Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csetnek - ŠtítnikSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Csetnek {Štítnik} települése a nevét adó patak völgyében fekszik, a középkori településmagja hosszan elnyúlik É – D-i irányban. A széles főútja a község D-i végén térré tágul, itt kereshetjük fel a gótikus stílusú plébániatemplomot és a közelében emelkedő középkori vár többé-kevésbé restaurált védőműveit. A XIX. század végén helyreállított hosszúkás lakószárnyat övezi négyszög alakban egy-egy sokszögű ágyúbástya, némelyike tetővel lefedve, míg más részletei napjainkban is romosak {2003-as adat}. A korabeli dokumentumok szerint a földesúri birtokközpontként szolgáló várat egykoron mély vizesárok kerítette, melyen a D-i oldalt nyílt a felvonóhidas bejárat. 


Története:


1242 után – Az országot romlásba döntő tatárjárás elmúltával a horvát tengerpartról hazatérő IV. Béla király a legfőbb méltóságviselőknek, gazdagabb nemzetségeknek és várjobbágyoknak sorra adományozott hatalmas földterületeket, hogy azok védelemre alkalmas helyein erődítményt építve, meg tudják magukat védelmezni egy várható újabb mongol invázió esetén. 

1243 jún. 5 – Az uralkodó az Ákos nemzetséghez tartozó Szár Detrének és Fülöpnek adományozta oda az óriási határú Pelsőc birtokot, továbbá a Sajó folyó völgyében Berzéte, a Murány völgyében Lice, a Turóc patak mentén pedig Kövi helységeket. Ezek az uradalmak hatalmas, lakatlan erdőségek közepette feküdtek, határuk legyezőszerűen kiterjedt Gömör vármegye É-i részére. Mindössze 10 kisebb-nagyobb település létezett itt, a legészakibb Csetnekkel bezárólag. 

-- Csetnek település neve szláv eredetű, jelentése „pajzsgyártó”. Kezdetben feltehetőleg vaskovácsolással foglalkozó királyi szolgálónépek lakhatták. 

-- Az adományföldeken az Ákos nemzetség két emberöltő alatt telepítéssel újabb 19 falut népesített be, ahová jelentős számú német és szláv „hospes” {telepes} érkezett meg a földesurak hívására. 

1243 után – A Gömöri érchegységben felfedezett gazdag vasérc lelőhelyek által a helyi lakosság virágzásnak indította Csetnek települését. 

1306 után – A felvidéki Trencsén központtal hatalmas magántartományt kiépítő Csák Máté oligarcha fegyveresei megszállták Gömör vármegyét is. Az itt élő kisebb-nagyobb egyházi és világi földesurak vagy meghódoltak az erőszaknak, így megtarthatták földjeiket, vagy elmenekülve, Károly Róbert király egyre nagyobb táborát erősítették. 1320 – Ebben az esztendőben a közeli Fülek és Sirok várának visszafoglalásával Gömör vármegye is felszabadult a Csákok hatalmából. Mivel az addig a Csák Máté oligarcha fogságában senyvedő Ákos nembeli János is hazatérhetett Gömörbe, a nemzetség tagjai megosztoztak az addig közösen birtokolt földeken. Az erről szerencsésen fennmaradt 

oklevél szerint a birtokosztály a következőképpen történt meg:


-- Domokos része: Pelsőc vára és falva, az ardói ólombánya jövedelmének a fele, valamint Peresk, Lice, Páskaháza és Vészverés jobbágyfalvai.

-- Kun Miklós és László része: Csetnek falu K-i és D-i részének kétharmada a vásárvám kétharmadával, valamint Restér, Gecelfalva, Pétermányfalva, Marcellusfalva, Sebespatak, Kuntapolca, Tornava, Lekenye és Panyit jobbágyfalvai, valamint az ardói ólombánya jövedelmének másik fele.

-- János és Péter része: Kövi vára és falva, Csetnek Ny-i harmada a vásárvám harmadával, Ochtina, Rohfalva, Szlavosfalva, Gencs, Galsalk, Rozlosna, Somkút, Nandrás, Vinye és Tarfalva jobbágyfalvak. 

-- Eme korabeli dokumentum szerint Csetneken még nem állt erődítmény, csak valamilyen kisebb nemesi lak {kúria, udvarház}.

-- Az Ákos nemzetség tagjai ugyanígy megosztoztak a Borsod vármegyei földjeiken is.

1320 után – A birtokosztály után a Bebek család Pelsőcön, míg a Csetneki nemesi família Csetnek központtal építette ki a földesúri szállását.

1328 ápr. 21 – Károly Róbert király Csetnek és Pelsőc települések lakóinak Korpona város jogait adományozta oda. 

Csetneken a továbbiakban engedélyezték a szombati hetivásárok tartását is. 

1344 máj. 31 – A vashámor első magyarországi fennmaradt okleveles említése, ami Csetnek mezővárosában működött. 

Az egykorú dokumentum szerint a Csetneki família egyik tagja 24 márkáért elzálogosította a csetneki birtokrészét minden tartozékával együtt. Ebben sorolták fel „hámornak nevezett mívesházat is”.

1350 körül – Olasz vándorfestők dolgoztak a pelsőci és csetneki plébániatemplomokban. 

1400 körül – A csetneki templom falfestményén első ízben ábrázoltak nehézekét. 

1426 – A Csetneki nemesi família panaszt tett, hogy a Bebekek a csetneki erdőségbe és Irmes falujába sok vlah pásztort telepített be, akik az erdők legeltetésével 3 ezer arany kárt okoztak nekik. 

1427 – A legkorábbi adóösszeírás szerint Csetnek helységében 67 jobbágyportát találtak.

1432 – A napjainkig fennmaradt oklevél tanúsága szerint Luxemburgi Zsigmond király ebben az esztendőben adott engedélyt a Csetneki nemesi családnak, hogy a településen egy várat építessen magának. 

1432 után – Az elkövetkező évszázadokban sűrűn változtak a csetneki váruradalom földesurai, így a magáénak mondhatta a Horváth, Bakos, Andrássy, Thököly, Rokfalussy és Szintághok {?} nemesi família is. 

1448 – A Csetnek mezővárosában élő kovácsok céhének első, fennmaradt írásos említése. 

1469 – Csetneken a területet uraló nemesi család tagjai erőszakkal elvették a lakosság lovait, vasát, deszkáját és háziszőttesét, a közeli Rochfalvából pedig a jobbágyság teljes állatállományát Murányba hajtatták el. Ugyanekkor történt, hogy a Csetneki família Lukafalván egy parasztházat pusztított el {ami nagy valószínűséggel fából készült}, majd a helyét mindjárt fel is szántották. 

1556 – A Felvidéken győzedelmeskedő Habsburg Ferdinánd király elkobozta a János király-párti Csetneki László birtokait, köztük Csetneket és Dobsinát. 

1556 után – Közelebbről ismeretlen időpontban és módon a Horváth, majd a Bakos nemesi família szerezte meg a csetneki váruradalmat. 

1580 -- 1585 – Ebben az időszakban a harcászat fejlődésének megfelelően Csetnek várát is megerősítették az ágyúk elhelyezésére alkalmas sokszögű bástyákkal, ennek ellenére sohasem számított jelentősebb védelmi értékű helynek, sorsa általában a környező nagyobb váraktól függött. 

1561 – Az egyre nagyobb területeket meghódító török lovascsapatok lerohanták a csetneki völgyet, ahol kifosztották Restért és a környező jobbágyfalvakat. 

1610 – Az ekkor készült inventáriumból {leltárból} ismerjük, hogy a csetneki vár palotaszárnyában több könyvet is összeírtak a felmérő hivatalos személyek. 

1636 – A kapubejárat előtt egy veteményeskertet említett meg a korabeli feljegyzés. 

1643 – Egykorú dokumentum szerint a palotában előkészítettek egy szobát I. Rákóczi György erdélyi fejedelem számára. Arról nem maradt fenn adat, hogy a nagyúr valóban járt-e Csetneken? 1649 – Ismételten leltárt készítettek a várbeli javakról és felszerelésekről. 

1666 – Mivel ebben az esztendőben fiú utód nélkül hunyt el Osgyáni Bakos II. Gábor nemes úr, minden uradalma – köztük Csetnek és Osgyán is – a királyi Kamara kezelésébe kerültek vissza. 

1683 – Egy újabb összeírás szerint „a kapun bemenve, jobb kéz felől való szegelet kerekded bástya” háromszintes. A „vigyázó bástyán” egy nagy tarack és három szakállas állt, „melyek a kastély oltalmára valók”. A sütőház alatt volt a hat ló elhelyezésére alkalmas istálló. A várkastély közepén lévő épületszárny alatt nyílt egy pince. A szögletes területet övező kőfalon túl, de még a külső palánkkerítésen belül létesítettek egy veteményeskertet a várbeliek. 

1678 – 1685 között – Korabeli feljegyzések szerint a kővár a Thököly Imre vezette kuruc szabadságharc idején rongálódott meg súlyosabban, úgyhogy lakhatatlanná vált.

1711 – A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után is maradtak lakható épületrészei. 

1900 táján – Sárkány Gyula földesúr, korának ismert festőművésze a csetneki vár megmaradt részeit helyreállítatta, ami a továbbiakban lakásként szolgált neki. 

2003 – Napjainkban Csetnek várának egyes részei teljesen épek, és tetővel fedetten állnak, míg más védőművei {bástyái} romosak. 

Forrás:

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 184. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrády III. {1935, hasonmás 1996} 172. 173. old.

Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 272. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 159. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979} 46. 50. old.

Csorba Csaba: Regényes váraink {2002} 48. 49. old.

Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 54. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 152. old. 

B. Kovács István: Gömörország {1997} 28, 37, 46. old.

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Gömör vármegye {1900}

{Szatmári Tamás}

GPS: É 48° 39.394 (48.656570)
K 20° 21.930 (20.365501)
Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
23JanMende - Lányvár
22JanKisnána - Vár  ▪  Keszthely - Vár  ▪  Illyefalva - templom  ▪  Hollókő - Vár  ▪  Gyula - Vár  ▪  Fülek - Vár  ▪  Esztergom - Vár  ▪  Eger - Vár  ▪  Drégelypalánk - Drégelyvár  ▪  Miskolc - Diósgyőr  ▪  Boldogkőváralja - Boldogkő  ▪  Öskü - Vár
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
Ajánlott látnivalók
Vár
GolopVár
Vár
BedecsVár
Keresési előzmények
Csetnek - Vár