Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ópalánka - Stara PalankaSzerbiaVajdaságBács-Bodrog vármegye - Haram vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Haram – (Castrum Haram, 1478.) a Krassó dunai torkolatánál lévő egy kis szigeten volt megtalálható. Ezen a helyen ma Bánát Palánk (Banatska Palanka) települése van. A bécsi hadilevéltár térképgyűjteményében van egy 1716-os alaprajz Bánát Palánkról L. G. Bodenehr-től. A vár és a sziget nagy része ma a Duna vize alatt van.

Értesítő 1899. 47. oldal; Századok 1874. 20. oldal.; R. Šmit – D. Bošković: Középkori várak a Vajdaságban.

Engel Pál adatai szerint:

Az egykor Krassó vármegyéhez tartozó vár a király tulajdona volt. Ekkoriban a váraljai település civitas-i ranggal és csütörtökökként hetipiac tartási joggal bírt. A településen egy a ferencesek obszerváns ágához tartozó kolostor is volt (1385-1433.), míg a plébániatemploma a krassói főesperesség alárendeltségéhez tartozott. A török hódoltság alatt, a település a karasovai nahijéhez tartozott, míg az adóbesorolása hane volt.

A vár Anonymusnál is szerepel. Az erősséget a rómaiak építették, a Duna déli partján, a mai Rama várához közel levő Lederata castrum ellenerődjeként. A 84 x 84 m-es erőd neve Contra Lederata volt. A bizánciak a 6. században kijavították, így vészelte át a népvándorlás viharait.Az Árpád-korban rendbehozták a falkoronát. A 12. században szerepet kapott a bizánci-magyar háborúkban. Ekkor Chramon néven említik. Az Árpádok és utódaik évszázadokon át fontos határvárként használták. A várat a török is ujjáépítette és kiegészítette négy, kerek alaprajzú föld-fa bástyával. Török neve Jeni Palank volt. A visszafoglalás után, a 18. században ismét határvárként szolgált. (forrás: Bóna István: Az Árpádok korai várai /Debrecen, 1998/)

A vár mai állapota:

Az al-dunai vízlépcső építése miatt megemelkedő vízszint eltüntette a romok nagy részét, sőt a várnak helyet adó sziget területe is jelentősen csökkent. A megmaradt szigetet egy újkori töltés köti össze a szárazfölddel. A várból mindössze néhány rövid falszakasz maradt a keleti és a nyugati oldalon. A sziget középső részén egy kb 15 m átmérőjű kis domb emelkedik kb 1,5 méterrel környezete fölé. Ez valószínűleg a vár belső épületeinek romjait rejti.

Megközelítése:

A várat kétfelől is megközelíthetjük. A Banatska Palanka felől érkező út Duna bal-partján levő Sztara Palankai mólóhoz vezet. Az itt található étteremben kis szerencsével felbérelhetünk egy ladikost, aki átvisz bennünket a szemből kb. 50 méternyi távolságra lévő szigetre, melynek déli oldalon található a várrom.

A másik útvonalon autóval, vagy gyalog juthatunk el a várhoz: mielőtt beérnénk Banatska Palanka településére, attól nyugatra, a falu előtt kb. 3 kilométerrel egy hidat találunk, mely a Duna-Tisza csatorna felett ível át. Ennek a hídnak a nyugati hídfőjénél, egy alig észrevehető és meglehetősen meredeken, jobbra lebukó földútra kell rátérnünk, mely egy gáttöltés gerincén vezet végig. Ezen a töltésen kell végighaladnunk ahhoz, hogy az egykori várhelyhez elérjük. Az egykori vár területén horgászkunyhók vannak. A partmenti bozótosban találjuk a csekély romokat.

Haram várát 2007. március 19-én bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

Forrás:

Csánki D. : Magyarország földrajza a Hunyadiak korában (1894) II. 95. oldal; Pintér P. : Archeológiai 

GPS: É 44° 49.525 (44.825417)
K 21° 20.231 (21.337189)

A várat kétfelől is megközelíthetjük. A Banatska Palanka felől érkező út Duna bal-partján levő Sztara Palankai mólóhoz vezet. Az itt található étteremben kis szerencsével felbérelhetünk egy ladikost, aki átvisz bennünket a szemből kb. 50 méternyi távolságra lévő szigetre, melynek déli oldalon található a várrom.

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban