Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

LikavkaSzlovákiaFelvidékLiptó vármegye - Likava

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

zlovákia északi részén fekszik Rózsahegy {Ružomberok} városa, ahonnét keskeny mellékút vezet északi irányban a néhány kilométerre a vadregényes hegyek között megbújó Likava {Likavka} községébe. Már messziről látszik a meredek sziklagerincet koronázó erősség, ahová jelzett turistaút vezet. A részben restaurált várba a nyitvatartási időben belépőjegy váltása ellenében lehet bejutni. 


Leírása:


A községből induló földút egyre meredekebben vezet a magas hegyek előtti sziklán álló, már messziről észlelhető Likava várához. A napjainkra sűrű erdővel benőtt Várhegyre érkezve az alsóvár nagyméretű kapuját pillanthatjuk meg először. A szabálytalan sokszögű területet övező udvarra belépve, jobb kéz felől egy restaurált tornyot vehetünk szemügyre, más helyeken viszont még az 1670-es rombolás nyomai fogadnak. Az egykorú írásos források alapján a D-i oldalt elhelyezkedő alsóvárat Pekry Lajos főnemes építtette a XVI. század közepén. Az akkori haditechnikának megfelelő védőműve csak egy van, a félkörös ágyúrondella. Fennmaradt ugyan egy alaprajz, ami 5 újabb bástyával felszerelt várrészt ábrázol, de ez csak hadmérnöki terv maradt, a valóságban sohasem készült el. A magasabb szikla felé haladunk, ahol a középkorban két szögletes toronytól védelmezve, állt a felsővár kapuja. Itt azonban, a császári rombolások miatt, hiányzik a felvezető út. Oda csak úgy tudunk feljutni, ha a várból kimenve, a magas sziklát megkerüljük, mert itt egy alagútban kivésett sziklalépcső vezet a magasabban álló épületrészhez. A sziklaalagút bejáratát egy régi alaprajz tanúsága szerint kapuvédőmű {barbakán} védelmezte, aminek napjainkra nyoma sem maradt. A hosszúkás, elnyúlt alakú felsővár több emelet magas palotaszárnyai, amik egységes terv alapján épülhettek meg a Thököly família birtoklása idején, teljesen a sziklapereméig érnek, közülük a Ny-i restaurált, emeleteinek födémje is elkészült. Vele szemben a K-i szárny magán viseli a robbantások nyomait, ennek csak a külső, vastagabb fala áll még szinte teljes magasságáig. Az épületfal megerősítése elsőrendű fontosságú lenne, mivel az ablaknyílásokkal tagolt kőfal egyre jobban pusztul az időjárás viszontagságai között. A két palotaszárny közötti igen keskeny várudvart több méter magasságig feltöltötte a leomlott falak törmeléke. A 657 méter tengerszint feletti magasságra jutva megcsodálhatjuk a középkori építőmesterek munkáját, a részben már restaurált Likava várát.


Története:


1300 körül – A fennmaradt oklevelek bizonysága szerint a liptói várjobbágy családok feltörték az utolsó parlagföldeket is. Egy családfőre átlag két ekealj föld – 100 hektár – jutott.

1301 – 1314 – Ebben az időszakban a nagy-zólyomi erdőispánsághoz tartozó liptói területek a Trencsén központtal hatalmas tartományt kialakító Csák nembeli III. Máté oligarcha megszállása alatt álltak.

1306 – Csorba Domokos fia Dancs mester a zólyomi területek egykori ura is kénytelen volt meghódolni az erősebb tartományúr előtt, és a Csák nemzetség familiárisának szegődni. A helyzete végül azonban előnyös maradt, mivel Máté oligarcha a továbbiakban is őt bízta meg az árvai és liptói területek irányításával. 

1312 jún. 15 – Bár az egyesített Csák – Amadé hadak vereséget szenvedtek a Károly Róbert király katonaságától a rozgonyi csatában, de Máté nagyúr tartománya a továbbiakban is szilárd maradt. Az elkövetkező esztendőkben a királyi katonaság csak kisebb területeket tudott megszállni belőle. 

1314 – Domokos fia Dancs mester kivált Csák Máté tartományúr familiárisi köréből és ellene fordulva felszabadította a későbbi Árva és Liptó vármegyék területét. Károly Róbert király a táborához csatlakozott Dancs mestert kinevezte a zólyomi erdőispánság vezetőjévé {comes}. Dancs ispán központi szálláshelyei a zólyomi {napjainkban a zólyomi Pusztavár Felsővára} és a liptóóvári királyi vár volt.

1318 nov. 26 – Doncs zólyomi ispán kiváltságokat adott Rózsahegy új telepeseinek {„hospeseinek”}.

1322 – Doncs mester, zólyomi ispán az Ipoly folyó menti birtokát elcserélte a rokonságához tartozó Kékkői család Vág menti birtokaiért. Nagy valószínűséggel ekkoriban jutott hozzá Likava uradalmához is. 

1322 után – Közelebbről ismeretlen időpontban {Fügedi Erik történész szerint 1335 körül} Doncs ispán felépíttette Likava erősségét. Az új várból kitűnően lehetett ellenőrizni a forgalmas kereskedő utat a Vág folyó mentén. 

1338 – Az uralkodó leváltotta Dancs mestert {+1345} a zólyomi erdőispánság éléről, volt tartományát szétdarabolta. 

Az így különvált Zólyom, Liptó, Turóc és Árva vármegyék élére külön ispánokat állítatott. Liptóóvár továbbra is a királyi vármegye központjának számított, parancsolója a liptói királyi ispán volt. 

1340 nov. 14 – Károly Róbert király a virágzó Rózsahegy településnek a liptói Németlipcse város kiváltságait adományozta oda. 

1341 – Az uralkodó birtokcserével megszerezte a Doncs mester által építtetett Likava és Liptóújvár erődítményeit. A további évtizedekben a királyi Kamara fennhatósága alá tartoztak. 

1397 eleje – Prokop morva őrgróf seregével behatolt az ország É-i vármegyéibe, ahol, többek között, elfoglalta Likava várát is. Ebből az időből származik az erősség első, írásban fennmaradt említése. 

1399 máj. – Zsigmond király Budán szövetséget kötött Jodok morva őrgróffal és a cseh főurak küldötteivel Prokop főnemes {Jodok testvére} ellen.

1399 júl. – A magyar királyi sereg a felvidéki vármegyékbe vonult, hogy visszahódítsa a megszállt várakat Prokop morva őrgróftól. 

1399 aug. eleje – A Zsigmond király személyes vezénylete alatt harcoló katonaság megostromolta és elfoglalta Liptóóvárt {Nagyvárt}. Valószínűleg ekkor szállhatták meg Likavát is. 

1406 aug. 1 – Luxemburgi Zsigmond király kedvelt hívének, egyben sógorának Garai Miklós nádorispánnak adományozta oda Liptóóvár, Likava és Liptóújvár váruradalmait, egyúttal Miklós bárót kinevezte liptói ispánnak is.

1407 júl. 1 – A király mindhárom várat, más birtokokért cserében, visszavette Garai Miklós nádortól. Likava a továbbiakban a királyi Kamara kezelésében állt.

-- 1413 júl. 11 – Egykorú oklevél említette meg Bohdal likavai várnagyot.

1415 – Mesempek György liptói királyi ispán {1410 – 19} oklevelet keltezett az erősségben.

-- 1425 júl. 10 – 1429 jún. 27 – Ebben az időszakban szerepelt az írásos forrásokban Mesempeki György fia János, mint likavai várnagy.

1430 jún. 24 – Luxemburgi Zsigmond király a feleségének, Cillei Borbálának zálogosította el Liptó vármegyét, valamint Liptóóvár birtokot.

1431 szept. 27 – A cseh husziták, Holy Prokop és Jan Czapek vezetésével, benyomultak a Vág folyó völgyébe, ahol ezen a napon elfoglalták Likava erősségét. Az ostrom súlyosságát jelzi, hogy ekkor leégtek a várbeli épületek is.

1431 nov. 9 – A huszita sereg egyik része a Vág völgyében, Galgóc és Illava helységek között, vereséget szenvedett a magyar nemesi csapatoktól. A krónikák bizonysága szerint a Berzeviczy Pohárnok István vezette támadók, rövidesen visszafoglalták Likavát is a csehektől.

1434 – Az uralkodó újabb zálogosítást tett Borbála úrnőnél, ezúttal Likava került a kezébe.

-- 1434 feb. 10 – Okleveles adat szerint Borbála királyné likavai várnagyát Skrzynno-i Duninnak hívták. Az úrnő a lengyel származású nemesnek zálogosította el, a Vág folyó menti Zsolnalitva váruradalmát.

1437 dec.5 – Zsigmond király a morvaországi Znaimban elfogatta, és Pozsonyba vitette feleségét Cillei Borbálát, mert a királyné ellenezte V. Albert osztrák herceg magyar trónutódlását. Az úrnő csak a következő évben szabadult ki fogságából, miután kénytelen volt lemondani összes birtokáról. A továbbiakban Lengyelországba, majd Csehországba ment, ahol 1451-ben halt meg. Likava vára az új király, Habsburg Albert javadalmai közé került át.

1440 – Habsburg Albert magyar király váratlan halála után az országban anarchikus állapotok törtek ki. Míg az özvegy Erzsébet királyné – másállapotban lévén – a megszületendő gyermekét akarta a magyar trónra juttatni, addig a bárók nagy része, köztük Hunyadi János szörényi bán is, egy felnőtt férfit kívánt uralkodónak, aki a legégetőbb veszedelem, a török elleni harcba tudja őket vezetni. Az özvegy királyné – hatalmának megtartása érdekében – az országba hívta Jan Giskra cseh zsoldosvezért és tapasztalt, harcedzett katonáit. Giskra megkapta Zólyom várát, egyben kinevezték Kassa városának főkapitányává. Legfőbb feladata lett, hogy megakadályozza az ellenkirály, Jagelló Ulászló híveinek közlekedését Lengyelország felé. A cseh vitézek rövidesen hatalmukba hajtották a Felvidék nagy részét, várakat és városokat foglaltak el, köztük Likavát is, sőt addig elhagyott erősségeket építettek újjá {ilyenek voltak például Csábrág, Murány, Csővár…stb.} valamint újabbakat is emeltek a tartományukban. Ugyanígy tettek az életüket és vagyonukat féltő, kisebb-nagyobb birtokos nemes urak is.

-- Fügedi Erik történész szerint 1440-ben újjáépítették az üszkös Likava várát. Lehetséges, hogy a cseh husziták egy magára hagyott várromot hoztak ismét rendbe? Ennek viszont ellentmond, hogy 1434-ben a lengyel várnagyát említi egy oklevél! 1441 – Bár Jagelló Ulászló király az ő táborához tartozó Rozgonyi Simon és Rénold báróknak adományozta oda Likava váruradalmát, de az új birtokosok nem tudták elfoglalni a harcedzett cseh zsoldosoktól.

1446 – A krónikák tanúsága szerint a csehekkel szövetségben álló, lengyel Komorowsky Péter megszerezte Likava erődítményét, ahonnét rablólovagként rettegésben tartotta a messzi környék lakosságát és kereskedőit. 

-- 1446 dec. 6 – 1457 ápr. 6 – Ebben az időszakban több oklevél kiadása is fűződik Komorowsky likavai tartózkodásához. 

1453 – V. László király bizalmas hívének, szentmiklósi és óvári Pongrác báró, liptói főispánnak {1447 – 53} adományozta oda a likavai várbirtokot, de az erőszakosságáról hírhedt főnemesnek sem sikerült a még hatalmasabb lengyel bárótól elvennie. 

1454 – Az uralkodó a pártjához tartozó lengyel Komorowskyt nevezte ki Liptó és Árva vármegyék élére. A rablólovag ekkoriban szerezte meg Árva és Liptóújvár birtokokat is.

1462 – Miután Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezér kiegyezett Hunyadi Mátyás királlyal, a szövetségese Komorowsky is kénytelen volt meghódolni előtte. A király kegyelmet hirdetett neki az addigi hatalmaskodásaiért, minden birtokát és tisztségét megtarthatta. 

1471 szept. 20 – A Hunyadi Mátyás ellen összeesküvő magyar főurak által a trónra meghívott Kázmér lengyel herceg hadat üzent a magyar királynak. 

1471 okt. 29 – Kázmér lengyel herceg csapataival Sáros vára alá érkezett. Perényi Miklós és István, valamint néhány más felső-magyarországi báró, köztük Komorowsky Péter is, itt csatlakoztak a trónkövetelő táborához. 

1471 dec. 26 – Kázmér lengyel herceg, miután Magyarországon teljes kudarcot vallott, Nyitra várában őrséget hagyva kivonult az országból. Hunyadi Mátyás király serege rövidesen leszámolt az összeesküvőkkel, vezetőiket, Vitéz János esztergomi érseket, fő és titkos kancellárt pedig házi őrizetbe helyezték. 

1474 feb. 21 – Hunyadi Mátyás magyar és IV. Kázmér lengyel király követei a Szepes vármegyei Ófalunál békét kötöttek. 

1474 feb. 21 után – A királyi csapatok támadást indítottak Komorowsky Péter rablóvárai ellen. Egymás után vették ostrom alá és foglalták el Liptóújvárt, Likavát és egyes adatok szerint Liptóóvárt {?} is. A győzelemittas katonaság elől Péter báró és családja Árva várába zárkózott be, de nem bízva a védekezés sikerében, tárgyalásokat kezdett a megjelenő királyi sereg vezérével. 

1474 ápr. 1. – A tárgyalások végeredményeként Mátyás király megbízottjai kiegyeztek Komorowsky Péterrel. 8 ezer aranyért megvásárolták tőle a várat, a harcedzett őrséget pedig az uralkodó állandó zsoldos seregéhez csatolták. 

Komorowsky a kapott pénzből már békésen élt a rövidesen, 1476-ban bekövetkezett haláláig.

1479 okt. 21 – Hunyadi Mátyás király a házasságon kívül született, mindössze 6 éves Corvin Jánost díszesen kiállított oklevelében liptói hercegnek és Hunyad grófjának nevezte ki. Ekkoriban adományozta neki Likava váruradalmát, valamint három, férfiágon kihalt erdélyi nemesi család javait. Miután az elkövetkezendő esztendők alatt bebizonyosodott, hogy Beatrix királyné nem tud trónörököst szülni, Mátyás király minden felszabaduló birtokot {legyen az kihalás, vagy hűtlenség miatt} Corvin Jánosnak adott, abban bízva, hogy az, az ország legnagyobb földesuraként biztos eséllyel indulhat majd a trónért vívott harcban. 

1490 – Hunyadi Mátyás király halála után fia, Corvin János liptói herceg az ország legnagyobb birtokosa, 30 vár, 17 várkastély, 47 mezőváros és kb. 1000 jobbágyfalu lakossága vallja őt urának.

1490 után – A királyság irányítását megkaparintó bárok többsége nem fogadta el maga fölött Corvin János herceget, sőt várait, birtokait különböző ürügyekkel igyekeztek megszerezni. Ebben az élenjárt a korszak legnagyobb birtokszerzői közé számító Szapolyai István nádor {1492 – 99 +}, aki sok váruradalmát foglalta el erőszakkal vagy pereskedéssel.

1496 – A telhetetlen birtokgyűjtő István nádor megszerezte Likavát is. 

1499 dec. 23 – Miután meghalt Szapolyai István nádor, óriási területekre nyúló birtokait két fia, György és János örökölte meg.

1526 aug. 29 – A törökkel vívott vesztes mohácsi csatában elpusztult II. Lajos király és seregének jelentős része. 

Rövidesen a köznemesség a tokaji gyűlésén Szapolyai János erdélyi vajdát választotta meg magyar királynak, míg a főnemesség szűkebb csoportja Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget kívánta a trónon látni. A két uralkodó hívei között megkezdődött az országot romlásba döntő belháború.

1527 – Habsburg Ferdinánd király zsoldos sereg hadjáratot indított a János király uralta vidékek ellen. Nicolaus Salm generális csapatai szeptember 17.-én a tokaji csatában legyőzték János híveit, maga az uralkodó is kénytelen volt Erdélybe menekülni.

1528 márc. 8 – A Kassa városának visszafoglalására indult Szapolyai János király csapatai Abaújszinánál ismét vereséget szenvedtek Katzianer Habsburg-párti zsoldosvezér hadától. Maga János király, csekély kíséretével Lengyelországba menekült el.

-- Katzianer generális rövidesen a Szapolyaiak családi fészkét, Szepesvárt foglalta el, míg vezértársa petrovinai Pekry Lajos a lovasaival bevette Likava és Liptóújvár erősségeit. 

1533 – Habsburg Ferdinánd király az eddig végzett hűséges szolgálataiért Pekry Lajosnak adományozta oda Likava és Liptóújvár várbirtokait. Az új tulajdonos megnagyobbítatta, alsóvárral egészítette ki Likavát, míg a felsővár kapujára a címerét és latin felírást készíttetett. -- Az országos viszonylatban is jómódúnak számító Pekry 1530 után vette feleségül az elhalt „sánta” Báthory István nádor özvegyét, Zsófia hercegnőt. Pekry Lajos nemes úr 1534 – 37 között Vas vármegye főispáni tisztségét is betöltötte.

1537 dec. közepe – Habsburg Ferdinánd király elfogatta Pekry Lajost, rablásokkal és a János-pártiakkal való titkos kapcsolattartás vádját felhozva ellene. Vele együtt, Grác városában elfogták öccsét, Pekry Farkas jeles huszárkapitányt is. Bírósági tárgyalás és ítélet nélkül tartották fogva őket az osztrák városban. Miután azonban Pekry Farkasnak sikerült megszöknie, Lajos bárót átvitték a távolabbi Innsbruckba. 

1543 ősze – Az írásos forrás tanúsága szerint ekkoriban Likava várkapitánya Segnyey László volt. Vele kezdett egyezkedésbe Czeczey Lénárd, a János király-párti Kassa városának főkapitánya, hogyan foglalhatnák is el a Fugger család birtokában lévő rózsahegyi rézérc tárházait. Czeczey ugyanis ebből remélt ágyúöntésre és fegyvergyártásra való alapanyagot szerezni. Ha Dubovecz János árvai főispán idejében meg nem neszeli a tervet, bizony a dúsgazdag Fuggerek réz nélkül maradtak volna.

1544 körül – A magyar országgyűlés többszöri követelésére végül szabadon engedték ausztriai börtönéből a beteges, megtört Pekry Lajost. Miután Dévény vára a felesége, Zsófia hercegnő halála után visszakerült a nagyhatalmú Báthory család kezébe, Pekry a likavai erősségbe vonult vissza. Ez idő tájt itt Bradavics Mátyás várnagy és Horánszky András jószágigazgató voltak az elöljárók. Egykorú jelentés szerint a váruradalom főleg erdőségekből állt, így csak igen kevés jövedelmet hozott a várbeli gazdának. 

1547 – Miután Pekry Lajos Zólyomlipcsén feleségül vette Báthory István vajda {+1534} leányát, Erzsébetet, az új házassága némileg jobb körülményeket teremtett neki. Tudott már udvartartást és cselédséget is fogadni a várba. 

Felújítva régi ismeretségeit, Lajos báró részt vett az 1547-es nagyszombati és pozsonyi országgyűlésen is, ahol szívesen látták őt a Habsburg kormányzattal elégedetlen magyar nemesek. 

1548 – Az uralkodó utasította a besztercebányai bányafelügyelőt, hogy Pekry erdőségeit 200 forint értékben évenként aknázza ki. Ferdinánd király így akart segíteni az igazságtalanul börtönt szenvedett Pekry Lajoson. 

1551 – Bár Pekry nemes úr élete Likava várában tűrhető volt, a börtön szenvedéseit már sohasem tudta kiheverni. 

Gyakran betegeskedett, egyre gyengült, majd még ebben az esztendőben meg is halt. Saját kívánságára a mariathali templomban temették el, első felesége Zsófia hercegnő mellé. Alig hogy elvitték a végső nyughelyére, már a kamarai hivatalos emberek részéréről intézkedés történt Likava és Liptóújvár uradalmak kincstári kezelésbe vételére, Pekry özvegyével és János {?} nevű fiával mit sem törődve. Mindössze annyi történt, hogy a király 412 forintot kiutalt a várbeli cselédség kifizetésére. 

1551 okt. 22 – A magyar nemesi rendek követelésére Habsburg Ferdinánd király elrendelte, hogy Liptóújvárt minden tartozékával együtt szolgáltassák vissza Pekry özvegyének. 

1556 – A magyar király Báthory András Bonaventura országbírót és liptói főispánt {1554 – 66 +} nevezte ki kassai főkapitánynak, aki ezt a királyi tisztségét csak, mint mellékes ügyet, saját maga és rokonai meggazdagodására használta fel, szinte ki sem mozdulva likavai várából.

1560 – Báthory András országbíró és liptói főispán Likava várbirtokot 25 ezer aranyért {túl soknak tartom!} zálogba adat lepoglavai Krusith Jánosnak. Mivel az országbíró 1566-ban elhunyt, nem tudta kiváltani a zálogból Likavát, amit János úr így továbbra is használhatott.

1566 – A király Krusith Jánost nevezte ki liptói főispánnak, aki a hivatalát egészen 1580-ig, a haláláig viselte.

1580 – János úr elhunyta után özvegye, Pálffy Katalin a Felvidék egyik leggazdagabb földesurához Illésházy Istvánhoz ment újra feleségül. 

1582 – A Habsburg király Illésházy Istvánt nevezte ki örökös liptói főispánnak, aki a hivatalát egészen 1609 május 5.-én bekövetkezett haláláig viselte.

1588 {?} – Illésházy főispán először zálogba vette a feleségétől Likavát, majd a későbbi években örökbirtokként mondhatta a magáénak. 

1594 márc.3 – Habsburg Rudolf király Illésházy Istvánt nevezte ki Trencsén vármegye főispánjává.

1598 szept. 5 – Az uralkodó engedélyezte a Pozsony vármegyében lévő Bazin és Szentgyörgy királyi mezővárosoknak, hogy Illésházy István zálogjogon való földes urasága alól 140 ezer tallérért magukat megválthassák, egyben szabad királyi várossá lépjenek előre. Illésházy megtagadta a két település átadását, arra hivatkozva, hogy ehhez országgyűlési végzést kell tenni. 

1600 feb. 21 – Habsburg Rudolf király báró Illésházy Istvánt örökös trencséni főispánná nevezte ki.

1600 körül – Bazin polgársága igyekezett megszabadulni a számára terhes földesúri igától. Sikerült elérniük, hogy egy összegben megválthassák magukat az uralkodónál. Természetesen ez ellen a földesúr, Illésházy minden lehetséges módon tiltakozott. Ellenkezése nagyrészt közrejátszott abban, hogy a Bécsi Kamara hűtlenségi pert indított ellene. 

1601 folyamán – Megkezdődött Illésházy István báró hűtlenségi pere. A Habsburg hatalom koncepciós, hazug perekben igyekezett a magyar főurak vagyonát megszerezni, hogy feltölthesse a kiürült kincstárat. Erre alkalmas célpontnak tűnt a protestáns vallású Illésházy. 

1603 márc.10 – Ítéletet hirdettek az Illésházy báró ellen lefolytatott hűtlenségi perben. Az ítélet: fej és jószágvesztés. A főúr ennek hírét véve, Lengyelországba menekült el, míg trencséni, bazini, szentgyörgyi, likavai és más várait császári zsoldosok szállták meg. 

1605 – A Bocskai-féle szabadságharc idején a fejedelem visszaadta Likava várát jogos tulajdonosának Illésházynak, akit így megnyerve magának, november 21-én a korponai gyűlésről Bécsbe küldött tárgyalni Mátyás főherceggel.

1606 szept.24 – Habsburg Rudolf császár és király a Bécsi béke értelmében büntetlenséget biztosított a Bocskai-féle felkelésben részt vetteknek, egyúttal eltörölte a törvénysértő rendeleteket, így Illésházy hivatalosan visszakapta többek között a likavai váruradalmat is. 

1608 nov.18 – Az országgyűlés nádorispánná meg Illésházy Istv´n bárót, trencséni és liptó főispánt.

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 360. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977} 131. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarorsz. {1977} 162. 163. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű 124. 125. old.

Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon II. {1995} 44. 45. kép.

Ludovit Janota: Slovenské hrády II. {1935, hasonmás 1996} 112. 120. old.

Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 183. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 90. old.

Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996} 68. 69. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 410. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979} 160. – 165. old.

Takács Tibor: Felvidéki várak {1999} 89. 94. old.

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 190. 192. old.

Veresegyháziné: Magyarország történeti – topográfiai kislexikona {1996} 141. old.

Miroslav Placek – Martin Bóna: Encyklopédia Slovenskych Hradov {2007} 180. old.

Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: Várak {2003} 134. – 137. old. 

{Szatmári Tamás} 

1609 máj. 5 – Bécs városában elhunyt báró Illésházy István nádor, örökös trencséni és liptói főispán. Hivatalát fiú utód híján öccse, Gáspár örökölte meg a gazdag uradalmakkal együtt.

-- Más adat szerint Gáspár nem az öccse, hanem a közeli rokonságból örökbe fogadott fiú volt {?}.

1648 – Miután elhunyt Illésházy Gáspár főispán, az ország sok vármegyéjére kiterjedő uradalmait két fia, Gábor és György örökölte meg.

1651 – Ebben az esztendőben Illésházy György örökös liptói főispán {1648 – 79} Likava várbirtokot 30 ezer ezüst tallérét elzálogosította késmárki Thököly Istvánnak, akinek családja marhatőzsérségből gazdagodott meg és került be a főnemesi osztályba. Ez az időszak volt Likava várának fénykora, mivel Thököly família fényűzően berendezte a magas sziklán trónoló erősséget.

1664 – A török nagyvezérrel vívott győztes szentgotthárdi csatát követő vasvári béke pontjai, mivel a vesztes török kezében hagyta az 1660-óta elfoglalt részeket, igen nagy elégedetlenséget okozott a magyar főnemesség körében. 

Ezért a Habsburg Lipót császár ellen összesküvést szító Wesselényi Ferenc nádorispán könnyen meg tudta nyerni magának Zrínyi Péter horvát bánt és annak sógorát Frangepán Ferencet, akikhez később csatlakozott még az ország legvagyonosabbjai közé számító Nádasdy Ferenc országbíró és Thököly István árvai főispán is.

1670 dec. 4 – Miután a császár elleni összesküvés főrangú tagjait kivégezték {Nádasdyt, Zrínyit és Frangepánt} megindult a többi résztvevő utáni hajtóvadászat. Ezen a napon Likava várát, mint a bűnös Thököly István birtokát, a megérkező császári csapatok ostrom alá vették. Az Árva várába zárkózó István gróf 13 éves fia, Imre még aznap Likavából a biztonságos erdélyi birtokaira szökött el. 

-- Nem ismeretes, hogy a likavai helyőrség mennyi ideig védelmezte a posztját, de az, bizonyos, hogy a kapitulációjukat követően bevonuló császári zsoldosok puskaporral felrobbantották a középkori várat, lakhatatlanná téve az épületeket. A továbbiakban már nem említették az üszkös várromot.

1980 óta – Régészeti kutatásokat és helyreállítási munkálatok zajlanak kisebb-nagyobb szünetekkel az egykoron szebb napokat látott erődítményben 1997 – Likava várában helyreállítási munkálatok folytak, egyes részeit tető alá helyezve. A várrom a nyitvatartási idő alatt belépőjegy ellenében látogatható. 

GPS: É 49° 6.316 (49.105270)
K 19° 18.739 (19.312309)