezetett. A tornyot kettős fal övezte. A vár két, nagyterületű külsővárát is fal övezte. A várba bemenni a dzsámival szemben álló kaputornyon keresztül lehetett. Az ősi falakon belül, utóbb kaszárnyákat építettek, ahogy az báró Schernding 1790-es alaprajzán látható. A várból mára csak némi övező fal maradványa és a főtorony alsó része maradt fenn…”

„9.2 Udbina – Gradina Korbava ősi, nemzetségi várától nem messze, Udbinában, a Gradina nevű topográfiai ponton (884 m tszfm) egy újabb, modernebb vár maradványai találhatók. A vár romjai a városka északi szélén elhelyezkedő „Horvát vértanúk” tiszteletére emelt, modern templom fölött vannak. A templom helyén, korábban egy hotel állt, míg annak a helyén, még korábban egy középkori templom.

Udbina várát a korbavai grófok emeltették a 14. szd. végén, vagy a 15. szd. elején. A várat először 1491-ben, Tomasics Iván említi meg egy, az Udbina közeli, Vrpila szorosban lezajlott horvát-török csatáról tudósító leírásában. A középkori Udbina végének kezdetét, a horvátság számára döntő, 1493-as csatavesztés jelentette. Karlovics Iván bán, 1527 áprilisában még helyőrséget tart Udbinában, de ugyanezen év májusában Frangepán Kristóf már arról ír, hogy a három legnagyobb korbavai vár, Merszinj (Mrsinj), Komics (Komić) és Udbina a törökök kezében van, s erősen erősíti azokat. Úgy tűnik, hogy a török hódoltság ideje alatt, amikor Udbina a Krkai szandzsák székhelye és a törökök legfontosabb likai vára lett, a váron nem történt jelentősebb változás. De nem történt jelentős változtatás a török hódoltság 1689-es megszűnése után sem, amikor a várba a határvidék parancsnoksága települt. A szerencsés körülményeknek hála, Udnina lehetséges kinézetét, pontosan meg tudjuk állapítani Anton Scherding 1790-es tervrajza alapján. A várhegy legmagasabb pontján, egy testes, kerek torony állt, melynek alapfalai máig fennmaradtak. A tornyot, egy belsővárszerűség védőfalai övezték, melynek maradványai a vár északkelti részén figyelhetők meg a legjobban, ahol kb. 2 m magasságig maradtak fenn.

A 15. szd. elején, a várhegy déli lejtőin, egy váraljai település kezdett kifejlődni, amit már 1493 előtt, valószínűleg fallal öveztek. A városfalak nyomai, jelenleg is megfigyelhetők…”

A vár mai állapota:

A vár bejárásra 2010. 04. 18-án Keserű László és Szabó Tibor társaságában történt . A helyszín felkeresése és az újabb kutatások, Klaić és Gj. Szabo leírásának több tévedésére is rávilágítottak, ugyanis az általuk említtettek 3 helyszínre vonatkoznak.

1. Udbina vára, mely a település északkeleti sarkában, a Gradinának nevezett (848 m tszfm) topográfiai ponton találhatók; 2. Korbava vára, mely az udbinai vártól kb. 2 kilométerrel keletebbre, a Kalaura nevű topográfiai ponton található; 3. A korbavai püspökség székhelye az „idősebb” Szt. Jakab székesegyházzal és a püspöki palota együttesével, mely a Kalaurával szemben, az egykori Kálvária dombon található.

Sajnos, az udbinai vár alatti, „Horvát vértanúk” monumentális templomának építése, minden egyéb anyagi forrást elvont, így a Gradinán és a Kálvária dombon megkezdett feltárások, a pénztelenség okán félbe maradtak, míg az ősi korbavai vár feltárása meg sem kezdődött.

A vár jelenleg feltárás és konzerválás közti állapotban van, míg a vár területének nagyobb részén, egy városi park található, sétautakkal, padokkal, asztalokkal. A feltárások során, előkerült a vár magját képező, 6,7 m belső átmérőjű, hengeres torony kb. 1,5 m magas fala, valamint a belsővár kapukörnyékének maradványai.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (206-208. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje -Like-Tekst

GPS: É 44° 31.944 (44.532394)
K 15° 44.810 (15.746831)

Udbina várának megközelítése igen könnyű. A tábláknak megfelelően behajtunk a városközpontba, majd egy kicsit tovább, míg az újonnan épített "Horvát vértanúk" templomának előterébe nem érünk. Itt leparkolunk, majd egy jobbra induló kis utcán haladva kb. 50 métert, már is a vár egykori külső várában vagyunk.