Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KarlobagHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Vidovgrad, Vid

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

A vár története:

„Karlobag mára elhanyagolt települése a múltban olykor jelentősnek is számított. A római korban Vegiumnak nevezték, és ahogy Patsch helyesen gondolja, a város Drvišići felé, Vid várának (Vidovgrad) környékéig ért, ahol Patsch számos falat és hrbina (ószláv, nagyöblű agyagedény) töredéket talált. Találtak itt római feliratokat, díszes bronz szarkofágot, edényeket, fibulákat, stb., de egy római temetőt is feltártak a (karlo)bagi völgyben (Baški dolac). A települést később a váráról Scrissa-nak is nevezték. Bribiri Pál bán 1307-ben elveszi a Tugomiricsiektől Bagot, amit 1323-ban a Kurjákovics grófok foglalnak el. A bagiak 1387-ben kérik a területük megerősítést: „a parte boreali dicti burgi nostri Scrisie” (kb. – mondott Scrisie várunk északi részénél), amiből tényleg az kiderül, hogy a várat Scrisia-nak, míg a települést Vegiumnak nevezték. A bagiak 1432-ben már kiváltságokkal rendelkeztek, amit Mátyás király 1481-ben is megerősített, azaz még az után is, hogy Bag várát a király magához vette. A törökök 1525-ben kifosztják Bagot, majd a velenceiek maguknak követelik a rommá lett várost, ám 1579-ben Károly főherceg utasítást adott a város újbóli felépítésére, amit 1580. január 26-án először említenek Karlobagként. A felújított Karlobagra Tiepolo velencei generális támadt, ami után a vár sokáig puszta maradt, noha Herberstein generális már 1639-ben javasolta a vár felújítását. Karlobag újbóli felújítására 1646-ban adott engedélyt III. Ferdinánd király, ám M. Stier 1660-ban még mindig csak romokat talált. A vár felújítását csak 1672-ben hajtották végre, de a városban csak a helyőrség élt. Karlobag 1693-ban kamarai irányítás alá került. Brajkovics püspök 1700-ben újjáépíti a boromei Szt. Károly templomát. Az egyesített francia-spanyol flotta 1704-ben bombázta a várat. A ferenceseket 1712-től említik Bag városában, majd IV. Károly király ad engedélyt egy kisebb kikötő építésére. Mária Terézia Bagot a terszáti intendáns alá rendeli, majd II. József újra a határőrvidékhez csatolja. A város 1773-1776 között új plébániatemplomot is kapott, mivel a korábbi az 1704-es bombázásban megsérült, 1788-ban pedig szabad kikötői státuszt nyert el. Az angol flotta 1825-ben újból megbombázta a várost és lerombolta az ősi falakat.

Stier a lerombolt vár és a város alaprajzát is elkészítette, mely szerint a vár közepén egy hatalmas, kerek torony állt egy kisebb erődítéssel a bejárata előtt, amit három, négyszögletes toronnyal erősített fallal öveztek. A váraljai település teljesen romban volt, de a Szt. János és a Szt. Mária templomok alapjai még álltak. Stier javaslatot tett és tervet is készített a város felújítására, mely szerint a várat eredeti formájában hagyta volna, de a várost falakkal és bástyákkal övezte volna. Stier állította, hogy Bag vára fontos a gyönyörű morlácskai (Morlačka=Illíria) erdőségek védelmében, amit jelenleg a velenceiek titokban fosztogatnak, de amelyből nagy pénzt lehetne keresni. Stier szerint Zenggtől Vajcsáig (Većka – Starigrad-tól délre; Velebitska Prigorja) Bag várának kellene megvédenie a Tengermellék itteni szakaszát. Stier a vajcsai torony felújítására és modernizálására is tett javaslatot.

Karlobagtól délre található a faragott kövekből, számos tégla felhasználásával négyszögletesre épített Vid vára (Vidovgrad). A várat két padlatra építették, míg a bejárata a nyugati oldalon, az emelet magasságában volt. A vár külső falai 8,35 m hosszúak, a sarkokat faragott kövekkel armírozták. A Vid vári romok alatt találhatók a gótikus Szt. Vid kápolna romjai, míg a kápolnától délre az elpusztult település maradványainak nyomai találhatók. A Bagi völgyben egy falakkal övezett, ismeretlen kápolna romjai vannak. ” 


---/---




A vár mai állapota:


A vár bejárása 2009. 06. 10-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A kikötő feletti, Gradinának nevezett 160 méter magas hegyen számos fal és épületmaradvány, valamint egy kb. 8x8 méteres, toronyszerű épület romjai láthatók. A „kétcsúcsú” hegy tetejének egészét egy fallal vették körbe. A források szerint a középkorban itt állt Vid vára, de erre utaló nyomokat nem sikerült beazonosítanunk. Az északi csúcstól kicsit lejjebb áll egy 8x8 méteres épület, de a falainak vastagsága, a falazás technikája, inkább egy 17/18. századi figyelőhelyre utal. A déli csúcsot egy téglalap alakú épület maradványa foglalja el, mely a várhegy legkönnyebben megközelíthető részén állt. A terep adottságai alapján, én ide lokalizálnám a kora középkori várat. A téglalap alakú épület maradványai előtt, egy kerek ciszterna (?) maradványa látható, az előtt még egy, félig a sziklába mélyesztett épület maradványai figyelhetők meg. Az északi csúcs alatt, a várhegy északnyugati, azaz a mai Karlobagra néző oldalán is épületek maradványai láthatók. Feltehetően itt egy kisebb település lehetett. 

A látható maradványok alapján, a véleményem szerint a ma gradinának nevezett várhegyen állhatott a rómaiak Vegium települése, amelynek romjai közé építették fel a Vid várnak, vagy Scrisie-nek nevezett középkori várat. Ezt a várat elavultsága, a nehéz megközelíthetősége és a víz hiánya miatt a 15/16. századra elhagyhatták és a mai Karlobag belvárosában egy új, modernebb és a kikötő védelmére hatékonyabb erősséget építettek a mai Fortica helyén. Ezt az erősséget mérte fel aztán M. Stier 1655-ben. 

Sajnos a történeti adatok sem elegendőek ahhoz, hogy a vár történetét pontosan megrajzolhassuk. Pontosabban nem tudni, hogy melyik karlobagi adat vonatkozik Vid, vagy Scrisia várára, s melyik a városi Fortica helyén állt 16. századi várra. 

/Szatanek József/


Bővebb anyagot Karlobag történetéhez lásd itt: Branko Nadilo: Karlobag, s számtalanszor lerombolt erőssége, a Horvátországban megjelenő „Građevinar” folyóirat 2001/53. évfolyama 12. számában. 

Forrás:

Gj. Szabo: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 214. oldal.)

GPS: É 44° 31.443 (44.524055)
K 15° 5.014 (15.083565)

A Karlobag fölötti Gradina/Vidovgrad várát a Karlobagból Zadar felé tartó tengermelléki főútról közelíthetjük meg a legkönnyebben. A főútról a település déli végében, a Gospić-nak mutató táblának megfelelően kell balra, nagy ívben befordulni. A szerpentinen fölfelé addig megyünk, míg a várheggyel szembe nem érünk, ahol egy aszfaltos út vezet le meredeken, a hegy lábánál található szűk völgybe. Az aszfaltos út eztán balra a falu felé vezet, de nekünk itt le kell parkolnunk. Eztán gyalog megyünk tovább a várral párhuzamosan völgynek le, míg balról meg nem pillantjuk a piros karikás turistajelzést. Eztán a jelzésnek megfelelően kell fölmásznunk a hegy szikláktól szabdalt felszínén.