Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Várgede - HodejovSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont vármegye - Gedevár, Gedővár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Története

1242 után – Az országot romlásba döntő tatárjárás utáni nagy várépítési időszakban, közelebbről ismeretlen időpontban építette fel Gede várát a környék földesura, az egyre nagyobb hatalommal bíró Aba nemzetség. A királyi udvarban jelentős politikai befolyással, hatalommal bíró Abák közül többen is elérték a nádorispáni méltóságot, így az óriási magánuradalmak uraiként, valamint királyi tisztségviselőként ÉK-Magyarország legnagyobb oligarchájává váltak. 

1281 előtt – Aba nembeli Finta nádorispán viszályba keveredett IV. Kun László királlyal.

1281 – Az uralkodó haddal vonult a kegyvesztett, és nádori méltóságáról leváltott Finta báró ellen, akinek várait sorra megostromolta és elfoglalta. Így vették be a királyi fegyveresek Gede, Gönc és Szalánc erősségeit, ezeket azonban rövidesen IV. László király Finta testvéröccsének Amadénak adományozva, az Aba nemzetség befolyása továbbra is megmaradt a királyi udvarban.

1306 – 1310 körül – Az Árpád-házi királyok nemzetségének kihalása utáni belháborús, anarchikus időszakban Gömör vármegye más erődítményeivel együtt Gedét is elfoglalta a Trencsén székhellyel óriási magántartományt kialakító Csák Máté nagyúr.

1320 – Fülek és Sirok várainak sikeres ostroma után ezt a területet is ellenőrzése alá vonta az Itáliából trónkövetelőként magyar földre érkezett, majd itt egyre sikeresebb harcokat megvívó Károly Róbert király csapata.

1320 után – Az uralkodó a táborához tartozó, a Rátót nemzetségből származó Jolsvai családnak adományozta oda örökbirtokul a gedei váruradalmat. 

-- Engel Pál történész szerint még Lóránd nádorispán {+ 1307} kapta meg adományul a királytól, de Csák Máté bitorlása miatt nem vehette ténylegesen birtokba.

1341 – Egykorú oklevél bizonysága szerint a Jolsvai família, akik a birtokról magukat Gedei családnak is nevezték, lakta a meredek hegycsúcson emelkedő várat.

-- 1414 jan. 22 – Ezen a napon Bartók várnagy irányította a Jolsvai György báró tulajdonát képező erődítmény lakóinak mindennapjait.

-- 1426 jún. 2 – 1427 márc. 31 – Kutasi András fia László töltötte be a Jolsvai György főnemes birtokában lévő Gede várnagyi tisztét.

1427 – Miután Jolsvai György báró halálával magvaszakadt a főnemesi családnak, a váruradalmaik visszakerültek a királyi Kamara kezelésébe. 

-- 1429 okt. 6 – Korabeli dokumentum szerint Keszi Sándor László és Kálnói Etre Mihály királyi várnagyok közösen igazgatták, mint 6 ezer forinttért, a zagyvafői uradalommal együtt zálogba vett várbirtokot.

1430 – Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította Besenyő Pálnak és fiának, Miklósnak.

1435 előtt – Miután Besenyő Miklós zálogbirtokos fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, Gede ismét királyi kezelésbe került vissza. 

1435 után – Királyi adományként Frigyes litván herceg fennhatósága alá került.

1439 – Egykorú oklevélből ismerjük, hogy a közeli Serke várát uraló Lórántffy György nemes úr a fegyveresei élén megtámadta és elfoglalta Gedét a litván hercegtől. 

1443 – Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezér, akit Erzsébet özvegy királyné hívott az országba az utószülött fia védelmére, harcedzett katonáival bevette Serke várát, míg a közeli Gedét sikerült megvédenie Lórántffy György gömöri főispánnak. 

1446 – A Gömör vármegyében zajló hatalmaskodások részeként Gede várának földesurai, a Lórántffyak a fegyvereseik élén arra kényszerítették az uraji jobbágyokat, hogy minden vagyonukkal együtt az ő földjeikre költözzenek, és a továbbiakban azt műveljék. 

1451 – A cseh husziták ismételten megtámadták a várat, de eredményt most sem értek el. 

1456 – Serkei Lórántffy György báró egy birtokmegerősítő adomány levelet szerzett az által még 1439-ben jogtalanul elfoglalt Gedére, és a hozzá tartozó jobbágyfalvakra.

1456 után – Közelebbről ismeretlen időpontban a cseh husziták megszállták az erődítményt. 

1459 – 1460 körül – Hunyadi Mátyás király megbízásából Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda a csapataival sorra foglalta vissza a gömöri várakat, így Gedét is. 

-- Ennek sorsa pontosan nem ismert, hogy a királyi Kamara vagy a Lórántffyak kezelésébe került-e? 1502 – II. Ulászló király az egyik hívének, Kubinyi II. László nemes úrnak adományozta oda a váruradalmat. 

1526 – Korabeli dokumentum bizonysága szerint Feledi Lesták nemes a fegyveresei élén csellel megszállta az erősséget. Ezzel vette kezdetét a század végéig elhúzódó birtokjogi pereskedés a Kubinyi és Feledi, illetve az utóbbiakkal rokonságban álló Lórántffyak között. 

1554 – Miután az egyre nagyobb területeket elfoglaló törökök bevették a közeli Fülek és Salgó erődítményeit, a kicsiny Gede is a királyi Magyarország maradékát védelmező végvári rendszer egyik támaszpontjává vált. Ennek ellenére nem ismeretes, hogy a korabeli harcászatnak megfelelően kiépítették volna, mivel nem alakítottak ki benne az ágyúk elhelyezésére szolgáló bástyákat. Az viszont lehetséges, hogy a környékbeli jobbágyság robotjával, „magyar módra” palánkból egy külső huszárvárral bővítették ki a korábbi kőépítményt. 

1560 – Török csapatok sikertelenül támadták meg a magyar végvárat. 

-- Lehet, hogy erről az esetről szólt egy korabeli feljegyzés, miszerint a füleki török portyázó lovasok Gedő vára alá száguldottak és a sorompón át be akartak törni. A magyar vitézek befelé, a törökök pedig kifelé húzták a sorompót, ami erős fából készült rácsos kapu volt. Végre is a magyaroknak sikerült a sorompót bezárni, így a vakmerő törökök lógó orral voltak kénytelenek a helyszínt elhagyni. {Takáts Sándor gyűjtése alapján} 1567 – A pozsonyi országgyűlés törvényben kötelezte Gömör vármegye elöljáróságát, hogy a hódító muzulmánok által veszélyeztetett Gede és Balog végvárait a környékbeli jobbágyok robotmunkájával erősítesse meg. 

1570-ig – Idáig Simon András viselte a gedei várkapitány tisztét, aki visszatért Egerbe lovaskapitánynak. 

1571 jún. 10 – Ezen a napon Gede várát megtámadták és elfoglalták a füleki törökök, akik a budai pasa parancsára felrobbantották a királyi végvárat. Gedét többé nem építették újjá, falai egyre jobban pusztulásnak indultak, amit meggyorsított, hogy a köveit a helybeli lakosság elhordta az építkezéseihez.

2003 – Napjainkra csak igen kevés maradványa látható a középkori Gede várának. 


Leírása:


Gede középkori várának igen csekély maradványa Várgede {szlovákul Hodejov} község fölé magasodik egy meredek oldalú kisebb magaslaton. Mivel a várromból igen kevés maradt meg, és a területet még nem kutatták ki régészeti úton, csak feltételezni lehet, hogy mindössze egy lakóépületből {toronyból?} a meredek hegyoldal szélét övező kőfalból és a várudvaron emelkedő gazdasági helyiségekből állhatott. Nagyobb méretű kiépítésére, például a XVI. században bástyák létesítésére nem került sor, erre anyagi fedezete nem volt a kicsiny magánvárat uraló földesúri családnak.

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 316. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrády I. {1935, hasonmás 1996} 253. 271. old.

Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 268. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 155. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979} 311. 317. old.

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 115. 116. old.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból I. – II. – III. {1915} 

Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 86. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977} 112. – 113. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 231. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977} 135. old.

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Gömör vármegye {1900}

B. Kovács István: Gömörország {1997} 12, 34. és 39. old.

Nagy Miklós szerk.: Magyarország képekben – honismertető album {1870, reprint 1989}

(Szatmári Tamás)

GPS: É 48° 17.901 (48.298347)
K 19° 58.984 (19.983061)