Szabadka / Subotica
Egy Bács-Bodrog vármegyei város és várkastélyának rövid története
Forrás:
Szabadka város Internetes honlapja
Boska Krstić, „Subotica” monográfiájának, 2000. évi, 3. kiadása
Szabadkát a források ugyan csak 1391. május 9-én említették meg először, de a város biztosan régebbi. Régészeti forrásokból megállapítható, hogy e területen, már 3.000 évvel ezelőtt is éltek emberek. A település sorsának helyzetét jelentősen befolyásolta az, hogy pontosan Európa és Ázsia találkozásánál, majd két történelmi nagyhatalom – a Magyar királyság és a Török császárság határán feküdt. A gyakori, kisebb-nagyobb népvándorlások során, e katonailag jelentős területre, nagyon sok nemzet érkezett: szerbek, magyarok, németek, szlovákok, zsidók, bunyevácok, görögök, stb. Ennek következtében, a településnek gyakran változtak az urai, de a neve is. Az első, 1391-es említésétől – Zabatka – több mint 200 elnevezése ismert, úgymint: Szent-Mária; Maria-Theresiopolis; Maria Theresiastadt, Szabadka és végül Subotica.
A szélrózsa minden irányából érkező utak itteni kereszteződésében építették fel ezt a várost, ami miatt a helység mindig is a történelem viharában forgolódott. Ezért aztán, Dengeleghi Pongrác János erdélyi vajda, 1740-ben egy várkastélyt építetett ide, ami sem az embereknek, sem az idő vasfogának nem bírt ellenállni. A valamikori erősségből, csak nyomok maradtak fenn, a ferencesek templomtornyának belső falaiban.
Szabadka múltjának egyik legendás alakja volt Cserni Jován (Jovan Nenad Crni), aki a magyar haderő, törökök elleni, történelmi, 1526-os, mohácsi veresége után tűnt fel. Az ő titokzatossága, egy csodaszámba menő, fekete sávhoz köthető, mely a halántékától a lábfejéig nyúlott, aminek okán Nenád Jovánt, Cserni, azaz fekete Jovánnak nevezték el. Az ő vezetése alatt álló csapatok aztán kiszorították a törököket Dél Magyarországról, ahol aztán egy rövid életű, szláv államot alapított. Eztán császárrá kialtatta ki magát és fővárosának Szabadkát tette meg. Ő és állama, 1527-ben, egy a magyar állammal támadt összetűzésben bukott el. Halála után négy évszázaddal, Szabadka főterén egy emlékművet állítottak neki, amit, 1941-ben, a visszatérő magyar hatóságok lerontottak, ám 1991-ben, a szobrát kijavították és újra felállították.
A törökök, 1542-ben foglalták el végleg Szabadkát, mely 1686-ig maradt az uralmuk alatt. Az addig is előjogokat élvező várost, 1743-ban, Mária Terézia, szabad kamarai várossá nyilvánította, amit a város, 150 lóval hálált meg a császárnőnek. A szabadkai határőröknek, a Habsburg udvar iránti odaadó szolgálataiért, Mária Terézia, Szabadkát, 1779-ben, szabad királyi várossá nyilvánította. A szabadkaiak, e jelentős döntésért, a császárnőnek 5.000 aranyat ajándékoztak, valamint további, 166.666 forintot fizettek ki megváltás címén. A szabad királyi város státusza, Szabadkának nagyobb függetlenséget és új – Maria Theresiopolis nevet hozott. Ez évtől számítható a város tervszerű és egyre gyorsuló fejlődése.
A Szerb Vajdaság létezésének ideje alatt, 1850-től, 1860-ig, szigorú központosítási akarat volt érvényben, mely a figyelmét, főleg a kulturális életre fordította. Ennek következtében, 1853-ban, egy színházat építettek fel itt és számos bennlakásos iskolát.
Az 1867-es kiegyezés után, 1867-től, egészen 1914-ig, Szabadkában felgyorsult a polgárság és a város fejlődése is.
Az I. világháború végén, 1918. november 13-án, szerb és francia egységek érkeztek Szabadkára, majd, az 1918. november 25-ei, újvidéki, szerb Nagy Nemzeti országgyűlésen, kinyilvánították, Bánát, Bácska és Baranya csatlakozását, a Szerb Királysághoz, ám Szabadkát, csak az 1920. június, 4-ei trianoni béke után csatolták az újonnan alakult Jugoszláv államhoz. Ennek a fontos eseménynek az egyik központi alakja, Szabadka akkori plébánosa, Blasko Rajić volt…
Egy újságcikk, a Szabadkai Néplap (Subutička Novina),című újság, 2003. szeptember, 25-ei, 39. számából:
„Szabadkaiak, a Palicson megtartott, „Európai örökség napján”
A szabadkai erősség Palicson?
Tudják e vajon, hogy hol található meg jelenleg, a XV. századi szabadkai erősség?! A palicsi Ábel parkban (a Kisvendéglőnél) , a gyermekjátszótéren! Tudni illik, hogy Szabadka és Palics, járásközi műemlékvédelmi hivatalának szervezésében, 2003. szeptember, 19-én és 20-án megtartották az „Európai örökség napját”, melynek keretében felavatták a palicsi játszótéren, a valamikori szabadkai erősség makettját. A makettot, Horvát Lehel készítette el akácfából, méghozzá, a járásközi műemlékvédelmi hivatal történésze, Vass Gábor, tizenöt évig tartó kutatásainak adatai és vázlatai alapján.
