Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szielnic - Liptovská SielnicaSzlovákiaFelvidékLiptó vármegye - Liptóóvár, Óvár, Liptóvár, Nagyvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Rózsahegytől ÉK-re, a Bukovina falutól ÉNy-ra magasodó, közel 1000 m magas hegycsúcson találjuk Liptóvár romjait. A vár mégsem Bukovina, hanem a tőle keletre levő Szielnic (Liptovská Sielnica) határához tartozik. Az Óvár nevet a liptói Újvár 14. század eleji felépítése után kapta. Középkori német neve Hohenhaus.

1262-ből egy Izumbár nevű ballistáriusról olvashatunk a vár kapcsán, valamint itt volt kőfaragó és egyben az erősség karbantartója a Bobrovnyiczky- és Kiszely családok közös őse, Hugh is. A vár tehát még 1262 előtt, a zólyomi ispánság liptói kerületének királyi váraként épült fel. A 13. században végig – akkor Liptóvár néven – királyi vár volt. A vallon származású (Gallicus) János 1262-ben a mai Olaszi területét kapta azzal a feltétellel, hogy hadjárat esetén köteles, mint katona, Liptóvár őrizetére visszamaradni. 1267-ben Gekminus és Tywan Liptóvár megőrzéséért kapott földadományt. A vár építési munkálatai 1279-ben is folytak. Várnagyai közül az Árpád-kor végéről ismeretes 1286-ból Máténak a neve, 1294-ben pedig Mika comes a liptói castellánus. 1302 és 1392 között nincs adat az erődítményről.

Feltehetően ebben az időszakban is királyi vár lehetett, 1338-tól az ekkor megalapított liptói ispáni honorhoz tartozott. A 14. század vége táján Prokop morva őrgróf foglalta el, akitől ostrommal vették vissza. 1392-ben Sárói László liptói ispán a honorbirtokosa, 1396-ban Jolsvai Leusták nádor várnagya, Ábrahám fia Jakab liptói alispán parancsnokolja.

1399-ben Bebek Detre nádor liptói ispán itteni várnagyáról, 1406-ban a király várnagyról van adat. 1412-ben Eulenburgi Potha liptói ispán a várnagy, majd 1420-ban Berzevici Péter liptói ispán várnagya, keresközi Botos Pál ül benne. 1430-tól az ispánsággal együtt Borbála királynéé. A királyné itteni várnagyát, Pöckl Fülöpöt 1431-ben említik. 1431/32-ben a husziták lerombolták és később nem épült újjá.

A sziklás platóra épült vár maradványait napjainkra részben helyreállították, a falakat megerősítették.

A vár a 13. században kb. 40 m oldalhosszúságú, szabálytalan háromszög alaprajzot mutatott a sziklatömb platóján. A legmagasabb ponton négyzetes torony emelkedett, mellette lakóépület állt. A különösen vastag Ny-i fal közepén nyílott a várkapu. Valamivel későbbinek bizonyult egy D-i toronyépítmény, és a külsővár is kiépült talán már a 14. század közepe után.

A romok mellől csodálatos kilátás nyílik a Kárpátok hegyláncaira.

/Karczag Ákos/

Forrás:

Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 169-170.
Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Bp. 1922. 102-103.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996. 373.
Kristó Gyula főszerk.: Korai magyar történeti lexikon. Bp. 1994. 480.

GPS: É 49° 8.855 (49.147587)
K 19° 25.805 (19.430079)

Liptóvár-Óvár-Nagyvár-Liptóóvár Bukovina községből jelzett turistaút vezet fel a várhoz.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban