Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rimaszombat - Rimavská SobotaSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A fontos kereskedelmi utak találkozásánál fekvő Rimaszombat két település – Szombathely (Zumbothel) és a német telepesek által alapított Istvánfalva (Stefansdorf) – összeolvadása révén alakult ki. Először 1268-ban említik, ekkor a kalocsai érsek birtoka. 1335-ben birtokcserével Szécsényi Tamás szerezte meg. Kérésére I. Károly király a budai polgárok jogait adományozta Rimaszombatnak, engedélyezve ezzel azt is, hogy a várost Buda példájára fallal keríthessék. A polgárok éltek is ezzel a joggal, igaz, kerítésük nem kőből, hanem csupán vizesárokkal kiegészített palánkból épült meg. Szécsényi Tamás halálával Rimaszombat két leányára és azok utódaira szállt. 1460-ban, a Szécsényiek kihalása nyomán birtokaikat fele-fele arányban a Losoncziak és a guti Országhok örökölték, de csak az özvegy Rozgonyi Borbála halála után vehették ténylegesen birtokukba. A török hódoltság idején, Eger elfoglalását követően (1596) Rimaszombat önként vállalta a kettős adózást, így a portyázók elkerülték. A 18. században a város a Forgáchoktól, majd a Koháryaktól is megváltotta magát és „szabadalmas” város lett.

A történeti városmagban, a tér közepén álló, keresztelő Szt. Jánosról elnevezett plébániatemplom eredete feltehetően a 11. századra nyúlik vissza. Ezt a korai templomot a Szécsényiek alatt (1335-1460) gótikus stílusban átépítették. A plébániatemplom közvetlen környéke a középkorban temetőként szolgált. Területét elkerítették a főtér többi részétől, és szükség esetén – a templommal együtt – menedékhelyként is használták. Ez az elkerítés korai formájában egy 10 m széles és 4 m mély védőárok volt. A Fő-tér régészeti feltárása során – melyre B. Kovács István vezetése alatt az 1990-es években került sor – a védőárok egy szakaszát sikerült azonosítani a tér ÉK-i részében. A 14. század folyamán a védőárok helyett a templom körül kőfalat emeltek, melyet több helyen tornyok és kapuk egészítettek ki. Ezeket a védőfalakat a 19. században lebontották, az ásatások során azonban maradványaik ismét napvilágot láttak. Miután a tér burkolatát helyreállították, a járószinten a falak körvonalait kikövezve, magyarázó táblákkal kiegészítve mutatják be az egykori erődtemplomot.

Forrás:

B. Kovács István: Gömörológia. Pozsony. 2003. 50-55.

GPS: É 48° 23.011 (48.383522)
K 20° 1.069 (20.017817)
Nógrád Megye Várai
NVA