Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KomićHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Komics

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

„…Udbinából délnek indulva érhetünk Komics (Komić) településéhez, ahol egy vár található, mely a korbáv grófok székhelye volt. Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által 1691-ben felvett vizitáció szerint jó karban lévő, ám felhagyott vár volt. Fras a kastély romjairól a következőket írja: „Auf dem sehr steilen und ziemlich hohen Berg Sarancsa n�chst de Dorfes Komich, dessen Gipfel eine Felsenmasse bildet, findet man die Schlossruiue de Grafen Johann Carlovich (Carlovicha dvori genant). Sehr dichte mit schön ausgehauten Steinen teils umgestürzte und teils noch stehende Mauern nehmen in verschiedenen Richtungen diesen hier befindlichen Raum ein” (kb: A nagyon magas és meredek Sarancsa hegyen, Komich falu közelében, ahol a csúcs egy sziklatömböt képez, található Karlovics Iván gróf (Karlovics kastélynak is nevezett) kastélyának romjai. Nagyon szilárdra, szépen faragott kövekből épített, részben ledőlt, részben álló falak határolják több irányban az itt található területet). Devičić leírása alapján, a vár 90 m hosszú és 60 m széles volt, egyik része a hegyen. másik része valamivel lejjebb egy fennsíkon volt. A vár kápolnája 12x5 méteres…”

„9.4 Komics – Komić

A Korbáv grófok eme középkori várának maradványai, a mai Komić falu fölötti, igen meredek Komics hegyen (1177 m tszfm) trónolnak. A várat 1397-ben említik meg először, amikor is a Kurjákovicsoknak már egy olyan tágas palotája volt benne, hogy abba Zsigmond királyt és kíséretét is vendégül láthatták, mikor a király és kísérete a Magyar királyságba tartott vissza, a keresztény sereg számára vesztes, nikápolyi csata után. Ebből az adatból látható, hogy a 14. században Komics nagyobb és biztonságosabb vár volt Udbinánál. Kurjákovics Károly, 1462-ben a várból keltezi egyikét a ritkán fennmaradt okleveleinek. Károly fivére, Pál gróf 1468-ban szintén a várban keltez egy olyan oklevelet, melyben némi földeket adományoz Likában, Guszics Iván számára. A következő évben, megint Károly gróf ad ki egy oklevelet Benkovics Iván, zvonigrádi várnagy számára, melyben némi földeket ad el neki. Az 1509-es esztendőben, Karlovics Iván és Ilona nevű leánytestvére, a korbavai csatában odaveszett Károly gróf gyermekei laknak a várban.

A vár legkorábbi magja, a fekvésével, építési stílusával teljesen azonosnak tekinthető a Kurjákok többi, korbavai várával. A vármagot egy erős torony alkotja, amit szabálytalan négyszög alakúra, egy szinte megközelíthetetlen kőszálra, nagyobb, faragott kőtömbökből építettek fel. A várnak volt egy falakkal övezett alsóvára is. A várhegy déli lejtőjén elhelyezkedő alsóvárnak, csak déli sarka maradt fenn. Az alsóvár fölötti lejtő, szintén fallal volt övezve, mely valamiféle belső udvart képezett. Az itteni falak javarésze máig fennmaradt.

A vár legkorábbi része, az építésének módja és a felhasznált anyagok alapján, a kora-román/román-kori, likai, zsupáni várak csoportjába sorolható. Miután a várat mára sűrű növényzet nőtte be, a területe nem áttekinthető, így nem erősíthető meg Heneberg azon állítása, amit szövege végén közöl: „a vár 115 m hosszú és 75 m széles”.

A vár mai állapota:

A várat 2010. 04. 19-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. Az egy kis területű felső és egy nagyterületű alsóvárból álló erősségnek ma már alig vannak látható nyomai. A felsővárban egy ciszterna, egy kb. 1,5 m hosszúságú falcsonk látható, a többi a felszín egyenetlenségei alatt rejtőzhet. A felsővártól kb. 20 méterrel mélyebben, egy hatalmas sziklatömb alkotta fennsíkon terült el az alsóvár, melynek területét a növényzet annyira benőtte, hogy még lombmentes időszakban is áttekinthetetlennek bizonyult. A területen számos falcsonk, kör és négyszög alakú formáció látható, de ezek összefüggését még a jó minőségű alaprajz birtokában sem lehetett megállapítani. Mindezek ellenére, a talajtakaró és az omladékrétegek alatt, még kb. 1,5 méteres falak rejtőzhetnek, de ezek feltárására esély sincs.

A mintegy 700 méteres szintkülönbség, a sziklás terep miatt és az olykor falmászó technikát is igénylő romok felkeresése – nem egyszerű feladat. Aki még is úgy dönt, hogy föl kívánja keresni a hegyet, annak stabil túracipőre, vastag és hosszúszárú nadrágra van szüksége a bozót és a sziklákon napozó Orsini viperák miatt. És természetesen legalább 6 órára.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (209. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

GPS: É 44° 26.132 (44.435532)
K 15° 44.501 (15.741689)

A több tanyából (zaselak) álló Komić települése, a Karlovac - Split autópályán közelíthető meg a legkönnyebben. Az autópályát a Gornja Ploča-i leágazásban hagyjuk el, majd tátérünk az Udbina felé tartó főútra. A főúton kb. 8 km-t megyünk, majd egy Komić táblával jelzett, alsóbrendű útra fordulunk le. Az út eleinte jó minőségű, majd zúzott köves makadám útba vált át. A várhegy felé haladva előbb egy pravoszláv templomrom mellett kell elmennünk, majd nem sokkal ez után érdemes derékszögben letérni és a közeli tanyához menni, ahol a gazda engedélyével le is parkolhatunk. Fontos! Mielőtt nekivágnánk a kb. 3 órás, szüntelen kapaszkodással járó útnak, gondoskodjunk megfelelő ivóvízről, mert vizet a hegyek között nem találhatunk. Lényeges, hogy az éles sziklák és az errefelé honos Orsini viperák miatt, stabil és magasszárú cipővel rendelkezzünk.